Supersport

A kiegyensúlyozottság bajnoka: Sandro Cortese

Sandro Cortese drámai fináléban biztosította be a 2018-as világbajnoki címet a Supersportban, megkoronázva amúgy sem sikertelen újonc szezonját. A német volt annak idején a Moto3 első világbajnoka, több mint érdekes, hogy hat éve egészen hasonló teljesítménnyel ért fel a csúcsra, mint idén.
Imádod az autó-motorsportokat? Újságírói ambícióid vannak? Ha úgy érzed, ezek igazak rád vagy csak szeretnél a P1race.hu csapatának tagja lenni, ne habozz: ki tudja, lehet, hogy Te vagy az, akit keresünk. Részletek ide kattintva.

Sandro Cortese 13 évet töltött a gyorsaságimotoros-világbajnokságon, 2012-ben ő volt a Moto3-as géposztály első világbajnoka, ezután még öt évig versenyzett a Moto2-ben, mielőtt az idei év elején csatlakozott volna a Supersport-vb mezőnyéhez. Egy ilyen váltás mindig kockázatos, ám a német számára 2018-ban minden összeállt a Kallio Racingnél. Az idénykezdet közel sem volt ideális, Cortese alig tudott tesztelni, de a német nem zavartatta magát: az évadnyitó Phillip Island-i versenyen egy harmadik hellyel és egy leggyorsabb körrel mutatkozott be az új szériában. Ezt követően egy számára teljesen új pályán, a thaiföldi Buriramban kellett helytállnia, a 28 éves motoros itt negyedikként végzett.
 
Európába visszaérve már nem volt kétséges, hogy ő is ott lesz a világbajnoki cím várományosai között, Aragónban mindössze harmadik Supersport-versenyén pole-pozícióból indulva győzött. Assenben ugyan nem jött ki neki a lépés, de ismét pontokat szerzett, ami később a hajrában kulcsfontosságúvá vált. Imolában a kilencedik helyről rajtolva küzdötte fel magát a negyedik pozícióba, a Donington Parkban pedig újabb fantasztikus teljesítményt produkálva ismét futamot nyert, maga mögé utasítva későbbi legfőbb riválisát, Jules Cluzelt. Nem mellesleg itteni sikerével az idény során először átvette a vezetést az összetettben. Brnóban pole-pozícióból rajtolva második lett, Misanóban pedig újfent felállhatott a dobogóra.
Portimaóban Cortese alulteljesített, egy ízben Cluzellel is összeért, a francia kiesett, a német egy nagy hajrá után ötödikként végzett. Magny-Cours-ban egy biztonsági második helyet hozott Cluzel mögött, ám a franciával később Argentínában sem tudott mit kezdeni. Miután Mahias visszakapta a portimaói győzelmet, Cortese előnye öt pontra olvadt, előrevetítve egy ki-ki párbajt Katarban. A fináléban Cluzel bírta kevésbé a nyomást, Cortese pedig egy második hellyel rögtön az első Supersport-szezonjában megszerezte a világbajnoki címet, Jörg Teuchert 2000-es diadala után a második németként.
 
Végigtekintve az idei eredményein, világosan látszik, hogy Cortese sikerének kulcsa a kiegyensúlyozottság volt, Cluzellel ellentétben a német egyszer sem nullázott 2018-ban. Gyorsan alkalmazkodott az új technikához, magabiztos volt több számára ismeretlen pályán, képes volt javítani a félresikerült időmérők után, emellett általában azt is jól mérte fel, hogy mikor vállalhat kockázatot és mikor kell visszavennie és begyűjtenie a biztos pontokat. Ha visszatekintünk a 2012-es bajnoki szezonjára, látható, hogy már akkor is a kiegyensúlyozottság volt Cortese egyik legfőbb erőssége. Beszédes tény, hogy hat éve sem volt egyetlen kiesése az idény folyamán és egyszer sem végzett a hatodiknál rosszabb pozícióban.

Cortese a mostani sikerrel egyébként Max Biaggi és John Kocinski nyomdokaiba lépett: ők hárman mondhatják el magukról, hogy a gyorsaságimotoros-vb és a Superbike-vb egyik kategóriájában egyaránt világbajnokok lettek (Biaggi és Kocinski a 250-esek között és a WSBK-ban ért fel a csúcsra).
 
Fotó: WorldSBK Media


Hozzászólások