Aktív és korábbi motorversenyzők mondták el, milyen belülről átélni egy nagy highside-bukást, vagyis amikor a versenyző a külső ív felé esik, illetve néha repül. A megszólalók közül többen szenvedtek már súlyos sérülést ilyen típusú baleset miatt.
Alighanem senkinek nem jelent újdonságot, hogy a motorversenyzésnek része a bukás. Azonban nagyon nem mindegy, hogy az adott pilótának milyen jellegű bukást kell átélnie. Ezek közül a legrosszabb az ún. highside, amikor a versenyző a küldő ív felé esik le a motorról. Illetve adott esetben inkább repülésről, mintsem esésről van szó.
Ilyen volt például Marc Márquez emlékezetes indonéziai balesete az idei évből, és ez kettős látást okozott a spanyol motorosnak. A BT Sportnak nyilatkozva most több kollégája, illetve korábbi versenyző elmondta, hogy milyen egy ilyet belülről átélni. Vélhetően senkinek nem okoz meglepetést, hogy egy dologban mindenki egyetért: egyáltalán nem kellemes.
SHOCKING highside for @marcmarquez93! 😱
Incredibly Marc was able to walk away and hopefully he's all OK 🤞#IndonesianGP 🇮🇩 pic.twitter.com/uUwWxQJvHa
— MotoGP™🏁 (@MotoGP) March 20, 2022
„Ez a legveszélyesebb baleset, amit MotoGP-ben el lehet szenvedni – jelentette ki Fabio Quartararo, a tavalyi MotoGP-szezon világbajnoka. – Egyszer a lábaimon landoltam, és mindkettő eltört.” Hogy melyik balesetére gondolt, azt nem konkretizálta, de tény, hogy 2015-ben, még a Moto3-ban versenyezve valóban eltörte a bokáját a második misanói szabadedzésen.
Randy Mamola még egy másik korban versenyzett, ahol a biztonság még messze nem ütötte meg a mai mércét. Így aztán akkor talán még jobban félhettek a pilóták egy ilyen eséstől, hiszen a sérülés valószínűsége jóval nagyobb volt. „Annyira gyorsan történik, hogy az ember csak reméli, hogy nem szakad el a motortól – magyarázta a tizenháromszoros futamgyőztes. – [Ilyenkor] olyan, mint egy rajzfilmfigura, aki megpróbál megkapaszkodni valamiben.”
John McGuinness mindössze négy futamot teljesített a 250, illetve 500 köbcentiméteres géposztályban 1997 és 2000 között, de a man-szigeti TT-ken nyilvánvalóan hatalmas veszélynek tette ki magát. A brit egykori pilóta sem kerülte el a highside-ot, sőt, egyszer nagyon súlyosan megsérült egy ilyen balesetben.
„A highside-ot nem lehet szépíteni, egyszerűen horrorisztikus – kezdte. – A legrosszabb, amikor várjuk a becsapódást, és csak repülünk a levegőben. Nekem az volt a legnagyobb [ilyen balesetem], amikor az Oulton Parkban eltörtem a csípőmet. Az egy nagyon amatőr bukás volt. A csípőmön landoltam, és a combcsontom is eltört, kellemetlen volt. Három nagy csavar van a csípőmben, ami minden nap emlékeztet [az esetre].”
Aleix Espargaró szerint olykor nehéz elkerülni az effajta balesetet, amelynél csak egyetlen veszélyesebb bukás létezik. „Egy highside-ot elég könnyen össze lehet hozni, különösen akkor, ha a pálya kellően csúszós – fogalmazott. – Ennél már csak az a rosszabb, ha az ember a pálya közepén ütközik, és egy [másik] motor eltalálja. Ilyenkor nehéz megvédeni a versenyzőket.”
Jack Millernek talán a 2020-as Francia Nagydíj harmadik szabadedzésén volt a legijesztőbb highside-ja, de idén Malajziában is átélt egy ilyet. Az ausztrál versenyző kiemelt egy fontos biztonsági fejlesztést, amelynek köszönhetően manapság már egy fokkal kevésbé rossz érzésekkel várják a becsapódást. „Egyszerűen kilövi az embert a Holdig, nem vicces – jelentette ki. – Ahogyan elszakad a motortól, azonnal érzi, hogy kinyílik a légzsák, miközben fejjel lefelé repül a levegőben. Egy aprócska megnyugvást ad az embernek, hogy van valami közte és az aszfalt között, amikor becsapódik.”
Niall Mackenzie a már régen visszavonult pilóták közé tartozik, és manapság fia, a Supersportba igazoló Tarran karrierjét figyelheti. Mindezek ellenére még jól emlékszik, milyen érzés volt átélnie egy highside-ot. „Minden lelassul – mondta. – Nem olyan, hogy »bumm, az ember a földön van«, hanem lelassul a gondolkodása. Néha ez jól [végződik], máskor nem.”