Néhány hét múlva célegyenesébe ér a 2025-ös enduroszezon, valamint decemberben a Superenduro-világbajnokság következő kiadása is elstartol, közte a magyarországi fordulóval. A szünetet kihasználva pedig rengeteg témában kiegyenesítjük az esetleges kérdőjeleket, melyhez ezúton is köszönjük a segítséget Vágó Norbert szakágvezetőnek.
Jelenleg jól megérdemelt nyári szünetét tölti a TRP Hungary által támogatott Enduro-országos bajnokság mezőnye. Azonban már nem kell olyan sokat várni, hogy folytatódjon az év, ugyanis októberben Szandaváralján zárul az enduroszezon, egy héttel később Piliscsévről jön a 42. Királyválasztó. Ráadásul a Superenduro-világbajnokság startja is közeledik, közte a magyarországi fordulóval, amelyet január 31-én rendeznek az MVM Dome-ban.
Elindult a 2026-os Superenduro GP of Hungary jegyértékesítése
Ez a nagyobb szünet pedig remek lehetőséget ad arra, hogy eloszlassuk az esetleges kétségeket, kételyeket. Melyek az alapvető különbségek, amelyek elhatárolják egymástól a különböző sorozatokat? Vannak-e olyan szabályok, amelyek csak egy-egy szakágra értelmezhetőek? Mi a helyzet a superenduróval? Mi alapján határozzák meg a különböző kategóriákat? Miben más a PRO1 a PRO2-vel szemben? Cikksorozatunk első része többek között ezekre a kérdésekre kíván válaszolni.
„A szakág egy és ugyanaz, az endurosport az alapja mindennek, és az egyéb szakosztályok ebből alakultak ki – magyarázta Vágó Norbert szakágvezető a P1race.hu-nak adott exkluzív interjújában, amelyre az országos bajnokság lišovi hétvégéjén került sor. – Ezer arca van ennek a szakágnak, de az enduro határozza meg az összes osztályt, nélküle nem léteznének.”
„Minden vállfajnak [saját] versenykiírása, szabályrendszere van – folytatta. – Fontos leszögezni, hogy az endurón belül a FIM [Nemzetközi Motorsport Szövetség – a szerk.] a világszervezet, és egyáltalán nem mindegy, hogy ők mit titulálnak sorozatnak. Ezt a szabályrendszert ők alkotják meg, nem a nemzetek. A regulák zömét egyébként az enduro alapkiírásából ragadják ki. A superendurón rengeteg olyan tényező van, amely az alapkiírásban is megtalálható, ilyen például a gépátvétel, a zárt parkoló, a zajszint vagy a lámpás motor”. Vágó úgy véli, gyorsan bele lehet tanulni, és hamar bele lehet rázódni, amennyiben van megfelelő tapasztalat, és a különböző kiírások is átolvasásra kerültek.
Liszka-show és magyar dobogóeső az enduro-Eb nagytarcsai fordulóján
Az endurót elsősorban a terepralihoz lehet hasonlítani, ugyanis a két szakág hasonló szabályrendszerrel rendelkezik. Vágó rámutatott, amíg az enduróban a gyorsasági szakaszok, valamint az azokat összekötő etapok vannak, addig a raliban is nullásat kell menni, a mérten pedig a legjobb időt kell futni, hogy győztest lehessen hirdetni. Szintén elengedhetetlen szabálypontja mindkét szakágnak, hogy nem lehet késni. Az enduróban percre pontosan meg van határozva, hogy az adott versenyző mikor indulhat el.
„A többi vállfajnál test a test ellen megy, bizonyos időintervallum alatt – mondta. – Elrajtolnak együtt, adott időre mennek, ez viszont nemzetenként eltérő. A hardenduro kicsit más, mivel azt egy hosszútávú mért szakaszként kezelik. Elrajtolsz, és arról szól, hogy aki a leggyorsabb az etapon, az nyer. Ehhez egy adott időintervallum van hozzárendelve, és ez alatt kell a távot teljesíteni. Aki kicsúszik a keretből, azt kizárják. Az a győztes, aki időn belül marad és leggyorsabban teszi meg a távot. A Superenduro-mezőny nagy része egyébként a hardenduróban edződik, de arra is volt már példa, hogy jó endurós versenyző szerepelt remekül a superendurón. De van, aki a cross countryból jön, ezt pilóta válogatja.”
Német győzelem és remek magyar szereplés a világ legnehezebb hardenduro-viadalán
A hardendurón túli vállfajoknak is számos olyan sajátossága van, amelyet csak azon belül lehet értelmezni, és másra nem érvényes. Ennek kapcsán a superenduro került elsősorban terítékre. A rajt motokrosszos, valamint ezt leszámítva némi szabályrendszer is át van emelve. Az idő itt is elképesztő fontossággal bír, viszont más okból kifolyólag, ugyanis szabadedzés és időmérő csak itt van. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan figyelni kell az órát, és ki kell tapasztalni, hogy mikor lehet nyomni, és mikor lehet egy mért kört tiszta körülmények között menni. Vágó szerint itt is elengedhetetlen a tapasztalat, ugyanis ezekből lehet a legtöbbet tanulni.
A superenduro kapcsán pedig egy újabb nagyon fontos területet világított meg. „Ez egy nagyon hálátlan és gyilkos része a sportnak, mivel benne van a pakliban, hogy elutazol, motorozol tíz percet, és mehetsz haza – hangsúlyozta. – Ez lelkileg is kemény. Az egy dolog, hogy ezt mi, a háttérország hogyan éljük meg, de a versenyző már egy más tészta. Én azt mondom, hogy olyan versenyző álljon oda, aki felkészült, és ezért tett valamit, mert különben megütheti a bokáját. Itt semmilyen oldalról sincs kegyelem. Délelőtt rengeteg helyi versenyző van, ők pedig már nem jutnak be az esti finálékba. Ebből viszont a néző semmit sem érzékel. Olyan gyereket is láttam, aki sírt, mert belegondolt abba, hogy mennyit készült, és nem jutott be. Ennek a sportágnak felkészült és eltökélt versenyzőkre van szüksége.”
Csodálatos magyar szereplés Budapesten, Zsigovits futamot nyert, Liszka összetett dobogóra állt
A másik fontos szempont a különböző kategóriák. Magyarországon jelenleg három nagyobb csoport létezik. Ezek az élsport, az utánpótlás, valamint a tömegsport. „Élsportba tesszük azokat a versenyzőket, akik profi szinten mennek. Ez a mi esetünkben a PRO1 és a PRO2. Külföldön ugyanezek vannak, csak máshogyan hívják őket. Ehhez a kategóriához még hozzátartoznak a Veteránok (a 40 év felettiek), mondhatni, ők a kiöregedett bajnokok.”
„Az utánpótlás a juniorokról, a fiatalokról és a gyermekekről szól – tért rá Vágó a második csoportra. – A Kadét már kinőtte a korosztályos kategóriát, felnőtt motorral mennek, de még gyermekek. 14 és 18 éves kor között mozognak, most érnek be, és az idők alapján már elkezdik húzkodni a PRO kategória versenyzőinek bajszát. Tizenhat éves kortól dönthetik el, hogy szintet lépnek-e. Sánta Gábor például ennyi idősen megnyerte a Kadétot, megvolt hozzá a kellő fizikuma és az érettsége, és úgy döntött, hogy felmegy a PRO1-be, és máris elöl motorozik. Ehhez csatlakoznak a gyermek kategóriák, melyeknek több vállfaja van [például Ifi 65, Ifi 85 – a szerk.]. Később ebből lesz a Kadét, majd az I. osztályos pilóta. Ha ez nem jön össze, akkor Expert. Ez a kategória már kinőtte a tömegsportot, de túlkorosak ahhoz, hogy az élsportba kerüljenek. Ők utóbbinál gyengébbek, de az előbbieket verik. Tehetséges, de amatőr pilótákról van szó.”
Sánta elárulta, mi hátráltatta a lišovi enduro-ob szombati napján
Vágó szerint elképesztően fontos az utánpótlás. Úgy véli, az endurotársadalomnak minden esetben szüksége van egy Liszka [Rolandra], egy Zsigovits [Norbertre] vagy éppen egy Sántára. Úgy gondolja, ez egy körforgás, és mindenkinek el fog jönni a saját ideje, és úgy kell nevelni az utánpótlást, hogy később egy világeseményen profi szinten tudjanak részt venni.
„A tömegsport a legnépesebb kategória, a szakágak belőlük élnek meg – folytatta. – Ide tartozik a harmadosztály és a Szuperveteránok, azaz az 50 év felettiek. Ők még mindig aktívak, és lehet, hogy régen bajnokok voltak, vagy kiöregedett bajnokok, de őket már nem lehet az élsportba tenni, vigyázni kell rájuk. Azért is szuperek, mert még mindig nyomják, és ezt a sportot űzik, innen is le a kalappal előttük.”
Liszka jó edzésnek fogta fel a versenyt, Nagy viszont nem tudott kiengedni Szankon
Az egyes osztályokon belül a szervezők további kategóriákat is meghatároznak, persze, ha azt a résztvevők száma indokolja. Amennyiben egy csoportban több versenyző szerepel, a motorok hengerűrtartalma alapján kerülnek besorolásba. Ha a harmadosztályt vesszük, akkor az E1 jelenti a kis köbcentiméteres motorokat, az E2 a középkategóriát, míg az E3-ban találhatóak a legerősebb konstrukciók. A PRO1 és a PRO2 esetében ugyanez a felállás azzal a különbséggel, hogy a két felső divíziót összevonták.
„Annak nincs értelme, hogy két-három pilóta lézeng. Az senkinek sem jó, mivel elveszti a nívóját – jelentette ki Vágó. – A többi kategóriában nincs ilyen megkötés. Ez van, ahol előny, de van, ahol hátrány, ez pályafüggő. Itt, Lišovban például a nagyok jobban tudtak menni, de ez máshol megfordulhat. Szétszedni nincs értelme, mert akkor két, legfeljebb három pilóta lenne egyben. Inkább legyen presztízsértéke, legyenek többen, és meccseljenek a versenyzők. Ezt ők is elfogadják. Ekkor lehet egy olyan formája a sorozatnak, amiért a versenyzőknek érdemes küzdeniük.”
Cikksorozatunk második részében a kategóriák közötti különbségeket a versenyzők szemszögéből világítjuk meg, akik további érdekességeket is el fognak magyarázni.
