Jorge Lorenzo felidézte a számára legdominánsabb szezonokat, Marc Márquezt pedig az első háromba tenné. A sebességet és a tehetséget figyelembe véve a legerősebb pilótának tartja. Elmesélte, már a kezdetektől fogva megnehezítette a dolgukat, de arra is rámutatott, hogy az ő csapattársának lenni sem egy leányálom.
Marc Márquez szeptember végén teljesítette a visszatérést. A Japán Nagydíj főfutamán elért második helyének köszönhetően behozhatatlan előnyre tett szert, és megszerezte a hetedik MotoGP-világbajnoki címét, mindent összevetve pedig már kilencnél tart. Mindezt egy elképesztően domináns évben tette meg, ahol a sprinteket is beleszámolva egy tizenöt futamból álló veretlenségi sorozatot produkált. Emellett pedig többek között Jorge Lorenzo sem tudott szó nélkül elmenni.
„Több mint bajnoki cím” – Marc Márquez az egyetemes sport egyik legnagyobb hőstettét vitte véghez
„Persze, emlékszem még – idézett fel az AS-nek további domináns szezonokat. – Valentino Rossi ott volt évekig, különösen 2002-ben, amikor tulajdonképpen [majdnem] minden versenyt megnyert. Mick Doohannek 1997-ben volt remek szezonja. Azt hiszem, majdnem mindenhol diadalmaskodott, párat leszámítva, amikor elesett, vagy ahol nem jött össze. Vannak olyan pilóták, akik nagyon domináns szezont tudnak futni, de Marc feljött a harmadik helyre az évek során.”
Az a mondás járja, hogy a versenyzőt akkor lehet a legjobbnak tekinteni, ha legalább két különböző gyártóval révbe ér. Ezt most sikerült Márqueznek, hiszen korábban a Hondával halmozott sikert sikerre. Lorenzo pedig azt a kérdést is megkapta. hogy kellett-e honfitársának ez a diadal, hogy bebizonyítsa a fenti kijelentést.
„Ez számára kétségtelenül egy mérföldkő, amely megszilárdítja a helyét a legjobbak között, de legalább az első háromban – vélekedett. – Mindig is lesznek olyanok, akik rámutatnak arra, hogy [Giacomo] Agostininek tizenöt címe van, és minden bizonnyal soha nem fogja megelőzni vagy utolérni. De ha csak a tempót és a sebességet vesszük figyelembe, akkor Marc a legerősebb és a leggyorsabb versenyző a történelemben. Ezzel a világbajnoki címmel két gyártóval is révbe ért. Viszont ha egy harmadikkal is nyerni tudna, nem lennének további kérdések. Azok, akik eddig megkérdőjelezték, hogy ő a legjobb, most nem sok érvük maradt.”
„Egy állat vagy” – Lorenzótól Quartararón át Nadalig a sportvilág krémje gratulált Marc Márqueznek
Lorenzo egyébként azon kevés versenyzők közé tartozik, aki mindkét oldalról megtapasztalhatta Márquezt. Az elmúlt hetekben több ízben megénekelt 2015-ös szezonban riválisok voltak, amely végül előbbi világbajnoki címét hozta. A hajsza azonban már korábban elkezdődött.
„Már a kezdetektől fogva hihetetlenül nehéz volt – utalt a 2013-as idényre Lorenzo. – Az igaz, hogy a tempót és a tapasztalatot figyelembe véve én és Dani [Pedrosa] is jobban álltunk nála. Nekünk több sérülés is jött, rengeteg pontot veszítettünk, ő pedig konzisztensebb volt, és ez segített neki abban, hogy már első nekifutásra nyerni tudjon. Az a tény, hogy behúzta az első [szezonját], már megmutatta az elképesztő tehetségét, ráadásul a második versenyén, Austinban diadalmaskodni tudott. Ez hihetetlen. Az első futamain dobogóra tudott állni. Ezt csak a kivételes motorosok képesek megugrani.”
2019-ben pedig mindketten a gyári Hondát erősítették, a különbség pedig szembeötlő volt. Amíg a 32 éves versenyző minden olyan versenyén, ahol célba ért, meg sem állt a dobogóig, addig a 38 esztendős expilóta a top tízben sem zárt. Az ötszörös világbajnok erről is szót ejtett.
Dicsőséges karrier dicstelen befejezéssel – Jorge Lorenzo-portré
„A nap végén az számít, amikor leveszed a sisakot, ránézel a köridőkre, és azt látod, hogy a csapattársad fél vagy egy másodperccel legyőzött – fogalmazott. – Nem az számít, amit a pályán kívül mondanak a nyilatkozataikban, abban a bizonyos pszichológiai háborúban, amely meglehetősen intenzív volt Rossi, [Sete] Gibernau, [Loris] Capirossi és [Max] Biaggi között. De Valentino szimplán gyorsabb volt minden pályán, és ott megverte őket. Viszont ha a többiek fél másodperccel jobbak lettek volna, teljesen feleslegessé vált volna a pszichológiai hadviselés. Ami elbizonytalaníthatja a csapattársadat, az a kiemelkedő sebességed, és ez történt köztem és Ben Spies között 2012-ben. Sokkal gyorsabb voltam nála, és elvesztette a lelki egyensúlyát.”
Lorenzo szerint pedig valami hasonló történik Francesco Bagnaia relációjában. „Nem számított erre a sebességkülönbségre. Úgy vélte, hogy legrosszabb esetben egy kicsit le lesz maradva vagy többé-kevésbé ugyanúgy fognak állni. Azt nem kalkulálta bele, hogy Márquez mindig jobb lesz nála. És ez demoralizálta őt. Sokkal kevésbé hiszel magadban, és úgy mész ki a pályára, hogy a saját sebességedben és képességeidben is kételkedsz. Ha tetszik, ha nem, ez előbb-utóbb megjelenik a tudatalattidban és a versenyzési stílusodban. Egy magabiztos, önbizalommal teli pilóta, még ha nem is érti miért, de a javára alakulnak a dolgok, és gyorsabbá válik. Így van ez. Színtiszta pszichológia.”
Bagnaia szerint egy Marc Márquezhez hasonló csapattárs még mélyebbre lökhet egy pilótát