Nicolò Bulega szerint jól alakult számára a Phillip Island-i teszt, de a futamhétvégén még tovább szeretne fejlődni. Csapattársa, Iker Lecuona elárulta, egyelőre nem motorozott 100 százalékon, emellett a Ducati és a Honda közötti szellemiségbeli különbségre is kitért.
Hétfőn és kedden rendezték a Superbike-világbajnokság utolsó előszezoni tesztjét Phillip Islanden. Ahogyan arra számítani lehetett, a leggyorsabb mindkét napon Nicolò Bulega volt, ráadásul nem is kis előnnyel: az olasz motoros 666 ezreddel múlta felül a második helyezett Sam Lowest. Igaz, előtte is adódtak kihívások.
„Szerintem egész jól ment – nyilatkozta a SPEEDWEEK.com-nak. – A nap során kipróbáltunk valamit, de nem úgy működött, ahogyan reméltük. Emiatt időt veszítettünk, és egy ponton azt mondtam a versenymérnökömnek, hogy hagyjuk abba a kísérletezést. Szóval visszatértünk a nekem jobban fekvő beállításokhoz, és javultam. Egyébként minden a terv szerint ment, és egyszerűen csak azért motoroztam, hogy felvegyem a tempót.”
Bulega a legjobb ideje 1:28.630 másodperc volt, amelyet a leglágyabb keverékű hátsó gumin futott meg. Igaz, ez az előttünk álló futamhétvége szempontjából irreleváns. „Ezt nem használhatjuk a futamon – hangsúlyozta a 26 esztendős pilóta. – Ez az SC1-nek egy speciális változata volt. A versenygumival 1:29.0-s időt értem el.”
Hozzá kell tenni, hogy Bulega ez utóbbival is az élen végzett volna. Ez alapján tehát úgy tűnik, hogy igencsak kedvező helyzetből várja a szezonnyitót, de ő maga úgy véli, van még hova fejlődni. „Ugyanezt kell folytatni – válaszolta a Superbike-vb hivatalos honlapjának arra a kérdésre, hogy min akar dolgozni. – Javulni kell, mert van néhány dolog, amivel nem vagyok teljesen elégedett a motorral kapcsolatban. Szóval úgy vélem, ha pár tizeddel tudunk javulni, az jó lehet.”
A közvélemény nagy része Bulegát tartja az idény toronymagas esélyesének. Ennek kapcsán a gyári Ducati versenyzőjét arról faggatták, hogy ez jelent-e neki terhet. „Egyáltalán nem – felelte. – Ha le lennék maradva, és nem tudnék gyors köridőket futni, akkor érezném a nyomást. Miért érezzek nyomást, ha az élen vagyok? Természetesen vannak elvárások, ám amikor gyors vagyok, ez valójában megnyugtat.”
Csapattársa, Iker Lecuona vele ellentétben a középmezőny elején, a nyolcadik helyen zárta a tesztet, de ez talán nem annyira meglepő. A Ducati új szerzeménye 1,139 másodperccel maradt el az olasz versenyzőtől. Ez elsőre soknak tűnik, de a spanyol versenyző hangsúlyozta, egyelőre nem akart túlzott kockázatot vállalni.
„Jelenleg csak a potenciálom kilencven százalékát használom ki, nem hajtom túl keményen a motort, így biztonságban maradok – fogalmazott. – Minden körrel fejlődöm, és egyre többet tanulunk a motorról. Ha valami nem működik, akkor más megközelítést próbálunk ki. Azt mondhatom, hogy rátaláltunk egy jó irányra, boldog vagyok, nyugodt és magabiztos.”
Bulega ott folytatta, ahol abbahagyta, újabb Honda-pilóta dőlt ki a szezonnyitóról
Lecuona helyzetét az sem segítette, hogy a Superbike-vb előszezonja távolról sem alakult ideálisan. Az időjárás ugyanis mind Jerezben, mind Portimãóban ellehetetlenítette az érdemi munkát, így a 26 éves pilóta sem haladt jól a motorral történő ismerkedéssel. Ebből a szempontból viszont jó hír számára, hogy csapata nem sietteti.
„Télen alig sikerült megfelelő körülmények között mennem, az előszezonom gyakorlatilag a hétfőből és a keddből állt – mutatott rá. – Hozzáteszem, hogy az előszezonom vasárnapig tart, a csapat semmilyen nyomást nem helyez rám ezekkel a futamokkal kapcsolatban. A motor új, és a gyári istállónak még sok mindent meg kell tanulnia róla. Az én esetemben ez még kritikusabb, új versenymérnököm van, és különleges tiszteletet érzek ezen pálya iránt, mert most fogok először Superbike-motorral versenyezni itt. A Hondával az elmúlt két szezonban kificamítottam a vállamat, illetve eltörtem a lábamat, úgyhogy azt mondhatom, van még hova fejlődnöm.”
Bár Lecuona kijelentése nem egészen felel meg a valóságnak, hiszen 2023-ban végigversenyezte a hétvégét, de tény, hogy négyből háromszor ki kellett ülnie a futamokat. Ekkor még a gyári Honda pilótája volt, így felmerül a kérdés, hogy a Ducati miben tér el a japán márkától. Nos, a kétszeres Superbike-világbajnoki dobogós nem technikai, hanem hozzáállásbeli különbséget említett.
„Ez a mentalitással is összefügg – magyarázta. – A japánok visszafogottabbak az európaiakhoz képest, ami megnehezíti az együttműködést velük. Az olaszoknál ez más, ezt már a velük töltött első napomon, októberben is éreztem. A munkamódszerek eltérőek, ahogyan a helyzetek kezelése is. A Honda olyan volt, mint két csapat egy helyen, a Ducati pedig olyan, mint egy család.”