Marc Márquez idén úgy kezdi meg az európai szezont, hogy nem ő vezeti a tabellát. Bár korábban háromszor is sikerült fordítania ilyen helyzetből, de most nagyobb a hátránya, mint azokban az idényekben.
Marc Márquez úgy fordul rá a MotoGP 2026-os idényének európai szakaszára, hogy mindössze az ötödik helyet foglalja el a tabellán, hátránya pedig 36 egység a listavezető Marco Bezzecchi mögött. A spanyol Motorsport.com összegyűjtötte azokat a szezonokat a jelenleg 33 esztendős pilóta karrierjéből, amikor a királykategória mezőnye úgy érkezett meg az öreg kontinensre, hogy az összetett nem az ő nevével kezdődött. Bár három alkalommal sikerült a maga javára fordítania az állást, egyszer sem volt akkora a lemaradása, mint most, és ez még akkor is igaz, ha a sprintekkel súlyozunk.
Az első ilyen esztendő a 2015-ös volt. Márquez akkor ötödikként zárt Katarban, majd Austinban egy emlékezetes pole-kör után vasárnap megőrizte ottani veretlenségét. Argentínában pedig úgy tűnt, hogy át is veheti a vezetést a tabellán, ám Valentino Rossi utolérte őt a jobb állapotban lévő gumikon. A Doktor a hajrában meg is előzte riválisát, aki vissza akart támadni, de a két motor összeért, és a gyári Honda akkori pilótája húzta a rövidebbet.
Út a MotoGP legnagyobb botrányához: 10 éve ütközött meg először Rossi és Marc Márquez
Ennek következtében visszacsúszott a táblázat ötödik helyére, hátránya pedig ugyanakkora volt, mint ebben a pillanatban. Ekkor nem is tudott fordítani, hiszen négy fordulóval később Rossi 138 pontjának mindössze a fele állt az ő neve mellett. Ezzel együtt a hajrában főszerepet játszott a két gyári Yamaha bajnoki csatájában, de ez más lapra tartozik.
Két évvel később Katarban negyedik lett, Argentínában pedig az élről bukva nullázott. Ezután jött az addigra már menetrendszerűnek számító texasi diadal, de ezzel együtt is csupán harmadik volt a tabellán, 18 pontos hátrányban Rossi mögött. Utóbbi viszont csak egy győzelemig jutott abban az évben – mint később kiderült, ez volt neki az utolsó –, a legnagyobb ellenféllé pedig egy másik olasz motoros lépett elő.
Andrea Doviziosóról van szó, aki ebben a pillanatban 8 egységgel volt Márquez mögött, ám később többször is nagy csatára késztette, sőt, jó néhány alkalommal le is győzte őt. A hajrában viszont a Phillip Island-i tizenharmadik hely nagyon nem jött jól neki, és bár Sepangban nyert, így is 21 pontos hátrányból kezdte meg a szezonzárót. Valenciában aztán kiesett, a harmadik Márquez pedig megvédte bajnoki címét.
2018-ban a spanyol versenyzőnek ismét a termasi viadallal gyűlt meg a baja a katari második és az austini első hely között. Az Argentin Nagydíjon nem éppen pozitív értelemben alakított emlékezeteset, többek között Rossival is ütközött, és csak tizennyolcadik lett, három forduló elteltével pedig 1 ponttal elmaradt Doviziosótól.
„Nincs megoldás” – főnöke és egykori ellenfele is baljósan nyilatkozott Marc Márquez állapotáról
Európában viszont Márquez komoly menetelésbe kezdett, és a Thai, valamint a Japán Nagydíjjal kiegészülve tizenkettőből hét versenyt nyert meg, a dobogóra pedig csak Mugellóban nem állhatott fel. Mivel az olasz motoros akkor nem tudta tartani vele a tempót, riválisa a Honda hazájának számító Motegiben a győzelem mellett a bajnoki címet is megszerezte.
A 2019-es idényt szokás Márquez legdominánsabb évének tekinteni, hiszen ekkor egyetlen kivétellel minden alkalommal az első kettőben végzett, ráadásul győzelemből kétszer annyit gyűjtött, mint második helyből. Az az egyetlen kivétel azonban az austini futam volt, amikor az élről bukott, így visszaesett a táblázat negyedik pozíciójába, a listavezető Doviziosótól pedig 9 egységgel maradt el.
Innentől kezdve viszont egyszer sem hibázott, így a gyári Ducati akkori motorosának még annyi esélye sem volt, mint 2018-ban, a többiekről nem is beszélve. Márquez végül a Fabio Quartararóval vívott emlékezetes burirami csata után lett világbajnok, így az azt megelőző idényt abból a szempontból is megfejelte, hogy nem három, hanem négy fordulóval a zárás előtt tett pontot a bajnokság végére.
A 2020-as szezon Európában indult, így azzal az évvel akkor sem lehetne mit kezdeni a mostani cikk szempontjából, ha a címvédő nem töri el a felkarját, és hagyja ki a teljes szezont. 2021-ben pedig Európában tért vissza a mezőnybe, így nyilvánvalóan hátrányban volt, ám akkor annak kellett örülnie, hogy a Sachsenringen, Austinban és Misanóban legalább a győzelem összejött.
2022-re a Honda már elég mélyen volt, ráadásul Márquez sem bizonyult teljesen egészségesnek. A katari ötödik pozíció után ráadásul újabb horrorbukásban volt része az indonéziai bemelegítésen, aminek következtében nemcsak a mandalikai futamot, hanem a termasi hétvégét is kihagyta. Austinban aztán egy szörnyű rajtot követően hatodik lett, hátránya pedig 40 pont volt a listavezető Enea Bastianini mögött, de akkor szó sem lehetett a bajnoki címről. Ehelyett inkább az újabb műtétet választotta, ami bejött.
2023-ban ismét Európában indult az idény, 2024-ben pedig a portimãói fordulót csak a loszaíli idénynyitó előzte meg. Ekkor azonban Márquez már nem Hondán, hanem Ducatin ült, hiszen erre az évre igazolt át a Gresinihez. Katarban a sprinten ötödik, a főfutamon negyedik lett, 18 pontja pedig 11-gyel volt kevesebb Francesco Bagnaiáénál.
Akkoriban többen is arra számítottak, hogy Márqueznek csak idő kell, de képességei lehetővé teszik, hogy ott legyen a bajnoki harcban. Utóbbira viszont esélye sem volt, még úgy sem, hogy a szezon második felében hosszú idő után ismét jöttek a győzelmek, egészen pontosan három. Addigra pedig már eldőlt, hogy 2025-ben a Ducati gyári csapatát fogja erősíteni. Tavaly aztán az ő vezetésével érkezett meg a mezőny Európába, és bár a jerezi futamot követően öccse, Álex Márquez letaszította őt az élről, ez csak ideiglenesnek bizonyult, és végül nagyon simán tért vissza a MotoGP csúcsára.
Melandri szerint Marc Márquez visszavonulhat, ha ismét bajnok lesz