Toprak Razgatlıoğlut meglepte, hogy harmadikként végzett a Brazil Nagydíj edzésén, ami nagyban a gumiválasztásának volt köszönhető. A Pramac újonca ugyanakkor a fékezés terén még mindig küszködik valamelyest.
Toprak Razgatlıoğlutól aligha várt bárki is kiugró eredményt pályafutása második MotoGP-hétvégéjén. Egyrészt azért, mert még mindig szoknia kell a királykategóriát, másrészt pedig a gyenge Yamaha miatt. A helyszín, valamint a körülmények révén azonban a Brazil Nagydíj edzésén megkapta az esélyt a bravúrra, és ezzel élni is tudott.
Mivel a goiâniai aszfaltcsík mindenki számára új volt, a háromszoros Superbike-világbajnokot a pályaismeret hiánya ezúttal nem hátráltatta. Ráadásul az időjárás is valamelyest kiegyenlítette az erőviszonyokat, olyannyira, hogy Razgatlıoğlu egészen a harmadik helyig jött előre, így ő volt a leggyorsabb a márkáján belül.
„Fantasztikus volt – nyilatkozta. – Akkor is nagyon élveztem ezeket a körülményeket, amikor még a Superbike-ban voltam. Miután megfutottam az időt, visszatértem a bokszba, és láttam, hogy az első háromban vagyok. Abban a pillanatban meglepődtem, de mosolyogtam is. Nyilván nem csaptam őrült ünneplést, mert még mindig a szombatra összpontosítok, most pedig még csak péntek van, de az azonnali Q2-be jutással remek munkát végeztünk. Most arra koncentrálunk, hogy az időmérőn és a futamon jól szerepeljünk.”
Zarco-elsőség, Razgatlıoğlu-csoda, Bezzecchi-betli: váratlan eredmények az esős edzésen
Az új helyszínre való tekintettel a Michelin is változtatott a szokásos ügymeneten, és Brazíliába mind az első, mind a hátsó abroncsok terén kettő helyett három különböző keveréket bocsátott a versenyzők rendelkezésére. Razgatlıoğlunak pedig versenymérnökével, Alberto Giribuolával közösen sikerült a számára legjobb opciót, a keményet kiválasztania az elejére.
„Jerezben kipróbáltam ezt a gumit, és bár ott kicsit más volt a helyzet, azt kell mondanom, hogy a fékezés alatt és a kanyarbejáratokon jobban érzem magam – fogalmazott. – Ezúttal szerintem kockázatosabb volt, főleg a balkanyarokban, amelyekből kevés van, és óvatosságot igényelnek. Ugyanakkor például az utolsó kanyarban sokkal jobban érzem magam az elejét illetően. Ráadásul, mivel nem ismerem túl jól a Michelint, nagyon bízom a mérnökömben, és az egyeztetésünk során kiderült, hogy a kemény keverék az ideális számomra.”
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Pramac újoncának máris minden tekintetben sikerült felvennie a ritmust. A Superbike-világbajnokság pilótájaként a fékezés számított az egyik legnagyobb erősségének, ezzel tudott jelentős különbséget kialakítani az ellenfelekkel szemben, ám a MotoGP egészen más stílust igényel, és ezt továbbra sem szokta meg teljesen.
„A gyorskörömön elkövettem néhány hibát – jelentette ki. – A Brembo fékjei furcsák: az utolsó kanyar után hosszú egyenes következik, és amikor az első kanyarhoz érek, nem áll meg a motor. Nem tudom, miért, de ezzel nagyon sok gondom van: ha erősen fékezek, akkor a fék általában azonnal nagy erőt fejt ki, a motor pedig megáll. Így tanultam meg »stoppie-zni«. Ha viszont a motor nem fékez, kevésbé bízom az első abroncsban. Szerintem a probléma részben az alacsony hőmérsékletnek tudható be, de ha a pálya hőmérséklete emelkedik, nem hiszem, hogy további gondjaink lennének ezen a téren, és ha az első szektoron javítunk, akár jobb időt is elérhetünk. A mostani eredmények a különleges körülményeknek köszönhetőek. Voltak, akik esőgumit használtak, mások pedig száraz abroncsot választottak. Még nem tudjuk, mi vár ránk szombaton: esős, száraz vagy változó [időjárás], mint most. Én azonban mindenre fel vagyok készülve, és mindent bele fogok adni.”
