Jorge Martín egyre közelebb van ahhoz az állapothoz, ahol lenni szeretne, ugyanakkor a továbbjutáshoz a körülmények miatt kockázatot kellett vállalnia. Marco Bezzecchi szerint valami nem stimmelt az Apriliájával, amikor a pálya állapota a legjobb volt a Brazil Nagydíj edzésén.
A teljes Apriliának felemásan sikerült a Brazil Nagydíj edzése, hiszen két motorjuk bejutott a Q2-be, a másik kettő viszont nagyon messze volt ettől. Az igazán nagy kontraszt a gyári csapaton belül volt, ráadásul nem abban a relációban, ahogyan arra a korábbiak alapján számítani lehetett: Jorge Martín a negyedik, Marco Bezzecchi viszont csak a huszadik helyen végzett.
Zarco-elsőség, Razgatlıoğlu-csoda, Bezzecchi-betli: váratlan eredmények az esős edzésen
„Elég mozgalmas nap volt, hogy őszinte legyek – nyilatkozta a kétszeres világbajnok. – Nyilván mindig fontos, hogy bejussunk a Q2-be, de most sokkal bonyolultabb volt a helyzet, mert a pálya állapota nehézséget okozott. Az volt a lényeg, hogy már az elejétől kezdve bízzak a motorban, és ez megvolt. Minden nap, amikor az Aprilián ülök, kicsit közelebb kerülök ahhoz, ahol lenni szeretnék, és jobban megértem a motort, hogy mire van szüksége. Elég rizikós is volt, mivel a pálya nagyon rossz állapotban volt, és mindannyiunknak, akik továbbjutottunk, kockáztatnunk kellett.”
Valóban, a körülmények az átlagosnál jóval nagyobb kihívást jelentettek a mezőny számára. Már eleve az a tény megnehezítette a pilóták dolgát, hogy egy számukra teljesen új pályán köröztek, ám a spanyol versenyző úgy véli, ennél is nagyobb fejfájást okozott, hogy az alapvetően már száraz aszfaltcsíkot néhány nedves rész borította.
„Szerintem a nedves foltok sokkal komplikáltabbak – felelte az erre vonatkozó kérdésre. – Idejöttem, felkészültem a versenyre, és nagyjából már tudtam is, merre kell mennem. De persze ezekkel a vízfoltokkal minden megváltozik. Olyan íveket kellett választanunk, amelyek egyáltalán nem természetesek. Nagyon furcsa íveket kell erőltetni, és ez a legnehezebb része. Az ijesztő pillanatok mellett megfelelő hőmérsékletre kell hozni a gumikat, állandóan a határon vagyunk, így könnyebb hibázni.”
Martín még a Thai Nagydíj hétvégéjén elmondta, hogy mivel tavaly meglehetősen keveset tudott menni, ez az Aprilia még mindig nem az ő motorja. Bár Buriramban jól szerepelt, két márkatársától is jócskán elmaradt, az Ayrton Sennáról elnevezett pályán viszont a pénteki nap alapján egyértelműen ő a márka első számú versenyzője. Emellett még a vonalvezetést is kedveli.
„Végső soron ez az érzésen múlik – fogalmazott. – Ha az ember kimegy a pályára, és már eleve többé-kevésbé jól érzi magát, akkor javulni fog, nem igaz? Ha viszont úgy látja, hogy nem tudja felmelegíteni a gumikat, hogy jobban fél a vízfoltoktól, akkor nem tud bedőlni a kanyarokban, és ez egy olyan körforgás, amelyben nem találja meg a magabiztosságát. Szóval csak magamra összpontosítok, arra, hogy a legjobban teljesítsek. A délelőtti és a száraz gumis [etappal] is elégedett vagyok, [előbbivel azért] mert változó körülmények voltak esőgumikkal, amelyekkel általában szenvedek. A lényeg, hogy mindig versenyképes legyek, és az első ötben végezzek. A vonalvezetés tetszik. Talán nagyon eltér attól, amit megszoktunk. Őszintén szólva nagyon hasonlít Portimãóra. A kilenc-tíz-tizenegyes sikánnál nyilvánvalóan nagyon lassú az egész, de a többi nem rossz. Rövid, de gyors. Estorillal is van néhány közös vonása.”
Acostáé az esős goiâniai nyitány, a szinte végig első Marc Márquezt hárman is megelőzték
A 28 esztendős motorossal ellentétben Bezzecchi csak márkatársát, Raúl Fernándezt, valamint a nagyon lassú Enea Bastianinit tudta megelőzni. Az előző három főfutamot megnyerő versenyző szerint valami nem volt rendben az RS-GP-jével. „Délután, főleg az első etap során, amely az időjárás miatt a legkedvezőbb volt a gyorskör tekintetében, valami nem stimmelt az Apriliával – kezdte. – Azonban még mindig nem tudjuk, micsoda. A mérnökök vizsgálják. Nehéz megmondani, mi a baj a motorral.”
Bezzecchi még az edzés végén is kiment a pályára, amikor már egyértelmű volt, hogy az eső miatt lehetetlen javítani a köridőn. „A végén megpróbáltam kockáztatni, mert közel voltam a mezőny legvégéhez – magyarázta. – Az a baj, hogy amikor a pálya a legjobb állapotban volt, elszalasztottam a lehetőséget, nem bizonyultam elég gyorsnak. Jelenleg a fejlődés az egyetlen célom, de a tudjuk, hogy a Q1 mindig nagyon kompetitív.”
A helyi idő szerint délutáni tréningen nyújtott gyenge teljesítmény ellenére az olasz pilóta csapattársához hasonlóan élvezi a vezetést Goiâniában, de van egy problémája. „A pálya szórakoztató – vélekedett. – Az egyetlen gond, hogy az aszfalt nem szárad fel. Ha esik az eső, egész nap ott maradnak a nedves foltok.”