Jack Miller részletesen elmondta, hogy mire van szükségük a Yamaha mérnökeitől a fejlődéshez. Az ausztrál pilóta a lehangoló eredményt hozó USA Nagydíjon is talált okot az optimizmusra.
Nagy fába vágta a fejszéjét idénre a Yamaha, amikor a korábbi sornégyes motorblokkját V4-esre cserélte. Az első három forduló alapján pedig ki lehet jelenteni, hogy rövid távon ez csak több küszködést hozott a gyártó pilótáinak, de persze ez egy ilyen jelentős újítás esetén várható is volt. Mindenesetre az semmiképpen nem néz ki jól, hogy az USA Nagydíjon a hangvillások kisajátították maguknak az utolsó helyeket (kivéve a sprintet, amikor Fabio Quartararo két vetélytársát megverte). Ez Jack Miller esetében konkrétan a tizennegyedik és tizenhatodik helyezést jelentette. A Pramac motorosa ennek megfelelően nem volt túlzottan feldobódott a főfutam után.
Quartararo ismét lesújtóan értékelte a Yamaha helyzetét, szerinte fogalmuk sincs, mi a megoldás
„Ez egy folyamatban lévő projekt, és ezt igyekszünk a lehető legjobban kezelni – nyilatkozta Miller az austini forduló végén. – És bár ez nagyon frusztráló, de elszántak maradunk és folytatjuk a munkát. Pedig a [főfutam végére] kicsit úgy éreztem magam, mint egy vágóhídra vitt bárány. De tudjuk, hogy milyen problémáink vannak, most pedig fejlődnünk kell. Arra van szükségünk, hogy az eleje jobban legyen kezelhető, valamint több tapadásra. És szükségünk van egy új lengőkarra és egy új vázra is. De tudom, hogy dolgoznak ezeken, ahogy természetesen a beállítások finomhangolásán is.”
„Szóval most, hogy visszatérünk majd Európába, szorítok, hogy a Spanyol Nagydíjon vagy a jerezi teszten lássunk némi javulást – tekintett előre. – Sok mérnökünk van Japánban és Olaszországban is, akik keményen dolgoznak és mindent beleadnak. Tisztában vannak vele, hogy ez látszólag egy kétségbeejtő helyzet. A baj főként az, hogy a bajnokság senkire sem vár, ezért egyszerre kell fejlesztenünk és a versenyeken is jól teljesítenünk.”
A Yamaha-pilóták nyilatkozatai általában véve elég negatív képet festenek a gyártónál lévő állapotokról, de Miller szerint az természetes, hogy a türelmetlen versenyzők fejben előrébb tartanak, mint a fejlesztések: „Van egy dinamikája a dolognak. A legnagyobb nehézség az volt, hogy négy motorja legyen a Yamahának, és ezt mostanra elértük [a Pramac csatlakozásával]. Most szeretnénk kifújni magunkat, de nem tehetjük, mert épp az adatok elemzésének közepén járunk. Persze mindenki azt mondja, hogy ez a motor hulladék, de a versenyzők már csak ilyenek. Igyekszünk kiszűrni a hasznos visszajelzéseket, és azok alapján továbbmenni. Viszont rendkívül naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy minden azonnal működni fog.”
Razgatlıoğlut legalább egy komponens nagyon boldoggá teszi a MotoGP-ben
Ugyan az eredmények szintjén kimondottan lehangoló volt az USA Nagydíj a Yamahának, Miller olyasmivel is szembesült, ami optimizmusra ad okot Iwatában: „A verseny közepétől a végéig a tempónk nem volt hihetetlenül rossz. Ne értsen senki félre, nem döntögetünk rekordokat, de konzisztensek voltunk. Körülbelül 20–26 másodperccel maradtunk el a győztestől, de mégis úgy érzem, ez sokkal normálisabb hétvége volt nekünk, mint például a brazíliai. Szóval sokkal elégedettebb vagyok most, mint az év során eddig bármikor. Úgy érzem, vasárnap végre jó tempót találtunk, és nekem jó versenyem is volt, személyes szinten elégedett vagyok vele. Csak a csapatnak kellene még jobban teljesítenie.”