Egyéb motorsport

Az F.C.C. TSR Honda nyerte meg a motoros Le Mans 24-et, a Suzuki növelte előnyét összetettben

A 37-es BMW-t vezető Illya Mykhalcyk óriásit bukott az utolsó negyed órában.
A Superbike-vb újabb versenyhétvégéjével egy időben egy nagyon fontos motorverseny is lezajlott a hétvége folyamán, méghozzá a motoros hosszútávú-világbajnokság Le Mans-i 24 órás viadala.  A pole-ból ezúttal a YART Yamaha indulhatott el a 37-es BMW és a 2-es Suzuki elől. A startot utóbbi csapat versenyzője kapta el legjobban, azonban az első kér végén Mike Di Meglio a Hondával átvette a vezetést Gregg Blacktől. Hátrébb Erwan Nigon hibázott, és csúszott viszont pár helyet, míg a Space Moto versenyzője Christophe Brard elesett. Visszacsúszott még Niccolo Canepa és Randy de Puniet is, viszont mindketten elkezdtek felzárkózni, és a yamahás vissza is kapaszkodott a második pozícióba, azonban mire ez a mutatvány összejött, di Meglio már több, mint öt másodperccel vezetett.

Ezután sokáig elég nyugodtan zajlott a körözés, aztán viszont de Puniet kezdett el nagyon komoly tempót diktálni a Ducatival, és megelőzte Kenny Forayt és Gregg Blacket is, majd jöttek az első bokszkiállások, és versenyzőcserék. A korábban érkező YART így átvette a vezetést, viszont óriásit vesztett a Ducati, ugyanis egy körrel tovább maradtak kint a pályán, mint kellett volna, és kifogyott az üzemanyaguk, ezzel pedig rengeteg időt veszítettek. Hátrébb Robin Mülhauser esett el eközben, valamint nem sokkal később az előkelő helyen haladó Valentin Debise is. Ezután jött egy komoly dráma, ugyanis az ötödik helyen haladó Sebastien Suchet a motorjából kifogyó benzin miatt kénytelen volt a szervizúton beküzdeni magát a csapatához, miközben jöttek a második kiállások, a Ducatin ülő Louis Rossi pedig visszaküzdötte magát top10 közeli pozícióba.

A BMW gyakorlatilag 11 körrel el tudta nyújtani etapjait a YART Yamahához képest, viszont az osztrák alakulat motorosai elképesztően jó tempót futottak, miközben hátul a 33-as motorral Kyle Smith nagyot bukott, de szerencsére nem történt semmi baja. 2 órával a start után jött az első biztonsági autós fázis, mert az 55-ös motor visszaállt a versenybe, és olajt folyatott a pályára.  Ennek legjobban Karel Hanika örülhetett, ugyanis az hagyján, hogy spórolhatott az üzemanyaggal, de még az előnye is egy perc fölöttire nőtt, míg Illya Mykhalcyk a címvédő Kawasakit és a 2-es Suzukit megelőzve felkapaszkodott a harmadik helyre. Ekkor elkezdett esni az eső, és ezzel persze visszaesett a mezőny tempója, a 90-es LRP Poland és a 15-ös Le Mans 2 Roues Aprilia pedig bukott. Ezután jött a YART újabb drámája: Hanika eldobta a versenygépet, és ezzel visszaesett a 25. helyre, az élen viszont Mykhalchyk és Freddy Forray között óriási küzdelem bontakozott ki, végül azonban a BMW jött ki jobban az oda-vissza előzgetésekből. Közben a lepattanóra váró 14-es motort irányító Stefan Hill is bukott a szakadó esőben, majd az addig remek versenyt produkáló 37-es BMW, illetve a 77-es, a 24-es, a 66-os, a 73-as újra, a 90-es, 85-ös és a 333-as is bajba került.

Az esőkáoszból legjobban az F.C.C. TSR Honda jött ki, ugyanis több, mint egy körös előnyre tettek szert a SERT-tel (elnézést a szóviccért – a szerk.) és a címvédő alakulattal szemben. 4 órával a kezdés után viszont a Space Moto ismét bukott, így talán egyértelműen kimondhatjuk, hogy számukra alakult legnehezebben ez a verseny. David Checa rendkívül összeszedte magát, és bár ő már az ötödik kiállását is teljesítette a többiek négyéhez képest, felkúszott a második helyre, ami a Kawasaki verseny eleji szenvedése után nem kis bravúr volt. A Ducatinál is egyre jobban alakult a versenyt, ugyanis ekkora már visszamásztak a hetedik, majd a 8-as megelőzve a hetedik pozícióba, miközben egyre inkább megerősödött az eső. Ekkor jött a verseny addigi legdurvább bukása: az Atlantic Racing motorosa elesett, és mivel nem ment el az ideális ívről, a Team RAC41 is beleakadt, és bukott. Természetesen jött a safety car.

Az újraindítás viszonylag simán sikerült, ám néhány perc múlva az élete utolsó EWC-s versenyét teljesítő Julien da Costa eldobta a 6-os Ducatit, és ezzel rengeteget veszített, majd pár perc múlva jött Gregg Black bukott a harmadik helyről, illetve a 31-es és 91-es is pórul járt. Az esti, éjszakai és hajnali órák viszonylag eseménytelenül zajlottak, a legfontosabb az, hogy a 2-es Suzuki visszavette a második helyet az SRC-től, míg a YART felzárkózott egészen a negyedik helyen. A nyugalomnak először az vetett véget, amikor reggel fél tízkor ismét eleredt az eső, és a 20-as, a 15-ös Aprilia és a 72-es Junior Team Suzuki azonnal bukott. A következő dráma a SERT-é volt ugyanis Black összeakadt egy lekörözöttel, és nagyot esett, ezzel pedig el is bukta a második helyét a címvédő alakulattal szemben.

Az utolsó órákban már úgy tűnt, hogy nem lesz dráma, de az utolsó 15 percben eleredő eső nagyon meglepte Mykhalcykot, és sajnos óriásit bukfencezett, ezután pedig már vissza sem tudott állni a versenybe. Az 5-ös (Mike di Meglio-Josh Hook-Freddy Foray) Honda nagy fölénnyel nyerte a 24 órás viadalt (ráadásul a 20 extra pontot is begyűjtötték, mert 8 és 16 óra elteltével is ők vezettek) az 1-es Kawasaki (Jeremy Guarnoni-Erwan Nigon-David Checa és a 2-es Suzuki (Etienne Masson-Gregg Black-Xavier Simeon) előtt. Rajtuk kívül a 7-es, a 333-as, a 36-os, és a 77-es motorok fértek be a top10-be az EWC kategóriából. A Superstockban a végül összesítettben nyolcadik helyen záró 56-os German Endurance Racing Team nyert a 44-es és a 96-os előtt. A SERT ezzel 40 egységre növelte előnyét a második helyre feljövő Hondával szemben, míg a MotoAIN előnye 26 pontra nőtt a másik géposztályban.

Kovács Bálint nem tudott részt venni a viadalon, mert csapata visszalépett az indulástól.

A verseny végeredménye: Fotó: FIM EWC Twitter


Hozzászólások