2023. január 29. 22:46
MotoGP - 🇬🇧 Brit Nagydíj
MotoGP - 🇦🇹 Osztrák Nagydíj
MotoGP - 🇸🇲 San Marinói Nagydíj
MotoGP - 🇪🇸 Aragón Nagydíj
MotoGP - 🇯🇵 Japán Nagydíj
MotoGP - 🇹🇭 Thai Nagydíj
MotoGP - 🇦🇺 Ausztrál Nagydíj
MotoGP - 🇲🇾 Maláj Nagydíj
MotoGP - 🇪🇸 Valenciai Nagydíj
Superbike - 🇨🇿 Most 1.verseny
Superbike - 🇨🇿 Most 2.verseny
Superbike - 🇫🇷 Magny-Cours 1.verseny
Superbike - 🇫🇷 Magny-Cours 2.verseny
Superbike - 🇪🇸 Catalunya 1.verseny
Superbike - 🇪🇸 Catalunya 2.verseny
Superbike - 🇵🇹 Portimao 1.verseny
Superbike - 🇵🇹 Portimao 2.verseny
Superbike - 🇦🇷 San Juan 1.verseny
Superbike - 🇦🇷 San Juan 2.verseny
Superbike - 🇮🇩 Mandalika 1.verseny
Superbike - 🇮🇩 Mandalika 2.verseny
Superbike - 🇦🇺 Phillip Island 1.verseny
Superbike - 🇦🇺 Phillip Island 2.verseny
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch sprint
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch 2.verseny
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch 3.verseny
SuperSport - 🇦🇷 San Juan 2.verseny
SuperSport - 🇮🇩 Mandalika 1.verseny
SuperSport - 🇮🇩 Mandalika 2.verseny
SuperSport - 🇦🇺 Phillip Island 1.verseny
SuperSport - 🇦🇺 Phillip Island 2.verseny
KezdőlapMotoGPSzívszorító történetet árult el Rossi egykori ádáz ellenfele

Szívszorító történetet árult el Rossi egykori ádáz ellenfele

Sete Gibernau felidézte pályafutása legkülönlegesebb versenyét, amelyhez egy megható történet is kapcsolódik. A spanyol exmotoros elárulta, miért szereti Olaszországot, és a MotoE-ben tett kalandjáról is beszélt.

Sete Gibernau a 2000-es évek első felében nagyon komoly csatákat vívott Valentino Rossival, olyannyira, hogy a doktor a második legnagyobb riválisaként emlegette őt Casey Stoner után. Mára viszont már bőven befejezte érdemi karrierjét, hiszen nemrég múlt el 50 éves. Ennek kapcsán fel is idézett néhány emléket a La Gazzetta dello Sportnak adott interjújában.

Gibernau 1992-ben debütált a 250 köbcentiméteres kategóriában, ám az első négy évben csak egy-egy futamon szerepelt hazájában. Egy teljes szezon után aztán felkerült a királykategóriába, ahol második idényében, a Madridi Nagydíjon állhatott fel először a dobogóra. Ám nem önmagában ezért tartja a legkülönlegesebb versenyének, hanem egy megható és nem sokkal később szomorúvá váló emlék miatt.

Ha választanom kell egy versenyt, akkor az 1998-as jaramait mondom – nyilatkozta. – Egy kétütemű, V2-es Hondám volt. Amikor bemutatkoztam a MotoGP-ben, a nagyapám megígérte, hogy behűt egy üveg pezsgőt az első dobogós helyezésem megünneplésére. Akkor nem hittem neki, azt gondoltam, soha nem fog sikerülni. Ehhez képest harmadik lettem a jaramai pályán, a futam után pedig azonnal felhívtam őt, hogy megköszönjem. A nagyapám már idős volt. Azt mondta nekem, hogy boldogan fog meghalni ennek az eredménynek [a tudatában]. Másfél hónap múlva itt hagyott minket. Ezért marad a Madridi Nagydíj különleges verseny számomra.

Standard code
Embed from Getty Images
Gibernau egészen 2009-ig volt a MotoGP-mezőny tagja, és bár világbajnoki címet nem szerzett, nyolc győzelmével sikeres pályafutást tudhat maga mögött. Nem is panaszkodik a karrierjére, és ennek kapcsán arra is kitért, hogy spanyolként megszerette Olaszországot. Ennek oka, hogy a csapatok révén ez a nemzet foglalta keretbe a pályafutását.

Húsztól negyvenéves koromig éltem az álmaimat enélkül, hogy megálmodtam volna az életemet – fogalmazott. – Emiatt elégedett vagyok, versenyzőként nagyon jól éreztem magam. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent fogok csinálni, szerencsésnek érzem magam. Mindenekelőtt Olaszországnak kell köszönetet mondanom. A szívemben hordozom a hazátokat, ahol gyakran érzem magam otthon, és még mindig sok barátom van. A 250-es [kategóriában] kezdtem el versenyezni, az Axo San Patrignano olasz csapatnál, majd a Ducatinál fejeztem be a karrieremet. Szóval Olaszország nagyon fontos számomra.”

Visszavonulása után közel tíz éven át sehol nem versenyzett, majd 2019-ben felbukkant az újonnan életre hívott MotoE mezőnyében, ahol a tizenegyedik helyen zárta a pontversenyt. Hogy miért éppen rá esett a Pons Racing választása, annak megválaszolásához alighanem 1995-ig kell visszamenni, hiszen akkor ennél a csapatnál kapott lehetőséget.

Otthon ültem, amikor Sito Pons felhívott, hogy meggyőzzön, vegyek részt a bajnokságban – emlékezett vissza. – A legjobbkor jött az ajánlat, amikor éppen egy fenntartható mobilitással kapcsolatos projekten dolgoztam. Örültem, hogy illettem [a csapatba]. Arra is lehetőségem nyílt, hogy formába lendüljek, és egészen más vezetési stílussal próbáljak meg versenyképes lenni. Úgy vélem, ez jó lehetőség volt. Sajnos a hosszú tétlenség éreztette hatását: többet kellett volna mennem, de nagyon rövidek voltak a versenyek.”