Nagy népszerűségnek örvendett az online kitöltés lehetősége a 2022-es népszámlálás során, hiszen a rendelkezésre álló valamivel több mint két hét alatt 3,2 millió lakcímről összesen hétmillió személyi kérdőív érkezett be elektronikus úton. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint ez háromszorosa a 11,5 évvel ezelőtti felmérés során tapasztaltaknak, és elég jól árulkodik az internethasználati szokások, vagy az eszközellátottság változásairól. A részvételi adatok szintén több mint meggyőzőek, hiszen a becsült várható népesség 96 százaléka szolgáltatott adatot, ami nemzetközi viszonylatban is hatalmas siker.
A népszámláláshoz tartozó 3,2 millió lakcím 63,5 százalékáról 7 millió személyi kérdőív érkezett, csak a 2022. október 19-én zárult, online önkitöltési szakaszban.
Arányosan nézve Pest megyéből küldték be a legtöbb kérdőívet (71,7 százalék), míg a második helyen Győr-Moson-Sopron (69,5 százalék), a harmadikon Fejér megye végzett (67,5 százalék). A megyei jogú városok közül Érd volt a legaktívabb, 79,7 százalékos kitöltési aránnyal, a második Székesfehérvár (75,1 százalék), a harmadik pedig Szeged (72,4 százalék) lett. Budapesten a címek 70,8 százalékáról küldték be online a kérdőívet, de volt hat olyan település (Fertőendréd, Harka, Győrzámoly, Győrújfalu, Márkó, Telki), ahol az internetes kitöltési arány meghaladta a 90 százalékot is.
A népszámlálás elektronikus szakaszát követő egy hónapban, tehát 2022. október 20-a és november 20-a között, 2,2 millió személyről vett fel adatot, mintegy 23 ezer számlálóbiztos. Az összeírók ötmillió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet és további mintegy 400 ezer más ingatlanhoz, például nyaralókhoz és különféle intézményekhez tartozó címet ellenőriztek. Ehhez hasonló munkára várhatóan nem lesz újra szükség, hiszen az általában tízévente esedékes népszámlálás (ami a COVID miatt ezúttal másfél évet csúszott) a jövőben már aligha fog igényelni hagyományos összeírást: az adatfelvétel adminisztratív adatbázisok felhasználásával zajlik majd.
„Büszkék vagyunk arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet a számlálóbiztosok az elmúlt egy hónapban végeztek. Nagyon fontos szerepet töltöttek be a népszámlálás során, hiszen a háztartások jelentős része az ő segítségükkel vett részt az adatgyűjtésben. A visszajelzések alapján a többség megértő volt az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat a munkájuk elvégzésében” – értékelt utólag Kovács Marcell népszámlálási projektvezető, hozzátéve: hálásak az összeírás feladatait szintén segítő települési jegyzőknek, felülvizsgálóknak és persze a háztartásoknak.
„A népszámlálás előkészítése során folyamatosan együttműködtünk az Adatvédelmi és Információszabadság Hivatallal. Ők véleményezték a mi elképzelt megoldásainkat, ha kellett, akkor igazítottunk rajta, és ennek megfelelően, folyamatos kontroll alatt készítettük elő az összes adatvédelmi és adatkezelési megoldást. Az adatok egy védett adatbázisban vannak, és egy nagyon szűk kör férhet csak hozzá a mi munkatársaink közül is: azok, akiknek az a dolga, hogy ezekkel az adatokkal dolgozzanak” – nyomatékosította a KSH elnöke, hozzáfűzve: minden felvett adat a nemzeti adatvagyon része és kizárólag statisztikai célra használható. A népszámlálás első, eredményei 2023 első negyedévében kerülnek publikálásra.
Vukovich Gabriella hozzátette: a népszámlálás az etalon, amihez képest a KSH ki tudja alakítani a reprezentatív mintákat. Ez az „egy főre jutó” mutatók alapja, például a GDP, a jövedelem, és ugyancsak ezek az információk szükségesek a mindannyiunk életét befolyásoló gazdasági, társadalmi döntések előkészítéséhez, a helyi ellátási és szolgáltatási igények tervezéséhez, fejlesztéséhez, illetve a tudományos kutatásokhoz.
(X)
