2022 legkellemesebb meglepetése Aleix Espargaró és az Aprilia teljesítménye. A meglepetésfaktor mellett szóba került Márquez, a politika és sok más is.
Eddigi karrierje során maximum a dobogóra állhatott fel Aleix Espargaró, és azt sem túl gyakran. Az idei szezonig még ebből is csak három volt neki, futamot pedig egyáltalán nem nyert karrierje során. Ehhez képest 2022-ben egészen szürreális események történnek vele. Argentínában futamot nyert, a legutóbbi három futamon pedig kivétel nélkül a dobogóra állhatott. Ugyanez volt a helyzet a hétvégi Francia Nagydíjon is.
Aleix Espargaró most a Marcának adott mélyinterjút, ahol kiderült, hogy a sajátján kívül is nagy sportfogyasztó, valamint szóba került többek között az is, hogy katalánként mennyire markánsan (nem) foglal állást politikai kérdésekben.
Az esélytelenek nyugalma
Marca: Nagyon szeretsz más sportokat is nézni. Mivel tudod párhuzamba vonni a teljesítményedet? A „Súper Depor”-ral, ami spanyol bajnok lett? A Premier League-et megnyerő Leicester Cityvel? Vagy valami mással?
Aleix Espargaró: „Igen, a Leicester egy jó példa ennek a szemléltetésére. Vagy akár a Brawn GP, amely F1-es világbajnoki címet szerzett 2009-ben Jenson Buttonnel, abszolút váratlan módon. Ez viszont két olyan példa, amely az esélytelen győzelmével végződött. Nekünk egyelőre be kell fejeznünk a munkát, mert nem nyertünk még semmit.„
Marca: Mi kellhet ehhez?
Aleix Espargaró: „A kiegyensúlyozottság. Ami pedig ehhez kell, az még egy kis sebesség. Jelenleg ez a Yamahának megvan, így pedig minden pályán tud hozni egy erős átlagot. Az Apriliának ez egyelőre még hiányzik. Fabióra viszont olyan nyomás nehezedik, amivel nekünk viszont nem kell foglalkoznunk. Szóval ami nekünk kifizetődhet, az az egyenletes teljesítmény.„
Marca: Érdekes, csak Fabióról beszélsz…
Aleix Espargaró: „A többiek jelenleg se nem olyan gyorsak, se nem olyan kiegyensúlyozottak. Az egyik talán megvalósul néhány embernél, hogy vagy gyorsabbak, vagy kiegyensúlyozottabbak. De hogy mindkettő egyszerre… Martín és Pecco (Bagnaia) nagyon gyorsak, de nem kiegyensúlyozottak. A Suzuki meg konstans, de nem gyors. Szóval a kettő együtt jelenleg csak Fabiónál és nálam van meg. Jelenleg ő a legyőzendő rivális.„
Marca: Akkor is elégedetten vonultál volna vissza, ha egyetlen futamot sem nyersz, és soha esélyed sincs vb-címet szerezni?
AE: „Igen, és nem csak azért mondom ezt olyan magabiztosan, mert idén már nyertem futamot. A karrierem ezzel a szezonnal is csak statisztikai értelemben fog megváltozni, hogy végre nyertem egy futamot. Én viszont büszke vagyok mindarra, amit elértem. Saját magammal szemben nem lenne igazságos, ha most az eredmények alapján kezdenék megítélni mindent. Olyan karrierem volt, amely során rengeteget kellett dolgoznom és szenvednem. Szívesen büszkélkednék azzal, hogy van két-három világbajnoki címem és 14-15 futamgyőzelmem, persze. De ez nem mindenkinek adatik meg. Én gyerekkoromban csak annyit akartam, hogy motorozhassak. Ezt pedig elértem.„
Az őszinteség mindenek előtt
Marca: Mindig jellemző volt rád, hogy ami a szíveden, a szádon. Mit gondolsz, adott neked ez egy olyan karizmát, amivel mások nem rendelkeznek?
AE: „Érdekes kérdés… Sokan, mikor távoznak vagy visszavonulnak, megváltoznak. Elkezdenek teljesen máshogy megnyilvánulni. Ez számomra elfogadhatatlan. Vagy, amilyen vagy. Persze ez nem mindig fog mindenkinek tetszeni, de hűnek kell lenned önmagadhoz. Én a magam részéről büszke vagyok arra, amilyen vagyok. A stílusom az évek során sok problémát is okozott nekem. De ilyen vagyok. Nem fogok senkit átverni, meg fogom neki mondani, mi van. Azt hiszem, több ilyen ember kellene. Már a fiatal srácokat is olyan profizmusra nevelik, ami már unalmas. Mindannyian ugyanazt mondják: köszönöm a családomnak, köszönöm a csapatomnak… Az viszont fel sem merül: mit éreztél? Mit okozott ez benned? Az őszinteség jó dolog. Persze néha jó, ha az ember politikailag korrektebb. De túlságosan sztenderdizálunk mindent. Ez pedig nekem nem tetszik.„
Marca: Volt olyan, amikor azt mondtad magadnak, jobb lett volna csendben maradni?
AE: „Persze, rengeteg. Például a politikát illetően, amibe nem volt miért beleszólnom. A legnagyobb problémám a politikai témákban alkotott véleményemből volt. Nem azért, amit gondolok, hanem mert leginkább senki nem kérdezett erről. Ha megkérdeznek valamiről, arra mindig válaszolni fogok. Viszont az, hogy anélkül mondtam el a véleményem bizonyos politikai témákról, hogy bárki kérdezett volna, sehová nem vezetett. Rengetegszer tévedtem, de talán a politika volt a legvékonyabb jég.„
Marca: Na és mi a helyzet azzal, amikor a két Márquez került terítékre? Azt megbántad?
AE: „Nem a szó általános értelmében kritizáltam őket, már csak azért sem, mert mindkettejüket rettenetesen tisztelem, főleg Marcot. Amit kritizáltam, az két konkrét eset, azt pedig nem bántam meg. Az én szempontomból egyik esetben sem viselkedtek jól. Viszont pont Marc esetében túlzásba estem. Ezt kénytelen vagyok elismerni, mert én is csináltam többször olyat, mint ő. Az viszont, hogy pont ő csináljon ilyet, meglepett. Azt viszont szögezzük le, hogy mérföldekre vagyok tőle. Azt hiszem, soha nem hiányzott tőlem a tisztelet felé. Most, hideg fejjel visszagondolva, túlzásba estem Marckal kapcsolatban egy olyan dologban, ami velem is rengetegszer előfordult.„
Vezérszerep az Apriliánál
Marca: Tavaly te ajánlottad be Maverick Viñalest az Apriliához. Idén rengeteg furcsa dolog történik. Kivonul a Suzuki, a testvéred, Pol pedig távozhat a Repsoltól. Őt is beajánlanád a csapathoz, vagy idáig azért nem mennél el?
AE: „Azt akarom, hogy az Aprilia velem és Maverickkel fejlődjön és lépjen előre. Ebben a világban rengeteget tud jelenteni a folytonosság. Én vagyok erre a legjobb példa. Az elmúlt években egy világot építettünk fel. De visszatérve a kérdésre, persze, ajánlanám őt. De a legjobb az lenne, ha a Hondánál folytathatná.„
Marca: Arra gondolunk, odamennél-e az Aprilia vezetőségéhez, hogy igazolják le Polt. Ahogy azt tetted Maverickkel.
AE: „Ami Maverick esetében vezérelt, az az, hogy tudtam, mennyire tehetséges. Emellett pedig nagyszerű ember is. És amikor ez a kettő összejön, az mindenkinek nagyon jó. A testvérem szintén óriási tehetség, egy irigylésre méltó eredménysorral. Emellett pedig szintén egy kiváló ember. Persze, ajánlanám őt is, de a két esetben nincs túl sok párhuzam.„
A visszavonulás után – két kerék, de nem úgy?
Marca: Nemrég azt mondtad, egy utolsó, kétéves szerződést még szeretnél az Apriliával, majd szívesen lennél profi bringás. Honnan ez a szenvedély?
AE: „Eleve nagyon későn ismerkedtem meg ezzel a sportággal, és meg sem tudom valószínűleg magyarázni, mi fogott meg benne. De a nap 24 órájában tudok ezzel foglalkozni. Edzésként, nézve, hallgatva… Lenyűgöz. Másrészt pedig úgy működök, hogy célokat tűzök ki magam elé. Amikor minden tökéletesnek tűnhet, mint idén, akkor is. Keresek egy új célt, nem tudok, mondjuk az Ironman-indulást. Így működöm. Így motiválom magam. Nagyon szívesen kipróbálnám magam bringásként.„
Marca: Itt viszont karriert építettél gyerekkorodtól fogva, idén pedig már dobogókat szerzel, futamot is nyertél. Mit érhetnél el a kerékpározás világában, túl a harmincon?”
AE: „Nyilván nagyon nehéz dolgom lenne. Tudom, milyen szinten vannak a profi kerékpárosok. Viszont az, hogy megmutassam magamnak, hogy képes vagyok erre, egy elég nagy cél. Persze tisztában vagyok a korlátaimmal. Akik ott vannak, tizenöt éve ezt csinálják, pont mint én a saját sportágamban. Huszonhat évesen kezdtem el bringázni. Álmokat és célokat mindig lehet találni.„