71 éve született Michel Frutschi, Svájc egyetlen motorversenyzője, aki futamot tudott nyerni a királykategóriában, igaz, mindez aligha történhetett volna meg az élversenyzők bojkottja nélkül. Egy évvel később, bár másik pályán, de ugyanazon a nagydíjon életét vesztette egy tragikus időszakban.
Legyen szó a technikai sportok bármilyen szakágáról, vannak olyan versenyzők, akikkel ugyanazon a nagydíjon, csak éppen eltérő évben történik meg pályafutásuk legszebb és legmélyebb pontja. Kissé erőltetett példával élve, de Valentino Rossi is ilyen, ha csak a MotoGP-korszakot nézzük. A kilencszeres világbajnok ebben a periódusban az Olasz Nagydíjon aratta holtversenyben a legtöbb győzelmét, melynek hétvégéjén 2010-ben elszenvedte karrierje legsúlyosabb sérülését. Michel Frutschira, aki ezen a napon ünnepelné 71. születésnapját, viszont egyértelműen illik ez az állítás, mondhatni, sajnos túlságosan is jól.
A néhai svájci versenyző 1953. január 6-án, Genfben született, majd az ország nyugati csücskében elhelyezkedő Tannay-ban nőtt fel, közel a francia határhoz. A versenyzést hosszútávú viadalokon kezdte, amelyeken a későbbi ötszörös világbajnoki futamgyőztes, Jean-François Baldé volt a váltótársa egy Kawasakin.
MICHEL FRUTSCHI 🏁 pic.twitter.com/QcYuAHlWYo
— 🇬🇧 POPS YOSH 34 🏁 10K ヨシムラ モリワキ (@popsyosh34) January 16, 2020
A gyorsaságimotoros-vb-n 1977-ben, a Német Nagydíjon debütált a 250 köbcentis kategóriában, és kis híján rögtön pontot szerzett, hiszen a tizenegyedik helyen ért célba. Erre végül a szezonzáró Brit Nagydíjon kerül először sor, amelyen a hetedik pozícióban ért célba, így 4 egység került a neve mellé a 350-es géposztályban. Ezzel a bajnokság harmincadik helyén végzett.
A következő idényben aztán nem indult világbajnoki futamokon, 1979-ben viszont visszatért a 350-es mezőnybe. Olyannyira, hogy a harmadik, hockenheimi fordulóban először állhatott fel a dobogóra, és pályafutása egyetlen leggyorsabb körét is megfutotta. Jaramában ismét harmadikként ért célba, összességében pedig 47 ponttal a tabella ötödik helyén zárt.
1980-ban aztán a királykategóriában is megkapta a lehetőséget az Elf Moto Racing Teamnél, melynek színeiben egy Yamaha YZR500-ast vezetett a szezon során. Csupán a második, spanyolországi hétvégén iratkozott fel a pontszerzők közé a kilencedik helyével, így 2 egységgel zárta az évet. A következő idényben szintén a második fordulóban végzett egyedül az első tízben a hangvillások motorjával, csak éppen ez Hockenheimben, a Hostettlerrel történt, és az ötödik pozíciót jelentette.
1982-ben a kettes továbbra is szerencsét hozott Frutschinak, csak éppen ez most úgy jött össze, hogy Ausztriában nem volt ott, vagyis a szezonbeli második futama valójában már a harmadik verseny volt. A Francia Nagydíjon pedig történelmet írt, igaz, ehhez az is kellett, hogy az év végi összevetésben előtte záró tizenhárom pilóta közül senki se induljon el a viadalon.
1982
MICHEL FRUTSCHI #4 pic.twitter.com/DnmaQtvMrw— 🇬🇧 POPS YOSH 34 🏁 10K ヨシムラ モリワキ (@popsyosh34) October 1, 2020
A versenyt akkor az ország délnyugati részén található Nogaróban rendezték, 1978 után mindössze másodszor. A Yamaha, a Honda és a Suzuki gyári versenyzői azonban a szabadedzések után arra jutottak, hogy elfogadhatatlannak tartják a körülményeket, így az olasz korábbi és későbbi 500-as világbajnokok, mint Barry Sheene, Kenny Roberts, Marco Lucchinelli, az ebben az idényben csúcsra érő Franco Uncini és Freddie Spencer egyaránt bojkottálták az eseményt, ahogyan sokan mások is.
„Mi, alulírottak egyhangúlag megegyeztünk, hogy az alábbiakban felsorolt okok miatt nem indulunk a nogarói Francia Nagydíjon” – olvasható a szervezőknek eljuttatott levélben. –
- A pálya és a paddock általános körülményei messze elmaradnak a civilizált normáktól.
- A pálya felülete túlságosan göröngyös, és komoly biztonsági kockázatot jelent mind a versenyzőkre, mind a gépekre nézve.
- A mellékhelyiségek, amelyeket naponta több mint 250 ember használ, szégyenletesek és komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
- Bár van néhány elektromos csatlakozó, ezek teljes mértékben elégtelenek.
- A túlzsúfolt paddock tűzveszélyes, amit az áramellátás problémái csak fokoznak. Egy tűz teljesen kontrollálhatatlan lenne, és a szűk terület, valamint a tűzoltó-felszereléssel kapcsolatos jelentős hiányosságok miatt nagymértékű vagyoni károsodást okozna és talán még életeket is követelne.
Különösen csalódottak vagyunk, hogy ezen a ponton kell meghoznunk ezt a döntést, de felhívnánk a figyelmet arra, hogy a tavalyi silverstone-i Brit Nagydíjon a versenyzőkkel tartott megbeszélésen elmondtuk a FIM-nek, hogy komolyan aggódunk a Francia Nagydíjért Nogaro alkalmassága miatt.”
Frutschi pedig kihasználta a lehetőséget, és több mint 9 másodperces előnnyel megszerezte pályafutása első, és mint később kiderült, egyetlen futamgyőzelmét a világbajnokságon. Ezzel pedig több szempontból is történelmet írt: egyrészt ezzel gyártója, a Sanvenero számára is begyűjtötte az egyetlen diadalt, másrészt a mai napig ő az egyetlen, aki svájci színekben királykategóriás futamot tudott nyerni.
A sors iróniája, hogy a mezőny ekkor megúszta komoly baleset nélkül a Francia Nagydíjat, nem úgy, mint egy évvel később. Nogaróban többé nem rendeztek futamot, helyette visszatértek Le Mans-ba. Ez a hétvége, vagy inkább hét pedig tragikusan alakult, és többen is életüket vesztették. Többek között Frutschi is halálos balesetet szenvedett.
Sanvenero 500cc GP
1982 French GP winner with Michel Frutschi 🇨🇭2⃣7⃣🏁 pic.twitter.com/HAOO3gJcbG— 🇬🇧 POPS YOSH 34 🏁 10K ヨシムラ モリワキ (@popsyosh34) April 7, 2022
Az akkor mindössze 30 éves pilóta a hetedik helyen haladt, amikor az 5. körben, a Chemin aux Boeufs-kanyarban 220 km/h-s sebességgel elesett a Honda RS500-asával. Hogy mi okozta a balesetet, azt a mai napig nem tudni biztosan: lehetséges, hogy egy szemből érkező széllökés billentette ki, de a mögötte haladó Guido Paci szerint inkább a motorblokk hibásodott meg. Ami viszont biztos, hogy a svájci motoros beverte a fejét egy kerítés oszlopába, és eszméletét vesztette. Természetesen azonnal a helyi kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni, és 16:30-kor bejelentették a halálhírét.
Ahogyan korábban említettük, nem ez volt az egyetlen haláleset ebben az időszakban. Öt nappal korábban a versenyre történő felkészülés során Loris Reggiani ütközött Isikava Ivaóval: előbbi súlyos sérüléseket szenvedett, utóbbi elhunyt. (A tragikus eseteket hozó szakaszokat egyébként azóta már nem használják.) A Le Mans-i futam után egy héttel pedig Pacit is gyászolni kellett, aki az imolai 200 mérföldes viadalon vesztette életét.