Nem rendezik meg 2024-ben az Ulsteri Nagydíjat, amely az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező utcai futam. A szervezők a „motorsport körüli folyamatos biztosítási problémákra” hivatkozva mondták le a viadalt.
Idén sem tartják meg az Ulsteri Nagydíjat, a világ egyik leghíresebb utcai motorversenyét. A viadalra utoljára 2019-ben került sor, azóta a koronavírus és más nehézségek ellehetetlenítették a megrendezését. „Az esemény érintettjeivel folytatott pozitív tárgyalások ellenére a klubnak nem maradt más választása, mint ezt a lépést megtenni, tekintettel a motorsport körüli folyamatos biztosítási problémákra, és arra, hogy nem áll rendelkezésre elengedő idő ezeknek a megoldásához” – indokolta meg a döntést rövid közleményében a szervező Dundrod and District Motorcycle Club.
A verseny hosszú és gazdag történelemre tekint vissza, először 1922-ben rendezték meg Észak-Írországban, 1949-ben pedig bekerült az első Grand Prix-szezon (a mai gyorsaságimotoros-világbajnokság elődje) hat futama közé. A viadal aztán egészen 1971-ig része volt a sorozat naptárának, utána is csak a romló közbiztonság és a vallási, illetve politikai feszültségek miatt kialakult polgárháborús helyzet nyomán vették ki belőle.
Az Ulsteri Nagydíjat 1953 óta a Dundrod Circuiten, egy 11,91 kilométer hosszú, közutakon kialakított pályán rendezik meg, amely Észak-Írország fővárosa, Belfast mellett található. A versenyt tehát nem a helyszín, hanem az Ír-sziget négy megyéjének egyike, Ulster után nevezték el. A mezőny 1939-ig egy másik, Clady Circuit nevű 33 kilométeres nyomvonalat teljesített, amely tartalmazott egy 11 kilométeres, egyenetlen felületű egyenest is. 1947 és 1952 között pedig ennek a pályának a 26,5 kilométeresre rövidített változatát használták a pilóták.
A ma is használatos Dundrod Circuiten a körrekordot Superbike-kategóriás motorral Dean Harrison (2017 – 3:17.928), 500 köbcentis géppel pedig a királykategória egyetlen nyolcszoros bajnoka, Giacomo Agostini tartja (1970 – 4:08.600). A pályán több a bajnokságba nem számító Forma–1-es versenyt is rendeztek, ezek alatt Giuseppe Farina futotta a legjobb időt (1951 – 4:44.000).
Az idei Ulsteri Nagydíj törlése mögött ugyanaz az ok áll, ami miatt tavaly Észak-Írország összes utcai futamát le kellett mondani: a megnövekedett biztosítási díjak. Az elmúlt években történt balesetek, a koronavírus és az országban fellépő politikai válság miatt jelentősen növekedtek a fizetendő prémiumok, és ezen a helyzeten csak tovább rontott a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Ráadásul ezek a versenyek általában nagyrészt a helyi szponzorok és önkormányzatok támogatására vannak utalva, akik a mostani, őket is sújtó helyzetben sokszor inkább másra fordítják a pénzt.
A tavalyi eset után az északír futamokat szervező félprofi vagy amatőr klubok kaptak egy pénzügyi injekciót, amelynek segítségével bizonyos versenyeket idén már meg tudnak majd rendezni. A The Race szerint azonban ez nem elég a szcéna hosszú távú fennmaradásához, hanem ahhoz mindenképpen szerkezeti reformokra lenne szükség.
Nem az Ulsteri Nagydíj az első futam Észak-Írországban, amelyet lemondtak az idei évre: decemberben jelentették be, hogy a Tandragee 100-at a pálya burkolatának javítása és financiális problémák miatt 2023-ban nem rendezik meg. A helyi szurkolók legnagyobb örömére viszont a tervek szerint a North West 200-at, a Cookstown 100-at és az Armoy Race of Legends-t is megtartják Az Ír-sziget másik államában, Írországban azonban egyáltalán nem gördülhetnek majd pályára az utcai versenyek specialistái, hiszen egyi ebbe a kategóriába tartozó futamot sem rendezik meg, többek között a legendás Skerries 100-at vagy a Kells Road Race-t sem. Az ír és északír pilóták majd a Man-szigeti TT-n próbálhatják ki magukat a sztrók után visszatérő Ian Hutchinson társaságában.