Wilco Zeelenberg év végén elhagyja a Trackhouse istállóját. Erről Davide Brivio, az amerikai alakulat csapatfőnöke számolt be, és kijelentette, nehéz volt meghozni ezt a döntést.
A Trackhouse, illetve annak „jogelődje” (az idézőjel azért indokolt, mert szigorú értelemben nem jogelődről van szó), mondhatni, folyamatosan átalakulóban van. Az istálló első inkarnációja még 2019-ben, Sepang Racing Team néven csatlakozott a MotoGP mezőnyéhez, majd 2022-ben már RNF néven versenyzett. Tavaly a Yamaha motorjairól az Apriliáéira váltottak, majd a 2023-as év végén a sorozat kereskedelmi jogait birtokló Dorna kitette őket a mezőnyből, és az ő eszközeiket, illetve emberállományukat megörökölve érkezett meg a Trackhouse.
Ezalatt egyvalami, pontosabban egyvalaki jelentette az állandóságot, legalábbis a közvélemény számára látható szereplők közül: Wilco Zeelenberg. A holland expilóta még 2019-ben csatlakozott az istállóhoz, és azóta a csapatmenedzseri feladatokat látta el. Azonban az idei év végén elhagyja az alakulatot. Ezt Davide Brivio erősítette meg.
„Erről sokat beszéltünk – nyilatkozta a Trackhouse csapatfőnöke. – Meghoztuk a döntést. Nagy elismerés jár Wilcónak azért, amit tett. Őszintén szólva, amikor megérkeztem, egy olyan csapatot találtam, amelyet ő épített fel az évek során. és az istálló [összetétele] nagyrészt jövőre sem fog változni, szóval nagy dicséret illeti azért, amit felépített. A Trackhouse-nál úgy gondoltuk, hogy a jövőre nézve talán kicsit más irányt kell vennünk. Ez egyfelől szomorú, másfelől üzlet. Ez mindig egy nehéz helyzet, és nagyon nehéz volt erre a konklúzióra jutni.”
A Trackhouse főnöke semmit sem fog elvárni Ogurától, és a leigazolása veszélyeivel is tisztában van
Az olasz szakember szavai alapján tehát Zeelenberg nem maga döntött a távozásról, hanem a csapatnál jutottak erre az elhatározásra. Tény, hogy a jó kezdés és Fabio Quartararo, valamint Franco Morbidelli 2020-as futamgyőzelmei után a csapat leszállóágba került. RNF néven például egyetlen dobogót sem értek el, és bár idén Trackhouse-ként voltak fellángolások, például Miguel Oliveira második helye a sachsenringi sprinten, így is a legrosszabb teljesítményt nyújtották az európai motort használó istállók közül.
Zeelenberg 1985 és 1996 között versenyzett a gyorsaságimotoros-vb valamelyik kategóriájában, és 1990-ben megnyerte a Német Nagydíjat a 250 köbcentiméteres géposztályban. Versenyzői pályafutása után a Supersport-világbajnokságban, azon belül is a gyári Yamahánál tevékenykedett, ahol Cal Crutchlow-val felért a csúcsra. Később a MotoGP-ben előbb Jorge Lorenzóval, majd Maverick Viñalesszel dolgozott, mielőtt az SRT-hez került. Hogy az 58 éves szakember számára mit hoz a jövő, azt egyelőre nem tudni.