Jack Miller elárulta, a Thai Nagydíjon kioldott burkolatának egyik rögzítője, és az egyenesben ő próbálta a helyére illeszteni az alkatrészt, nehogy lerepüljön. Annak viszont ő és a Pramac csapatmenedzsere, Gino Borsoi is örül, hogy a probléma előtt tartotta az élmezőny tempóját.
Bár ilyen téren egyértelműen Ai Ogura vitte a pálmát, Jack Miller is a Thai Nagydíj pozitív meglepetései közé tartozott, legalábbis ami a tempóját illeti. Ezt azonban nem tudta igazán sok pontra váltani, hiszen azok után, hogy az időmérőn negyedik lett, a sprinten elesett, míg a főversenyen csak tizenegyedikként ért célba.
Pedig egy ideig vasárnap is remekül tartotta magát a hatodik helyen, ám a 8. körtől kezdve visszaesett a tempója. Először Marco Bezzecchi előzte meg, majd Johann Zarco, Brad Binder, Enea Bastianini és Fabio Di Giannantonio is maga mögé utasította. Azonban az előző nappal ellentétben ezúttal nem az ausztrál pilóta volt a ludas.
Szokatlan taktikázás után újabb kettős Márquez-győzelem született, Bagnaiának nem volt sansza
„Volt egy kis problémám a burkolattal, amikor leszakadtam az első bolyról – nyilatkozta Miller. – Az egyik rögzítő kioldott, és az egész burkolat elkezdett meglazulni. Az aerodinamika manapság kulcsfontosságú, én pedig küzdöttem a kanyarodással és azzal, hogy sebességet vigyek át a kanyaron, különösen a legerősebb szektoromban, a négyes és az ötös kanyarban. Ráadásul közben megfőttem, mert az összes forró levegő egyenesen felém irányult ahelyett, hogy a motor hátulján távozott volna. Ez még forróbbá tett egy amúgy is meleg futamot.”
Ahogyan arra Miller is utalt, és amiről mi is beszámoltunk, a magas hőmérséklet igencsak nagy kihívás elé állította a versenyzőket, akik közül jó néhányan égési sérüléseket szenvedtek. Zarco beszámolója alapján Millernek a vádlija sérült meg ilyen módon, ám nem úszta meg ennyivel, hiszen a karja belső részét is égette a motor, mivel a probléma következtében nem a megszokott pozícióban tartotta.
Megégett lábak és kezek – változtatni kellett volna az eredeti terveken a MotoGP futama előtt?
„Igen, pusztán attól, hogy megpróbáltam a helyére rakni a burkolatot az egyenesben – erősítette meg ezt a tényt. – Amikor nagy sebességre kapcsoltam, még jobban kijött. Kezdtem idegeskedni, hogy háromszázharminc kilométer per órás sebességgel haladva esetleg teljesen kiold a hátsó egyenesben. Szóval próbáltam egyben tartani, amennyire csak tudtam. Néhányszor letértem a pályáról, miután a burkolat kioldott, a térdem folyton beakadt, amikor a négyes kanyarban be akartam fordulni. Szóval mentettem, ami menthető, de [előtte] nagyon jól éreztem magam az élboly mögött. Aztán kitartottunk, összeszorítottuk a fogunkat, és sikerült hazahoznunk néhány pontot.”
Miller 769 ezreddel Di Giannantonio mögött ért célba. A hajrában akár meg is támadhatta volna, ám ettől inkább eltekintett. „Rajta voltam Diggián, próbáltam üldözni őt, és egészen az utolsó körig, a hetes kijáratáig nagyon jól jöttem [ki a kanyarokból] – magyarázta. – Ekkorra már az elfogyasztott gumi miatt is óvatosságra intettem magamat.”
A 30 éves versenyző hozzátette, a kerék kipörgött, és a hangjából is meg lehetett ítélni, hogy már nagyon elkopott. Azonban még így is ő lett a Yamaha legjobbja, megelőzve a tizennegyedik Miguel Oliveirát, a tizenötödik Fabio Quartararót és a tizenhetedik Álex Rinst. Ráadásul úgy gondolja, hogy a következő három helyszínen, Termasban, Austinban és Loszaílban is jók lehetnek.
Természetesen a Pramac csapatmenedzsere, Gino Borsoi is értékelte a látottakat, és bár sajnálja, hogy így alakult, ő is kiemelte, hogy a futam eleje igencsak biztatóan nézett ki. „Igazán kár érte, hogy Jacknek gondja akadt a burkolattal, különben lényegesen jobb eredményt érhetett volna el – jelentette ki. – Amíg viszont minden simán ment, megmutatta, hogy nagyon versenyképes, és remek tempót produkált, aminek köszönhetően az élmezőny közelében tudott maradni.”