Jack Miller felidézte, hogy 15 évesen Spanyolországban letartóztatták, miután jogosítvány nélkül vezetett robogót. Az ausztrál versenyző meglehetősen magasra értékeli a Yamahát korábbi motorjaihoz képest.
Jack Miller meglehetősen korán, 16 esztendősen mutatkozott be a gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnyében, egészen pontosan a 125 köbcentiméteres géposztályban, amikor előbb szabadkártyásként, majd helyettesként kapott szerepet. Innentől kezdve pedig egészen a MotoGP-ig nem volt megállás, ráadásul a Moto2-t ki is hagyta.
Az ausztrál versenyzőnek szerencséje volt, hogy egy korábbi csínytevésének nem volt hatása a karrierjére. Na jó, az mondjuk azért talán túlzás lett volna, mindenesetre a világbajnoki debütálása előtti évben a spanyol rendőrséggel került összetűzésbe. Erről a MotoGP által a közösségi médiában nemrég megosztott videóban beszélt.
Miller felidézte a szörnyű tragédiát, amelyben elveszítette gyerekkori legjobb barátját
„Egyszer már letartóztattak – idézte fel. – Tizenöt évesen jogosítvány nélkül vezettem robogót. Aztán el kellett mennem a manresai [rendőrségre], és ott kellett töltenem a napot. Teljesen le kellett vetkőznöm, hogy ellenőrizzék, van-e nálam fegyver. Ez egy tizenöt évesen szerzett tapasztalat, egy élettapasztalat volt. Ez az, ami hiányzik a mai gyerekekből.”
Miller nagyra értékeli a Yamahát
Miller tavaly első idényét teljesítette a Yamahával, a Pramac színeiben. A 30 esztendős pilótának a Honda, a Ducati, valamint a KTM után ez a negyedik márkája a MotoGP-ben, és egyben az első olyan motorja, amelyet sornégyes blokk hajtott. Ehhez képest csapaton belül jobbnak bizonyult Miguel Oliveiránál, és bár mind konstruktőri, mind csapatszinten az utolsó helyen végeztek, az előző versenygépeihez viszonyítva magasra teszi az M1-est.
A Yamaha megoldotta az időmérős gumiproblémáját, de a versenyeken még mindig hátrányban van
„Ez egy jó motor – jelentette ki. – Különböző korszakokról és különböző időkről van szó. Három évvel ezelőtt még nem léteztek azok az idők, amelyeket most ezzel a motorral teljesítünk. Nehéz megmondani. Minden évben egyre gyorsabbak vagyunk. Szóval nyilvánvalóan jó érzés ezen a motoron ülni, az ember ismeri az erősségeit és a gyengeségeit. Van néhány terület, ahol biztosan szeretnék fejlődni, ahogyan mindannyian. Azonban elég magasra értékelem. Az M1-es nagyon különleges motor. Rendkívül szerencsés vagyok, hogy vezethetem. Örülök, hogy így sikerült átállnom a Yamahára, és működésre tudtam bírni, mert papíron ez a motor nem passzol a vezetési stílusomhoz. Mi viszont megcsináltuk.”
Millernek ugyanakkor csak egy évig tartott az ismerkedése a sornégyessel, hiszen a Yamaha az idei évre átáll a V4-es erőforrásra, illetve az aköré épített vázra. A négyszeres királykategóriás futamgyőztes jó eséllyel azon versenyzők közé tartozik, akik aligha találnak máshol ülést, amennyiben a jelenlegit év végén elveszítik, vagyis akár az is előfordulhat, hogy ez lesz az utolsó idénye a MotoGP-ben.
Megvan Miller utódja? – a Pramac csapatfőnöke szívesen látná a MotoGP-ben „Rossi másolatát”