1952. december 24-én született Patrick Pons, a sikeres francia motorversenyző. Idézzük fel együtt pályafutását.
Patrick Pons jómódú családba született. Később különböző dél-franciaországi bentlakásos iskolákban tanult. Kiváló sífutóvá képezték ki.
A fiatalembernek azonban nem kellett sokáig várnia, hogy erős vonzalmat érezzen a motorversenyzés iránt. Patrick Pons 16 évesen, 1969-ben vásárolta meg első 125 köbcentis motorkerékpárját. 1972-ben megnyerte a francia Kawasaki-kupát, majd csatlakozott Jean-Claude Olivier Sonauto-Yamaha csapatához, mint új második számú versenyző honfitársa, Christian Bourgeois mellett.
A francia bajnokság mellett az 1973-as világbajnokság is napirenden volt. A szezonnyitón, Le Castellet-ben Patrick Pons rögtön az első két világbajnoki pontját (az akkori 10. helyig) szerezte meg, mivel a 250 köbcentis géposztály versenyén kilencedik lett. Négy további pontszerző helyezéssel – legjobb eredménye a brnói 5. hely volt – a 11. helyen fejezte be a 250 köbcentis világbajnoki szezont, pontegyenlőségben az olasz Silvio Grassettivel.
Az 1973-as világbajnoki szezonzárón, a spanyolországi Jaramában Pons a harmadik helyet szerezte meg a 350 köbcentisek világbajnoki futamán, ami az első dobogós helyezése volt a világbajnokságon. Ekkorra azonban a bajnokság már eldőlt Giacomo Agostini javára, és a versenyen már nem volt első osztályú felállás.
Patrick Pons legsikeresebb éve a nagydíjversenyzésben 1974-ben következett. A negyedliteres géposztályban és a 350 köbcentisek mezőnyében is tündökölt, és a világbajnokság harmadik helyén végzett.
1975-ben, mint erős privát versenyző, a 250-es és 350-es géposztályban elért ötödik helyezésével félig-meddig megerősítette ezt a teljesítményt. A világbajnoki nyitányon, valamint a Le Castellet-i és az opatijai futamokon a 250-eseknél a dobogó harmadik fokára állhatott fel, amit a 350-eseknél is kétszer ért el (Imola és a finnországi Imatra).
A 350 köbcentis kategóriában Assenben elért egyetlen második helyezéssel az 1976-os év meglehetősen sovány GP-év volt Patrick Pons számára. Akárcsak a következők, amelyeket egy súlyos lábsérülés árnyékolt be. Ugyanakkor a fenegyerek indult a nemzetközi Formula 750-es géposztályban is. 1975-ben megnyerte a hockenheimi, valamint a belgiumi Mettetben rendezett versenyt, és harmadik lett a 750-es FIM-kupában.
A Formula 750-ben két futamot rendeztek versenyenként, de csak egy összesített győztes volt. Az első világbajnok az amerikai Steve Baker volt 1977-ben egy Yamahával, akit 1978-ban a venezuelai Johnny Cecotto váltott.
1979-ben Patrick Pons egy-egy futamot nyert a franciaországi Nogaróban és a kanadai Mosportban, valamint mindkettőt Hockenheimben. Az év végén ő volt a harmadik és egyben utolsó világbajnoka a később megszűnt 750 köbcentis géposztályban, amely sorozatból mintegy tíz évvel később alakult ki a Superbike-világbajnokság, amely akkor még a négyüteműek számára volt fenntartva.
Patrick Pons volt az első francia motoros világbajnok. 1980-ban elsősorban a királykategóriájában versenyzett 500 köbcentiig. Miután a szezon elején többszöri próbálkozás után, Giacomo Agostini és Jarno Saarinen után mindössze harmadik európaiként megnyerte a híres daytonai 200 mérföldes versenyt, a nagydíjon nehezen jött ki neki a lépés. A Le Castellet-ben és Assenben elért két tizedik hely után Spa-Francorchamps-ban nyolcadik lett.
A következő, silverstone-i Brit Nagydíjon, augusztus 10-én, a versenynap vasárnapján, Pons 240 km/h körüli sebességgel súlyos balesetet szenvedett, és elütötte egy motorkerékpár. Hogy a saját motorja volt-e az, vagy honfitársáé, Michel Rougerie-é, aki közvetlenül mögötte haladt, azt soha nem lehetett egyértelműen megállapítani.
Patrick Pons sérülései olyan súlyosak voltak, hogy két nappal később, este 10 órakor a northamptoni kórházban halottnak nyilvánították. Patrick Pons mindössze 27 éves volt.
A francia autó- és motorsport két versenyzőt vesztett el rövid idő alatt. Pár nappal korábban, augusztus 1-jén a kétszeres Forma-1-es futamgyőztes, Patrick Depailler szintén életét vesztette egy teszt során.
Emléke minden motorsportrajongó szívében örökké él.