Francesco Bagnaia, Jorge Martín és Marco Bezzecchi közös ausztráliai sajtótájékoztatójuk alkalmával méltatták Casey Stonert, a hazaiak kétszeres MotoGP-bajnokát. Stoner változó körülmények közötti jó tempója mellett az is szóba került, hogy mennyire gyors volt a most következő verseny helyszínéül szolgáló Phillip Island-i pályán.
Két világbajnoki cím, 38 MotoGP-futamgyőzelem, ami mindkét összevetésben a második legeredményesebbé teszi az ausztrálok között – mindkét listán Mick Doohan előzi csak meg –, ráadásul ő az egyetlen a kontinensnyi méretű országból, aki két márkával is felért a csúcsra. Casey Stoner egy igazi legenda, akinek pályafutására bármikor érdemes visszatekinteni, és ez az Ausztrál Nagydíj idején fokozottan igaz. Stoner egyik legjobb pályája volt a Phillip Island Grand Prix Circuit, 2007 és 2012 között nem talált legyőzőre hazai futamán. A pálya ma már őrzi a nevét, hiszen a 3-as kanyart visszavonulása után róla nevezték el. „A hármas kanyar talán a kedvencem az egész világon” – mondta el ekkor.
Francesco Bagnaia, Jorge Martín és Marco Bezzecchi a most hétvégén esedékes ausztráliai versenyhétvége előtt közösen vettek részt a sajtótájékoztatón. A pilóták az aktuális kérdések megvitatásán túl Stoner méltatására is fordítottak időt, és külön kiemelték, hogy mennyire gyors tudott lenni változó körülmények között. Érdekesség, hogy a bajnokság első három helyezettje közül egyik sem kezdte még el Moto3-as karrierjét sem Stoner 2012-es visszavonulásakor – Bagnaia volt az első, aki bekerült a körforgásba, ő 2013-ban lett a Moto3 mezőnyének tagja –, ennek ellenére mindannyian élénk emlékekkel rendelkeznek róla.
„Hihetetlen ösztönei voltak. Valahányszor változtak a körülmények, ő képes volt azokkal változni. Emlékszem egy esős edzésre, három kört ment, és két másodperccel volt gyorsabb mindenki másnál. Negyven percet követően elkezdtek közeledni hozzá, erre ő elment még két körre ,és még két másodpercet faragott az idején, elképesztő volt.”
„Bámulatos volt az, amikor azon a Ducatin ülve megszerezte a világbajnoki címet, az a motor csak alatta volt gyors, és az évek során bizonyította, hogy ő az egyetlen, aki gyors tud lenni vele. Amikor megérkezett a Hondához, minden könnyedén ment számára, szóval azt gondolom, hogy a tehetsége és az ösztönei kimagaslóak voltak” – dicsérte a ma 38 éves kornak örvendő ausztrált Bagnaia.
Stoner és Bagnaia közösen alkotnak egy nagyon elit és szűk körű klubot, a ducatis világbajnokokét. Az olasz versenyző a tavalyi évben, a „sziget királya” – Stoner ezt a becenevet a hat egymás követő hazai, Phillip Island-i győzelme miatt kapta – pedig 2007-ben ért fel a világ tetejére a bolognai márka motorjával.
„A valaha volt legtehetségesebbek egyike ebben a sportban. Emlékszem arra, hogy Aleix [Espargaró] mesélt nekem arról a bizonyos edzésről [amelyet Bagnaia említett], amikor annyival a többiek előtt járt. Biztos vagyok benne, hogy ha ennyire gyors vagy mindenki máshoz képest, akkor van benned valami különleges. Szerintem elég nagy kár, hogy ilyen korán visszavonult. Nagyon jó lett volna, ha többet láthatom versenyezni, vagy ha esetleg mehettem is volna vele, de hát így alakult” – nyilatkozta lemondóan Martín.
Minden idők legnagyobbja lehetett volna, de ő meg akart halni
„Nehéz ehhez bármi mást hozzátennem, azt tudom csak mondani, hogy egy bámulatosan tehetséges és nagyon jó srácról van szó. Mindenhol fantasztikus volt őt nézni, de itt valami igazán kiemelkedőt tudott letenni az asztalra. Ez a pálya amúgy is szédületes, és az ő vezetési stílusával együtt valami igazán csodálatossá állt össze” – tette hozzá Bezzecchi.
„Na, ő el tudott szakadni a többiektől itt” – vette vissza a szót Bagnaia, arra a korábbi témára reflektálva, amikor kiemelték, hogy a Phillip Island-i pályán lehetetlen elölről indulva megszökni a mezőny elől.