Fabio Quartararo úgy véli, a Moto2 nehezebb a MotoGP-nél, és azt is elárulta, miért gondolja így. A francia versenyző a Yamaha fejlődéséről is beszélt.
Manapság megvan annak a rendje és módja, hogy miként lehet eljutni a MotoGP-be. A nevelőszériák után az adott versenyző bekerül a Moto3-ba, ahonnan ideális esetben jó teljesítményének köszönhetően eljut a Moto2-be, és, ha ott is megállja a helyét, akkor jöhet a királykategória, amely papíron a legnehezebb géposztály.
Ez utóbbi állítást azonban nem mindenki gondolja így. Fabio Quartararónak igencsak atipikus úton jutott el a MotoGP-ig, hiszen a kisebb kategóriákban finoman szólva sem tűnt ki: a Moto3-ban előbb tizedik, majd tizenharmadik lett az összetettben, a középső géposztályban pedig ugyanezeket az eredményeket érte el, csak fordított sorrendben.
Ezzel együtt 2019-ben bekerült a MotoGP-be, és az SRT, illetve a Yamaha nem is döntött rosszul: 2019-ben rögtön egy leggyorsabb körrel nyitott Katarban, majd hat pole pozícióig és hét dobogóig jutott. 2020-ban aztán három futamgyőzelmet szerzett, de mivel ezt leszámítva nem állt pódiumon, a bajnoki címért nem harcolhatott. Az azt követ idényben viszont felért a csúcsra, immáron a gyári Yamaha színeiben. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy Quartararo nem a MotoGP-t tartja a legkeményebb géposztálynak.
„Szerintem a Moto2 a legnehezebb kategória – nyilatkozta a Motosprintnek. – Amikor ott versenyeztem, különböző vezetési stílusok voltak jellemzőek, és nehéz volt alkalmazkodni, míg a MotoGP-ben csak egy stílus van, és azt az utat kell követni. Könnyebb volt megszoknom a MotoGP-t, mint a Moto2-t. A fékezés néha gondot jelentett, de általánosságban ez volt a helyzet.”
2022-ben aztán jó esély mutatkozott a címvédésre, de Francesco Bagnaia végül lehajrázta őt. Ekkor már látszottak a baljós jelek, tavaly pedig már csak néhány dobogót tudott elcsípni. Ha lehet, az idei szezon még rosszabbul indult, csupán a kaotikus jerezi sprinten végzett az első háromban, de utólag azt is elvették tőle. Ennek ellenére Quartararo hosszabbított a Yamahával, és az elmúlt hétvégéken egyértelműen látszik az előrelépés. Nyilvánvalóan abban bízik, hogy előbb-utóbb a technika lehetővé teszi számára, hogy visszatérjen az élmezőnybe, de leszögezte, ebben a sportágban ezt nem lehet készpénznek venni.
„Ezen a területen semmi sem biztos – fogalmazott. – Ha a sepangi tesztekre és a jelenlegi helyzetre gondolunk, egyértelmű a különbség, hiszen tudjuk, milyen úton kell haladnunk. A japán mérnökök mentalitásának megváltozása nem triviális, de például az első misanói hétvége pénteki napján volt egy egyórás megbeszélésünk, ami fontos jel. Előbb a mentalitás kezdett el változni, aztán a motor. A váz terén történő fejlődés jelentős újdonság számunkra. A kezdeti cél az, hogy gyakrabban legyünk ott a Q2-ben, ami megváltoztathatja az ember életét egy adott hétvégén.”