Ezen a napon ünnepli 70. születésnapját Franco Uncini, 1982 500 köbcentis világbajnoka. Az olasz pilóta csak ebben az idényben ünnepelhetett királykategóriás győzelmet, és Valentino Rossi előtt ő ért fel utoljára a csúcsra hazájából, mielőtt egy súlyos baleset miatt kómába került. Később csapatmenedzserként és a biztonságért felelős szakemberként is sikeres volt.
Március 9-e jeles nap a gyorsasági motorversenyzésben, hiszen ezen a napon született a királykategória egyik világbajnoka, Franco Uncini. Az 500 köbcentiméteres kategória negyedik legidősebb élő győztese ráadásul kerek évfordulóhoz érkezett, hiszen 70 éves lett. Az alábbiakban felidézzük pályafutásának legfontosabb pontjait.
Franco Uncini back in the days… #throwbackthursday #onegoalonevision pic.twitter.com/mNYq7CaVGy
— alpinestars (@alpinestars) June 6, 2013
Uncini az Adriai-tenger partjától nem messze fekvő Renecati nevű településen született egy hangszergyártással foglalkozó gazdag család sarjaként. Bár később csak 54 kilogramm volt, de így is belefogott a motorozásba, ráadásul egy 750 köbcentis Laverda nyergében mutatkozott be. Később viszont már a Ducatival ért el sikereket országos szinten.
Mindössze 21 éves volt, amikor bemutatkozott a gyorsaságimotoros-világbajnokság 350-es géposztályában, és a Nemzetek Nagydíján mindjárt másodikként ért célba a Yamahával a címvédő Johnny Cecotto mögött. Az idényzáró montjuici viadalon szintén remekül motorozott, hiszen harmadikként intették le, így annak ellenére, hogy csak három versenyen vett részt, kilencedik lett az összetettben. A 250-esek között szintén indult néhány futamon, de ott nem alkotott maradandót.
1977-ben a Harley-Davidsonhoz szerződött a kisebb kategóriákban négy vb-címet szerző Walter Villa mellé. Ezúttal a 250-esek között indult többször, és Imolában megszerezte első győzelmét. Brnóban szintén diadalmaskodott, így összetettben a második lett, közvetlenül csapattársa előtt. A nála bő 11 és fél évvel idősebb honfitárssal azonban meglehetősen rossz kapcsolatot ápolt, aminek következtében Uncini visszatért a Yamahához.
Franco Uncini .. 1982 .. pic.twitter.com/8Qmv4A7JEU
— ClutchBucket ⚙ (@GetMotored) March 5, 2017
A következő idényben a két kategóriában összesen négy dobogót szerzett, de az újabb győzelem nem jött össze. 1979-re pedig úgy döntött, vásárol egy 500-as Suzukit, és kipróbálja magát a legmagasabb géposztályban. Első idényében egyszer, míg a másodikban háromszor állhatott fel a pódiumra, és összetettbeli ötödik, majd negyedik helyével mindkétszer ő lett a legjobb privát versenyző.
Az 1981-es szezonjában nem a sikerek, hanem a bukások jöttek sorra, az év végén viszont nagy lehetőséget kapott. A vb-címet megszerző Marco Lucchinelli ugyanis távozott a Suzukitól, helyére pedig a honfitárs érkezett Roberto Gallina gyári támogatást élvező csapatához. Uncini pedig nemcsak az egyéni bajnoki címet tartotta a japánoknál, hanem vezérletével a konstruktőri elsőséget is megvédték.
Az akkor 27 éves motoros egy negyedik hellyel kezdett, az idény végén pedig zsinórban háromszor kiesett. A kettő között viszont egyedül a legjobbak által bojkottált Francia Nagydíjon nem szerzett pontot, ezt leszámítva viszont öt győzelmet és két harmadik helyet szerzett. Lényegében már három fordulóval a vége előtt, Silverstone-ban bajnok lett, miután közvetlen üldözői, a tőle egyaránt 35 ponttal elmaradó Kenny Roberts és Barry Sheene megsérültek, a többieknek pedig már nem volt matematikai esélyük utolérni őt.
Egy bojkott miatt írt történelmet a versenyző, aki egy év múlva ugyanazon a nagydíjon halt meg
Uncini ezzel a tizenharmadik egyéni vb-címét szerezte hazájának a királykategóriában, ám ez a szám sokáig balszerencsésnek bizonyult, hiszen egészen Valentino Rossi 2001-es sikeréig kellett várni az újabb összetettbeli győzelemre. Egyébként ezután egész Európára ínséges időszak várt, hiszen Àlex Crivillé 1999-es révbe éréséig csak amerikai és ausztrál pilóták ünnepelhettek a szezon végén.
Mint később kiderült, Uncini egy különleges rekordot is felállított, hiszen övé a legtöbb királykategóriás futamgyőzelem azok közül, akik csak egyetlen szezonban tudtak diadalmaskodni. További sikerekre többek között azért nem volt esélye, mert az 1983-as Holland TT-n súlyos balesetet szenvedett. Miután elesett, próbált kimenekülni a pályáról, de nem nézett körbe, és pont a mezőnyhöz képest őt ellentétes oldalról kikerülni igyekvő Wayne Gardner elé lépett, aki így már nem tudott mit tenni, és motorja eltalálta az olasz versenyző fejét. (A videót ezen a linken lehet megtekinteni.) Utóbbinak a sisakja is lerepült, majd hosszú időre kómába került, de szerencsére felépült. 1984-ben vissza is tért, de dobogóra már nem tudott állni, a következő idény végén pedig felhagyott a versenyzéssel.
Később csapatmenedzserként is világbajnok lett, hiszen ő vezette a gyári Ducatit, amellyel Doug Polen 1991-ben Superbike-vb-t nyert. 1993-ban viszont már egészen más szerepet töltött be, hiszen a gyorsaságimotoros-vb mezőnyében szereplő csapatok szakszervezete, az IRTA a bajnokság biztonsági megbízottjának választotta. 2013-ban a FIM a nagydíjak hivatalos biztonsági felelősévé léptette elő, ebben a szerepkörben Loris Capirossival dolgozott együtt. Leginkább a pályák homologizációjának ellenőrzése volt a feladata, és a versenyirányítás tagjaként is nagyban hozzájárult a helyszínek biztonságához. Egészen 2022-ig töltötte be ezt a szerepkört, és mire nyugdíjba ment, már hét éve a hírességek csarnokának tagja volt.
