vasárnap, augusztus 14, 2022
MotoGP - 🇬🇧 Brit Nagydíj
MotoGP - 🇦🇹 Osztrák Nagydíj
Superbike - 🇨🇿 Most 1.verseny
Superbike - 🇨🇿 Most 2.verseny
Superbike - 🇫🇷 Magny-Cours 1.verseny
EWC - 🇯🇵 Suzuka 8h
🇬🇧 Brit Superbike - Thruxton 1
KezdőlapMotorsportMost - egy "turista" beszámolója

Most – egy “turista” beszámolója

Az a megtiszteltetés ért, hogy a hétvégén ellátogathattam Mostba és élőben nézhettem azt, amit eddig csak a TV képernyőjén keresztül volt lehetőségem. És mi az, ami leginkább lenyűgözött? Nemsokára megosztom veletek.

- Hirdetés -

A Fairium Next Generation Riders Team kedves vendégszeretetének hála, Csehország felé vettem az irányt, hogy először láthassam az ifjú magyar tehetségeket a versenypályán. Az biztos, hogy unatkozni nem volt idő a legkisebbek futamain. De kezdjük először a “nagyokkal”.

Superbike világbajnokság

Itt most nem eredményekről és statisztikákról szeretnék beszámolni, hanem arról a közegről, amit nagyon közelről tapasztalhattam meg a versenyhétvége során. Amennyiben valaki lelkes rajongó, mindenképpen érdemes ellátogatni a Superbike világbajnokság valamely futamára, hiszen a MotoGP jegy árából bőven kijön a belépő ára és még a paddockba való belépést is lehetővé teszi (legalábbis Mostban így volt). Pénteken kellemes embertömegben szemlélhettem meg a motorhome-okat, a versenyzők kamionjait és a boxutca mögött található kis privát területet. A bajnokságot körülvevő atmoszférát csak úgy szívtam magamba.

- Hirdetés -

A hétvége későbbi szakaszában azonban igencsak megsajnáltam a versenyzőket, hiszen Mostban sokszorosan igaznak bizonyult, hogy a népszerűségnek bizony ára van. Hömpölygött az embertömeg a paddockban, rengeteg rajongó várakozott kedvencei kamionjai előtt, hogy egy aláírásra vagy fényképre elkaphassa őket. A versenyzők pedig ezt a lehető legközvetlenebbül és legkedvesebben fogadták. Ahogy kiléptek a kamionokból, nem tudtak egy lépést megtenni úgy, hogy valaki ne állítsa meg őket egy aláírásra vagy egy fotóra. Mindegy volt, hogy épp versenyre készülnek, vagy épp túl vannak azon, fáradtan, kimerülten. Mindegy volt, hogy épp boldogok az eredménytől, avagy csalódottak, hogy fájdalmaik vannak, éhesek, szomjasak, mindenkihez kedvesen fordultak, aki egy kis “szeletet” szeretett volna belőlük.

A legextrémebb példa a hétvégén Alex Lowes volt számomra, aki a Superpole futamon a pálya hátsó kanyarjában bukott, majd a nézőtéren keresztül sétált vissza a boxba. Valószínűleg idegesen, mint utólag kiderült egészségügyi problémákkal küzdve, a 30 fokos melegben, bőrruhában és bukósisakban. Ennek ellenére mindenkinek adott aláírást, és készültek a közös fényképek is a brit versenyzővel. A nézőteret a paddockkal összekötő úton az emberek sokasága miatt forgalmi dugó alakult ki, de ő ezt is végtelen türelemmel tűrte, nem tolakodva, együtt haladva lassan a tömeggel.

Alex Lowes sétál vissza a nézők tömegében a bokszba Fotó: P1 Race

A nézőknek nyilvánvalóan egy ilyen hétvége egy felejthetetlen élmény, hiszen a versenyzők teljes természetességgel közlekednek karnyújtásnyira tőlük. Azt kell mondanom, a pilóták előtt le a kalappal, hogy ezt méltósággal és hihetetlen kedvességgel tűrik, minden körülmény között.

Még akkor is, ha egy érdekes beszélgetés közepén kapják őket lencsevégre:

Jonathan Rea és Toprak Razgatliouglu eszmecseréje
Fotó: P1Race

Magyarként megélni a Supersport futamokat is nagyon izgalmas, hiszen a mezőnyben ott van a mi Sebestyén Petink. Jó volt látni, hogy a hétvégén kezdtek összeállni a dolgok és jöttek a jobb eredmények a versenyző számára. Péter a Northern Talent Cupos fiúkat is támogatja, nem hagyhatta ki ő sem a magyar srácok ünneplését.

Sebestyén Péter az NTC pódium ceremóniáján
Fotó: Lehotzky István
Northern Talent Cup

25 lelkes és nagyon fiatal versenyző vágott neki a hétvégének, köztük az 5 magyar sráccal (Rossi Moor, Farkas Kevin, Vincze Martin, Varga Tibor, Lőrinc László) és a magyar kötődésű pilótával (Matteo Masili). Nincs más szavam rájuk – HIHETETLENEK. Mindannyian, egytől egyig. Engedjetek meg egy kis részrehajlást, de véleményem szerint a magyar fiúk a legprofibbak a nagyon erős mezőnyben. Biztosan tudom, hogy a következő magyar világbajnokot láthattam a pályán versenyezni – nem is akárhogyan. A tehetségkutató sorozat futamai mindig hatalmas izgalmakat tartogatnak, magyarként végignézni pedig felér néhány szívrohammal. Minden körben a maximumot hozzák ki magukból a srácok. Néha érthetetlen, hogyan tudnak egyáltalán a motoron maradni, miután egy kanyart négyen-öten vesznek be egymás mellett. Mielőtt bárki legyintene, hogy a tempó nem olyan magas náluk, ezeknek a motoroknak is 200 kilométer/óra felett van a végsebessége és bizony ők mindent ki is hoznak a versenygépekből.

Felkészülés a futamra Fotó: P1Race

Nem minden csapattal volt szerencsém beszélgetni – ezt a későbbiekben remélhetőleg pótolni tudom majd. A pontversenyt vezető istállókkal, a Fairium Next Generation Riders Team-mel és a Agria Racing Team-mel azonban volt lehetőségem néhány szót váltani. Mindkét alakulatnál egyértelműen látszott a motorsport iránti szenvedély. A versenyzőiknél pedig az elszántság, győzni akarás, alázatosság és profizmus (ezt a többi hazai csapatnál ugyanúgy éreztem). Feltehetőleg a két csapatból kerül ki az idei bajnokság győztese. Rossi Moor vagy Farkas Kevin (vagy mindketten) a jövő évi szezonban a Red Bull Rookies Cupban fogja róni a köröket, ami a MotoGP előszobája.

Mit hoztak a futamok számukra?

Hihetetlen látni azt, hogy 13-17 éves magyar tehetségek a felnőtt versenyzőkhöz hasonlóan értik és érzik a motorokat, minden egyes mozdulatuk és szavuk arról árulkodik, hogy ők erre a sportra születtek. Rossi Moor eléképesztó higgadtsággal és valószínűleg előre átgondolt stratégiával húzta be az első futamot Mostban. Farkas Kevin biztosította a dupla magyar sikert. A többiek is szuperül helyt álltak, hiszen Varga Tibor az 5., Vincze Martin a 7., míg Lőrinc Laci a 16. helyen látta meg a kockás zászlót.

Az első futam dobogója
Fotó: Lehotzky István

Farkas Kevin és csapata pedig olyan szinten találták el a beállításokat a vasárnapi második futamra, hogy utcahosszal verte a mezőnyt. Azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Rossi két dupla körös büntetést kapott önhibáján kívül. Az ok, hogy a 3 perces limiten belül még a guminyomását ellenőrizték a rajtrácson. Ennek ellenére a második helyen tudott célba érni… Ezt egy heroikus küzdelemben érte el, hiszen a 11. helyre esett vissza a büntetést letöltve, 8 körrel a futam vége előtt. A két fiúnak köszönhetően ismételten két magyar állhatott a dobogóra és felcsendülhetett a magyar himnusz. Rendkívül szoros volt az élmezőny, az utolsó körben Vincze Martin és Varga Tibor is a dobogóért csatáztak. Végül picivel lemaradtak róla, de Martin a 4., míg Tibor a 9. helyen fejezte be a versenyt (mindössze 0.541 másodperccel Rossi Moor mögött). Az újonc Lőrinc László ezúttal a 18. lett.

A második futam dobogója
Fotó: Lehotzky István

Azt is elképesztő volt látni, ahogy a 14 éves Matteo Masili szombati komoly bukása és kulcscsonttörése után, minden fájdalma ellenére rajthoz szeretett volna állni a vasárnapi versenyen. Kik ők, ha nem igazi sportemberek, csupa nagybetűkkel írva?

Nem szeretnék senkit favorizálni, így csak annyit tudok mondani, hogy hajrá Rossi, Kevin, Martin, Tibi, Laci és Matteo! Rajtatok az ország szeme és hiszünk abban, hogy közületek kerülhet ki a jövőbeni MotoGP világbajnok! Köszönöm Nektek ezt a felejthetetlen hétvégét. Magyarként, versenypályán magyar himnuszt énekelni, minden képzeletet felülmúl! Így nem tudom máshogy befejezni cikkemet, mint, hogy KÖSZÖNÖM, mindannyiótoknak!