2023. január 29. 23:30
MotoGP - 🇬🇧 Brit Nagydíj
MotoGP - 🇦🇹 Osztrák Nagydíj
MotoGP - 🇸🇲 San Marinói Nagydíj
MotoGP - 🇪🇸 Aragón Nagydíj
MotoGP - 🇯🇵 Japán Nagydíj
MotoGP - 🇹🇭 Thai Nagydíj
MotoGP - 🇦🇺 Ausztrál Nagydíj
MotoGP - 🇲🇾 Maláj Nagydíj
MotoGP - 🇪🇸 Valenciai Nagydíj
Superbike - 🇨🇿 Most 1.verseny
Superbike - 🇨🇿 Most 2.verseny
Superbike - 🇫🇷 Magny-Cours 1.verseny
Superbike - 🇫🇷 Magny-Cours 2.verseny
Superbike - 🇪🇸 Catalunya 1.verseny
Superbike - 🇪🇸 Catalunya 2.verseny
Superbike - 🇵🇹 Portimao 1.verseny
Superbike - 🇵🇹 Portimao 2.verseny
Superbike - 🇦🇷 San Juan 1.verseny
Superbike - 🇦🇷 San Juan 2.verseny
Superbike - 🇮🇩 Mandalika 1.verseny
Superbike - 🇮🇩 Mandalika 2.verseny
Superbike - 🇦🇺 Phillip Island 1.verseny
Superbike - 🇦🇺 Phillip Island 2.verseny
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch sprint
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch 2.verseny
🇬🇧 Brit Superbike - Brands Hatch 3.verseny
SuperSport - 🇦🇷 San Juan 2.verseny
SuperSport - 🇮🇩 Mandalika 1.verseny
SuperSport - 🇮🇩 Mandalika 2.verseny
SuperSport - 🇦🇺 Phillip Island 1.verseny
SuperSport - 🇦🇺 Phillip Island 2.verseny
KezdőlapWheelieNem először babrált ki csúnyán aktuális versenyzőivel a MotoGP-ből váratlanul távozó gyártó

Nem először babrált ki csúnyán aktuális versenyzőivel a MotoGP-ből váratlanul távozó gyártó

A Suzuki az 1983-as szezon végén is kivonult a királykategóriából. 40 évre tekint vissza a négyszeres 500-as világbajnoki második helyezett Randy Mamola.

A Suzuki csapat 2022 végén történő kivonulása a MotoGP világbajnokságból nemcsak sok rajongót és jelenlegi csapattagot lepett meg, hanem olyan korábbi Suzuki sztárokat is, mint Randy Mamola, a négyszeres 500 köbcentis világbajnoki második helyezett és 13-szoros 500-as GP-győztes.

A HB-Suzuki 1983 után gyári csapatként szünetet tartott, és a világ minden tájáról érkező Suzuki magáncsapatokra bízta a mezőnyt. A japánok 1988-ban tértek vissza az 500 köbcentis világbajnokságba az új V4-es géppel. Kevin Schwantz, a feltörekvő texasi Suzuki- versenyző, először Assenben vendégszerepelt vele. 1989-ben a teljes világbajnokságon indult, és összesítésben a negyedik helyen végzett. 1993-ban ezzel a motorral nyerte meg a világbajnokságot, 2000-ben pedig Kenny Roberts Jr. is elérte ezt a bravúrt.

2011 után a Suzuki ismét visszalépett a sikertelen 500 köbcentis V4-es Suzukival – majd 2015-ben visszatért a “királykategóriába” az új GSX-R-rel.

A Suzuki cserbenhagyta Mamolát

„Suzuki az 1983-as szezon végén is kivonult” – mondta Randy Mamola. „Ennek részben az volt az oka, hogy a Suzuki 1984-re még nem volt kész az új erőforrással. Abban az időben a Square-Four motorral mentünk, amelynek négy hengerét négyzet alakban helyezték el. Ez a motor fantasztikus volt, különösen Barry Sheene dominált vele az 500 köbcentis világbajnokságon 1976-ban és 1977-ben. Persze, Kenny Roberts aztán 1978 és 1980 között háromszor nyert világbajnokságot a Yamahával. 1980-ban Kennyvel küzdöttem a címért. Tizenöt ponttal vert meg.”

„Kenny aztán 1981-ben megkapta az első V4-es motort a Yamahánál. De a Suzuki 1981-ben, majd 1982-ben Lucchinellivel és Uncinivel megnyerte a világbajnokságot” – emlékszik vissza a népszerű amerikai pilóta. „Ezután a Honda az új, praktikus 500 köbcentis, háromhengeres motorral indult; Freddie Spencer 1983-ban nyert először világbajnokságot vele. A Suzuki Square Four motorja már nem volt igazán versenyképes. 1983-ban már nem tudtam vele futamot nyerni, de a világbajnokságon Freddie és Kenny mögött harmadik lettem. Eddie Lawson a második gyári Yamahával a negyedik helyen végzett a világbajnokságon, így mi, amerikaiak az 1., 2., 3. és 4. helyen végeztünk a világbajnokságon.”

„A Suzuki elég meglepő módon az év végén jelentette be utólag a visszavonulását az 500 köbcentis világbajnokságtól” – Mamola észlel némi párhuzamot 2022-vel, még akkor is, ha ezúttal májusban történt a bejelentés.

Az egyetlen furcsaság, hogy 2021 novemberében a Suzuki új ötéves szerződést kötött a Dornával a MotoGP világbajnokságra. A Suzuki dízelbotránya, az e-autók drága fejlesztése, a Suzuki motoreladásainak visszaesése, az ukrajnai háború miatt fenyegető gazdasági válság – mindenféle indokok keringtek a MotoGP-ből való visszavonulás indokaként.

Randy Mamola az 1983-as szezon után szerződés és motor nélkül maradt – hasonlóan a Suzuki 2022-es pilótáihoz, Joan Mirhez és Álex Rinshez tavaly májusban.

Barry Sheene-nek 1979 után elege lett a Suzukiból

Barry Sheene 1979 végén a világbajnokság harmadik helyezettjeként hagyta el a Suzuki gyári csapatát, részben azért, mert a japánok túl sok versenyzőt láttak el. A Suzuki különítmény akkoriban a 2-10. helyet foglalta el a világbajnokságon, de Kenny Roberts nyerte a világbajnokságot a gyári Yamahával.

Sheene 1980-ra megalakította privát Akai Yamaha csapatát, meglepő módon két gyengébb privát gyártású TZ500-as versenygéppel versenyzett. A világbajnokságon elért csalódást keltő 15. helyezése és a Roberts-cel való rivalizálása ellenére 1981-ben mégis a Yamaha 500 köbcentis gyári csapatában talált helyet. Sheene népszerűségének köszönhetően élvezte a Yamaha teljes támogatását, és az 1982-es világbajnokságon a negyedik helyen végzett, mindössze két ponttal lemaradva Roberts mögött. Lucchinelli nyerte a bajnoki címet Mamola (mindketten Suzuki) előtt, mert a V4-es Yamaha még mindig gyermekbetegségekkel küzdött.

A finn GP-n az imatrai utcai pályán például mindkét motoron eltört a magnézium burkolat. A könnyűfém az első kanyarutáni rázós átjáró okozta igénybevételeknek hosszú távon nem állt ellen. „A Yamaha mérnökei hanyagok” – mondta akkor Roberts.

Az a bizonyos átjáró:

A finn futam helyszíne:

„Kenny új V4-es Yamahája feladta Ausztriában, én a Suzukival nyertem. Akkor már a világbajnoki cím felé tartottam, és a címért harcoltam Lucchinellivel” – mesélte Mamola.

A Honda menti meg Randy Mamola pályafutását

Az 1983-as szezon után Randy Mamolát a Honda mentette meg, mint világbajnoki harmadik helyezett és „munkanélküli” Suzuki-pilótát. „A későbbi HRC-menedzser Oguma akkoriban a Hondánál dolgozott Kaliforniában. Megkértem, hogy szerezzen nekem egy Honda 500-ast Laguna Secára és a Match Racesre 1984 áprilisában. Az 1984-es 500 köbcentis világbajnokság nélkülem kezdődött Kyalamiban, Freddie [Spencer] új V4-es Hondáján eltört a karbon hátsó felni. A Yamaha Eddie Lawson vezetésével nyert. Freddie ezután Misanóban győzött, majd következett a Match Races, azaz a húsvéti csata az USA és Nagy-Britannia között. Freddie ott megsérült. Ezután kaptam egy háromhengeres Hondát, és a következő tíz versenyen mind a tíz alkalommal dobogóra álltam, csak Svédországban estem ki, és háromszor nyertem. Az első nagydíjam előtt egy kilométert sem tesztelhettem a háromhengeres Hondával” – mesélte Randy.

Mamola az 1984-es világbajnokságon Lawson (Yamaha) mögött a második helyet szerezte meg, mint a legjobb Honda-pilóta, megelőzve a Roche, Spencer és Haslam alkotta Honda-triót.

Lorenzót veri, Rossit nem – mennyire értékes Quartararo idei világbajnoki veresége?

„Privát versenyzőként sikeresen harcoltam az összes sztár ellen. Megszereztem a Suzuki főmérnökét, Mike Sinclairt, és saját zsebből fizettem neki” – emlékezett vissza Randy a SPEEDWEEK.com-mal folytatott beszélgetésben. „A Honda piros, fehér és kék színeiben versenyeztem. Én voltam a Team Mamola főnöke, és nem voltak nagy szponzorok.”

Mamola akkor 31 ponttal maradt le bajnoki címről a Yamaha sztárjával, Eddie Lawsonnal szemben. „Az első két futamon nem volt motorom, majd Salzburgban a szezon negyedik futamán önként lemondtam a 9 másodperces előnyömről a harmadik helyezett Freddie-vel [Spencer] szemben, hogy átadjam neki a második helyet a V4-es Hondáján. A privát háromhengeres motorral nem volt esélyem hosszú távon nyerni Eddie négyhengeres gyári Yamahájával szemben ezeken az ultragyors pályákon.”

„A dobogón megkérdeztem Freddie-t: ’Nekem adod a második helyért járó pénzdíjat?’ Azt válaszolta: ‘Miért csináltad ezt?’‘” – mesélte Mamola. „Akkoriban még készpénzben, borítékban kaptuk a nyereményt a GP-szervezőktől.”

„A salzburgi manőveremmel megháláltam a Hondának, hogy győztes motort adtak nekem, amikor a Suzuki cserbenhagyott” – tette hozzá az amerikai, aki a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Cagiva gyári motorjaival versenyzett az 500 köbcentis világbajnokságban (1988-1990).

„Amikor Freddie 1984 júliusában Laguna Secában ismét megsérült, a Honda nekem adta a V4-es Hondáját a Silverstone GP-re – és én nyertem vele. Ismét minden előzetes tesztelés nélkül.”

Nem csoda, hogy Randy Mamola a régi szép időkre való gondolatoktól elragadtatja magát: „Nem dicsekszem… De figyeljetek – jók voltunk!”

Randy Mamola sosem nyert világbajnokságot, de ennek ellenére joggal szerepel a MotoGP Legendák között.

Randy Mamola
Fotó: MotoGP Media

Mamola Michael Schumachert is elvitte egy körre, ami után a korábbi F1 versenyző csak ennyit tudott mondani: „Nagyon lenyűgöző volt! Lenyűgöző az egyetlen szó, amit jelenleg találok.”  A német versenyző a tegnapi napon ünnepelte születésnapját.

Randy Mamola 500 köbcentis világbajnoki helyezései:
1979 Suzuki 500 cm3 29 pont
8. hely a világbajnokságon
1980 Suzuki 500 cm3 72 pont
2. hely a világbajnokságon
1981 Suzuki 500 cm3 94 pont
2. hely a világbajnokságon
1982 Suzuki 500 cm3 65 pont
6. hely a világbajnokságon
1983 Suzuki 500 cm3 89 pont
3. hely a világbajnokságon
1984 Honda 500 cm3 111 pont
2. hely a világbajnokságon
1985 Honda 500 cm3 72 pont
6. hely a világbajnokságon
1986 Honda 500 cm3 105 pont
3. hely a világbajnokságon
1987 Yamaha 500 cm3 158 pont
2. hely a világbajnokságon
1988 Cagiva 500 cm3 58 pont
12. hely a világbajnokságon
1989 Cagiva 500 cm3 33 pont
18. hely a világbajnokságon
1990 Cagiva 500 cm3 55 pont
13. hely a világbajnokságon
1992 Yamaha 500 cm3 45 pont
10. hely a világbajnokságon