Andrea Dovizioso a 15. helyen végzett a spielbergi futamon, de valójában még ennél is többre lett volna képes elmondása szerint. Közeledik azonban az utolsó nagydíj az olasz számára.
Az olasz a 19. helyre kvalifikálta magát a vasárnapi futamra a Red Bull Ringen. Jól rajtolt, de a dolgok ezt követően nem a tervek szerint alakultak a 36 éves versenyző számára, aki szeptember elején Misanóban versenyez majd utolsó nagydíján.
„Mindig nehéz hátulról indulni. Akkor meglepően jól ment, mert a rajtnál és az első két kanyarban szereztem néhány pozíciót. A sikán közepén kívül voltam, néhány versenyzőnek egyenesbe kellett hoznia a motorját, így engem is lelassítottak, és alacsony sebességgel kellett folytatnom. A hajtűkanyarban mindenki megelőzött.” – kezdte Dovizioso.
„Ezután Bradl mögött voltam. Túl későn fékeztem, de nem akartam nekiütközni, így az 1-es kanyarban széles ívre kényszerültem. Aztán Fernández mögött voltam. Hat-hét körbe telt, mire megelőztem, mert alig volt tapadásom vagy kigyorsításom az előzéshez. Mögötte nagyon lassú voltam.”
„Később már a saját tempómat tudtam motorozni, ami tényleg nem volt rossz. Aztán utolértem a két Hondát, és 1:30-as időkre voltam képes, de ha valaki mögött vagy, öt kör alatt tizenkét másodpercet veszítesz. A verseny számomra ezután véget ért. Onnantól már csak arról szólt, hogy következetes legyek, mint Silverstone-ban.”
A Ducatival Dovizioso háromszor is győzni tudott Spielbergben. Mi a nagy különbség a Yamaha és az akkori Ducati között?
„Még ha lassú is voltam a Ducatival, akkor is el tudtam készíteni egy előzési manővert. Jelenleg csak akkor vagyok gyors, ha egyedül motorozok. Egy másik versenyző mögött nagyon nehéz. Csak akkor tudok előzni, ha valaki tényleg lassabb nálam. Ugyanilyen tempóval nem tudok előzni.”
„Pol például szintén elvesztette a bizalmát a motorban. Olyan, mint én. Nem tudom kihasználni a versenygép jó tulajdonságait, így a rossz dolgok nagy gondot okoznak.”
Most az utolsó futam következik a 24-szeres GP-győztes számára. Hogy érzi magát az olasz?
„Nem félek és nem vagyok boldogtalan. Örülök, hogy Misanóban fejezhetem be a pályafutásomat a családom és a barátaim körében. Ezt akartam.”