A kilencszeres világbajnok Valentino Rossi 1997-ben szerezte meg első világbajnoki címét. Most mindenki visszatekint a kezdetekre.
Kilenc világbajnoki cím, 115 nagydíjgyőzelem, 227 dobogós helyezés és 64 pole pozíció – Valentino Rossi pályafutása egyedülálló. Az olasznak már aktív évei során sikerült legendává válnia. A 46-os szám szimbolikusan a Doktor sikereit jelképezi. Sikertörténete az 1997-es brnói harmadik hellyel kezdődött.
„Ez egy varázslatos hétvége volt egy nagyszerű pályán. Egy évvel korábban pontosan ugyanitt nyertem meg az első futamomat.” – emlékszik vissza Rossi az 1997 augusztus végi hétvégére a MotoGP.com-nak adott interjújában.
A 125 köbcentis géposztályban már a második évben Rossi volt a favorit. A csehországi futamot megelőzően zsinórban hat diadalt aratott, megnyerte a szezonnyitót, valamint a spanyolországi és olaszországi futamokat is.
Brnóban már egy harmadik hely is elég volt neki a koronához.
„Nagyon ideges voltam. Nehéz verseny volt, mert nem tudtam a maximumot nyújtani.”
A verseny csak az utolsó körben dőlt el Rossi javára. A négyes csatában az akkor 18 éves fiatalember megőrizte a hidegvérét.
„Feltétlenül a harmadik helyen kellett végeznem a versenyen. Ez az utolsó körben sikerült is. Nagyszerű érzés volt, felejthetetlen.”
Az Aprilia versenyzője 0,328 másodperccel maradt le a győzelemről. Az első két helyen a japán Noboru Ueda és Tomomi Manako végzett.
„Nagyon fiatal és nagyon gyors volt. Jó versenyző.” – meséli Ueda.
„Emellett már akkoriban is nagyon profi volt. Nagyon nehéz volt legyőzni őt.”
A futamgyőzelem 20 évvel később is sokat jelent a japánnak:
„Még mindig emlékszem, hogy meg tudtam nyerni a versenyt. Még mindig nagyon büszke vagyok rá, hogy harcoltam ellene abban a versenyben.”
Természetesen Rossi jobb keze, Uccio is visszaemlékezett arra az időszakra:
„Ugyanolyan volt, mint mindig. Valentino egyszerűen hihetetlen.” – sugárzott legjobb barátja, Alessio Salucci, becenevén Uccio.
„Nagyon jól emlékszem rá, nagyon érzelmes pillanat volt. Vale egész életében azért dolgozott, hogy világbajnok legyen. Megcsinálta, nagy öröm volt.”
Akkor még nem volt világos Rossi és Uccio számára sem, hogy ezt a diadalt még hány siker követi.
„Okunk volt a nagy ünnepségre, ami aztán rögtön a pályán kezdődött. Nagyszerű volt, mert ott volt az összes tavulliai barátom, akik pályafutásom kezdete óta támogatnak.” – mondta Rossi.
Salucci szerint akkoriban más volt a légkör: „Nagyon jól éreztük magunkat. Viccelődtünk és hülyéskedtünk – és versenyeket nyertünk.”
Rossi 1997-ben összesen tizenegy futamon diadalmaskodott.
Húsz évvel az első bajnoki címe után Rossi a holland TT-n megerősítette, hogy még mindig éhes a sikerre. Assenben megnyerte a futamot, ez volt a 115. nagydíjgyőzelme. Mindazonáltal az 1997-es világbajnoki cím különleges jelentőséggel bír a veterán számára.
„Amikor elkezdesz versenyezni, természetesen reméled, hogy egy nap megnyered a bajnoki címet. Ez egy felejthetetlen pillanat volt a pályafutásomban. Amikor először leszel világbajnok, az egy valóra vált álom.”