Szvoboda Bence halálával a magyar motokrossz egyik legnagyobb alakja távozott. Azonban nemcsak számos győzelmével és bajnoki címével hagyott kitörölhetetlen nyomot, hanem óriási akaraterejével is, főleg ami az elmúlt időszakot illeti.
„Emlékezzünk a sportolóra, aki 10 bajnoki címet nyert Magyarországon, kettőt Csehországban, egyet Ausztriában, és megannyi győzelmet aratott szerte Európában. Emlékezzünk az emberre, aki az akarat és a kitartás szimbóluma volt. Aki nem adta fel soha, és mindig arra törekedett, hogy a legjobbat hozza ki magából. Emlékezzünk a barátra, aki csibészes mosolyával mindig jókedvre tudta deríteni a körülötte lévőket. Emlékezzünk a fiúra, aki mindig nagyra becsülte családja szeretetét és támogatását.”
Ezekkel a mondatokkal búcsúzott Szvoboda Bencétől csapata, a HTS Team. Ahogyan arról mi is beszámoltunk a kaposvári motokrosszversenyző három nappal azután vesztette életét, hogy múlt hét vasárnap súlyos fejsérülést szenvedett a cseh bajnokság pacovi fordulójában történt baleset következtében. Alábbi írásunkban a 31 évet élt versenyző karrierjét, eredményeit és hatalmas akaraterejét, illetve kitartását idézzük fel.
Meghalt Szvoboda Bence, a magyar motokrossz egyik legnagyobb versenyzője
1992. február 25-én, Marcaliban látta meg a napvilágot, az amatőr magyar motokrosszbajnok, Szvoboda Tamás fiaként. Gyerekkorát Balatonberényben töltötte, 8 évesen pedig egy automata Malagutim krosszmotort kapott a szüleitől. A sportág iránti rajongása ekkor kezdődött: a családi ház udvarán elsajátította a motorozás alapjait, egy évvel később pedig már részt vett a magyar junior motokrosszbajnokságban.
Innentől kezdve nem volt megállás: már első idényében bizonyította tehetségét, hiszen a harmadik helyen végzett a 65 köbcentiméteres géposztályban. Ezt a következő idényben a végső győzelemmel fejelte meg, és ugyanebben az évben már a nemzetközi színtérre is kilépett. A junior világkupán elért tizedik helyezéséért a Magyar Motorsport Szövetségtől megkapta az Év Legeredményesebb Nemzetközi Sportolója kitüntetést.
Ebben az időszakban az a megtiszteltetés érte, hogy a négyszeres motokrossz-világbajnok, Harry Everts edzőtáborába többször is ellátogathatott. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2003-ban már a 85 köbcentisek között szerzett második helyet, egy év múlva pedig itt is felért a csúcsra. Ebben az időszakban már egy másik nemzeti bajnokságban, a szlovákban is elindult, ott harmadikként zárt az összetettben. Ami a junior világkupát illeti, ezúttal már a hetedik pozíciót sikerült megszereznie Belgiumban.
A következő két évben nem szerzett bajnoki címet, de pályafutásának ezen szakasza sem volt sikertelen, ellenben annál fontosabb. Ekkor mutatkozott be az ADAC MX Mastersben, azaz a német pontvadászatban. Emellett az Európa-bajnokságon is elindult néhány futamon, Olaszországban a negyedik pozícióban zárt a 85 köbcentisek között, de a legnagyobb siker az osztrák junior bajnoki cím lehetett volna. Erre meg is volt minden esélye, de szó szerint a végjátékban, az utolsó futam utolsó körében technikai hiba sújtotta, ami miatt végül csak a harmadik helyen fejezte be az évadot.
Ezt az idényt egy osztrák csapatnál, a Schruf Racing Teamnél teljesítette, 2007-ben viszont már a KTM magyarországi részlegének támogatását élvezte. Nem csak ez volt komoly változás a karrierjében: immáron nem 85, hanem 250 köbcentis motorokkal versenyzett. Az osztrák junior bajnokságban kiköszörülte az előző évi csorbát, és megszerezte a végső győzelmet az MX2-es bajnokságban.
A legnagyobb kihívással viszont az itthoni pontversenyben szembesült, ahol ugyanebben a kategóriában mindössze 15 évesen a felnőttek között kellett megküzdenie. Szvoboda azonban nem ijedt meg, és a második helyen zárt, egy évvel később pedig megszerezte az első magyar bajnoki címét, amelyet egyébként összesen még négy elsőség követett később. Továbbá a Köztársaság Kupában és a Magyar-Szlovák Kupában is diadalmaskodott.
2009-ben ismét feljebb lépett, legalábbis itthon, hiszen immáron a királykategóriában, a 450 köbcentisek között indult, és mindjárt első idényében győzni tudott. Nemzetközi téren továbbra is az MX2-es kategóriában szerepelt, ám ezúttal haloványabban teljesített, aminek elsősorban a technikai lemaradás volt az oka. Pályafutása során először a válogatottban is szerepelt (a technikai sportok többségével ellentétben a motokrosszban rendeznek ilyen jellegű versenyt Motocross des Nations néven). Ezt követően rendszeresen meghívták, de a továbbiakban csak 2013-ban és 2016-ban tudott eleget tenni az invitálásnak.
Ekkor jött az első olyan időszak, amikor komoly sérülésekkel kellett megküzdenie. Egy korábbi csuklótörés következményeként elhalt az egyik csont, ami egyre nagyobb fájdalommal járt, ezért év végén a műtét mellett döntött. Ennek során implantátumot ültettek be neki, és a rehabilitáció miatt nem tudta időben elkezdeni a felkészülést a 2010-es szezonra. Azonban nem emiatt nem tudott versenyezni az idény első részében, hanem egy edzésen történt bukás következtében, amelyben eltörte a lapockáját és a csigolyáját.
Ennek következtében a magyar bajnokságban nem tudott címet védeni, de így is második lett a tabellán. Ugyanebben az évben mutatkozott be a cseh bajnokságban, ahol vendégversenyzőként szerepelt. Több dobogós helyezést is szerzett az MX2-esek között, az összetettben pedig negyedikként zárt. Ennek köszönhetően 2011-re megkapta élete első profi szerződését a Buksa/Ados KTM-től.
Szerepelt a vb-n, de ennél nagyobb teljesítménye is akadt
2011-ben bemutatkozott a cseh bajnokságban, azon belül is az MX2-esek között, ahol már az első szezonjában három pole pozíciót szerzett, és már a második, Petrovicében megrendezett fordulóban futamot tudott nyerni. Gyors volt, de újoncként sokat hibázott, ezért a bajnokságban csupán a hatodik helyen végzett. Ugyanebben az évben viszont olyasmit ért el, amit csak ifj. Németh Kornélnak sikerült a magyar motokrosszban.
Szvoboda ugyanis lehetőséget kapott a világbajnokságon a Scott KTM színeiben. Portugáliában és Spanyolországban még nem jött össze neki a pontszerzés az MX2-ben, de – nem kis részben a pályaismeretnek köszönhetően – Németországban és Csehországban már igen. Ezzel Németh után ő lett az első és máig egyetlen magyar versenyző, aki pontot szerzett a vb elitkategóriáinak egyikében. A következő évben már az MXGP-ben indult, de Csehországban fel kellett adnia a futamokat.
A cseh bajnokságban zsinórban háromszor zárt a harmadik helyen a tabellán, ebből egyszer igazán drámai körülmények között. 2012-ben a szlovák pontverseny nyitrai fordulójában vállsérülést szenvedett, így az északnyugati szomszéd pontversenyében nem volt esélye a végső győzelemre, ám a bronzérem így is meglett. Emellett ráadásul pályafutása során először összetett győzelmet is aratott Dalecinben.
Egy évvel később viszont már reális esélye volt a bajnoki címre. A kramolini idényzáró hétvége előtt mindössze 1 ponttal maradt el Boris Maillardtól, azonban az utolsó verseny előtti edzésen több mint 100 km/h-val bukott, és agyrázkódást szenvedett, három bordája eltört, valamint kilyukadt a tüdeje. A baleset akkora volt, hogy a motor kormánya tőből letört, és a sisakon is látszottak a nyomok, ennek ellenére Szvoboda egy órával később már versenyre jelentkezett.
Bár későbbi elmondása szerint alig kapott levegőt, jól kezdte a versenyt, és egy ideig vezetett is. Fájdalmai miatt viszont később visszaesett a középmezőnybe, így nemcsak a bajnoki címről, hanem a második helyről is lecsúszott. Akaraterejét jól mutatja, hogy utána egy hétig kórházban ápolták, és az RTL kameráinak akkor megmutatta, hogy csak segítséggel tud lélegezni.
A 2014-es cseh bajnokság nem alakult annyira jól számára, elsősorban a kialakuló csapaton belüli küzdelem miatt. Mindezek ellenére az utolsó, vranovi fordulóra ismét bajnokesélyesként utazott el, ám egy időmérős esés miatt ezúttal is meg kellett elégednie a bronzéremmel. Ezzel párhuzamosan az Európa-bajnokságon is szerepelt, ám az EMX300-as kategóriához nehezen szokott hozzá, mivel korábban kihagyta a 125-ös motorokat, így nem volt tapasztalata kétütemű versenygépekkel.
2015-ben gyomorpanaszokkal küszködött, ráadásul egy baleset következtében súlyos agyrázkódást szenvedett, így csak a negyedik pozícióban zárta a csehországi pontversenyt. Egy évvel később a magyar bajnokság második, esztergomi megmérettetésén részlegesen elszakadt a keresztszalagja, ráadásul gerincsérvvel is küzdött, de úgy döntött, hogy csak a téli szünetben fekszik kés alá. Ezzel lehetővé tette saját maga számára, hogy addigi legjobb eredményét érje el a cseh bajnokságban. Apró szépséghiba, hogy pont csapattársa, Sulivan Jaulin előzte meg az összetettben.
2017-ben aztán végre itt is felért a csúcsra, és három pole pozíció, kilenc futam- és öt összetettbeli győzelemmel Csehországban is felülhetett a trónra. Legfőképpen ezért kapott jelentős kitüntetést Kaposvár városától, ahol a közgyűlés őt választotta meg az év férfi sportolójának. Innentől kezdve új kihívást vett célba, és az MX1-ben is kipróbálta magát a cseh pontvadászatban.
A következő esztendőben hamar le kellett tennie a bajnoki címről, mert áprilisban eltört a csuklója az ADAC Fürstlich Drhena-i fordulójában. Ennek ellenére sikerült megszereznie a második helyet, ráadásul a csapatbajnoki cím is összejött. 2019-ben pedig bebizonyította a kételkedőknek, hogy ebben a kategóriában is győzni tud, és immáron kétszeres cseh bajnoknak mondhatta magát. Eredményeit ezúttal a MAMS ismerte el az Év Férfi Sportolója díjjal.
A 2011-től 2019-ig tartó időszakban természetesen a magyar bajnokságban is elindult. 2011-től 2013-ig zsinórban háromszor nyert az MX2-esek között, aztán fellépett az MX1-be, ahol 2015-ben és 2016-ban sem talált legyőzőre. A következő két évben inkább a nemzetközi versenyekre koncentrált, de 2019-ben visszatért a csúcsra. Ennek a kilenc évnek az első szezonját az OXXO színeiben teljesítette, majd a HTS Team szerződtette őt.
Utóbbi színeiben érte el pályafutása egyik legnagyobb sikerét, amikor az ADAC MX Masters, az amerikai és a holland utáni harmadik legerősebb bajnokság möggersi fordulójában megnyerte az összetettet. Ebben a tekintetben is Németh nyomdokaiba lépett, máig utolsóként a magyar motokrosszosok közül, a HTS Team pedig az első magyar csapat volt, amelynek motorosa a dobogó tetején ünnepelhetett.
A sorozatos sérülések ellenére sem adta fel
A 2020-as év sokak számára rémálomszerűen alakult a koronavírus-járvány miatt. Bár a pandémiával nem volt közvetlen összefüggésben, de Szvobodára is ebben az esztendőben sújtott le a balszerencse-sorozat. Az év elején bejelentette, hogy bármennyire is próbálkoztak, nem sikerült megállapodni a HTS Teammel, így csapat nélkül maradt. Március elején aztán azt is közölte a nyilvánossággal, hogy címvédőként ezúttal nem fog indulni a cseh bajnokságban.
Ezzel azonban még messze nem volt vége, ugyanis ekkor a sérülések sem kerülték el. Nyáron egy edzésen elesett, aminek következtében eltört a bordája, csípője ödémás lett, és agyrázkódást szenvedett. Emellett a problémás vállát is megműttette, amely fájdalmat okozott neki az előző időszakban, így ez a szezon teljesen kiesett számára.
A következő sem kezdődött jobban: márciusban ugyancsak egy edzésen műszaki hiba miatt bukott, és a 11-es, valamint a 12-es csigolyáját is eltörte. Műteni nem kellett, de így is hónapokig egy merev fűzőben kellett élnie mindennapjait, versenyzésről pedig szó sem lehetett. Ő azonban nem adta fel, és szeptemberben visszaült a motorra, ám ekkor jött az újabb csapás.
Saját elmondása szerint egy banális szituációban elakadt a lába, a térde pedig rossz irányba hajlott, és elszakadt a keresztszalagja, amit viszont mát műteni kellett. Novemberben aztán már ismét motoron volt, de az érdemi visszatérés a következő évre maradt. A sérülések ellenére folyamatosan készült, hogy minél jobb formában versenyezhessen ismét.
2022 elején megint elesett, és amellett, hogy elrepedt a bordája, a hátában hasonló érzése volt, mint szűk egy évvel korábban. Végül aztán kiderült, hogy csupán izomgyulladásról van szó. Márciusban elindult a magyar bajnokság piliscsévi hétvégéjén, ám a csütörtöki napon kifordult a bokája, ráadásul a karjával is akadtak gondok. A fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő miatt „bedurrant” a keze, így előbb a hátsó féket nem tudta rendesen használni, aztán már a kormányt sem volt képes fogni. Amíg lehetett, addig küzdött, de hiába harcolt a dobogóért, nem kockáztatott, és feladta a versenyt.
Ezek a problémák később sem múltak el: az EMX Open trentinói futamán mindkét keze bekeményedett, júniusban pedig két versenyen is megismétlődött a korábbi szituáció, amellett, hogy a jobb alkarja zsibbadt. Mint kiderült, a két év kihagyás utáni fokozott terhelés miatt ínhüvelygyulladása lett, és csuklója korrekciós műtétre szorult volna. Később alagút szindrómát diagnosztizáltak nála.
Mindezek ellenére Szvoboda továbbra is edzett, és úgy nézett ki, hogy idén végre teljes értékűen vissza tud térni. Az előző hétvége után azonban ezt már soha többé nem teheti meg, a magyar motorsport, illetve motokrossz pedig egy kiváló versenyzőt és sportembert veszített el a személyében. Pályafutásának, illetve életének emléke mellett a mottója is örökké megmarad, amely jól tükrözi a hozzáállását és a mentalitását:
„Ha nincs szenvedélyed, amiért érdemes meghalni, akkor nincs semmid, amiért érdemes élni.”