back to top
2025. február 21. 10:27
KezdőlapMotoGPTalmácsi neve is előkerült, amikor az első MotoGP-emlékükről kérdezték a mostani versenyzőket

Talmácsi neve is előkerült, amikor az első MotoGP-emlékükről kérdezték a mostani versenyzőket

A két ázsiai újonc kivételével a MotoGP idei mezőnyének tagjai arra a kérdésre válaszoltak, hogy mi az első emlékük a sorozattal, illetve összességében a gyorsaságimotoros-világbajnoksággal kapcsolatban. A legtöbben természetesen Valentino Rossit említették, de Mick Doohané, Max Biaggié vagy éppen Dani Pedrosáé mellett Talmácsi Gábor neve is felbukkant, amiért honfitársunk nagyon hálás volt.

Jorge Martín: Nem az első, de szerintem a legszebb emlékem, amikor 2009-ben a VIP-részlegen voltam Jerezben. Emlékszem, hogy láttam, ahogyan Valentino [Rossi] megnyeri a versenyt, lenyűgöző volt. Emlékszem, hogy a tetején voltunk, de egyik oldalról a másikra mentem, hogy folyamatosan belássam az egész pályát. Ez egy nagyon szép emlék.

Francesco Bagnaia: Tökéletesen emlékszem a 2004-es welkomi versenyre, amelyet Vale megnyert. Nagyon fiatal voltam, hiszen 2004-ről van szó, és ez volt az első emlékem. Emellett emlékszem Vale 2005-ös Laguna Seca-i festésére, a sárgára, amely fantasztikus volt.

Egy év küszködést jósoltak nekik, de Rossiék pár óra alatt megoldották a Yamaha gondjait

Brad Binder: Egyértelműen az, amikor gyerekkoromban a házunkban ültünk a kanapén, és hangosan szurkoltam Rossinak, annak ellenére, hogy fogalmam sem volt, mit nézek, csak azt csináltam, amit apukám, szóval ez volt a lényeg.

Fabio Quartararo: 2005. Alapvetően otthon voltam, és Sete [Gibernau], valamint Vale [küzdelmét] néztem a jerezi futamon. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy MotoGP-versenyző szeretnék lenni, úgyhogy számomra ez egy igazán szép emlék, mert ez az, ami tényleg arra késztet, hogy ma itt legyek.

Rossi hat másodperc alatt „takarította el” Gibernaut az útból, miután patkánynak nevezte őt

Fabio Di Giannantonio: Mondjuk azt, hogy a kezdeti emlékek a legszebb 2006. Nagyon szorítottam Troy Baylissnek, ő volt a bálványom. 2006 utolsó versenyén, Valenciában állt rajthoz [szabadkártyásként], és megnyerte, úgyhogy számomra ez nagyszerű emlék.

Johann Zarco: Ez az emlék az ötszáz köbcentiméteres [korszakból származik], mert kilencévesen kezdtem el motorozni. Emlékszem, hogy ’99, 2000 körül láttam a televízióban egy futamot, Valentino pedig a sárga motoron, a sárga ötszáz köbcentis Hondán ült. Ez volt az első igazi emlékem a versenyzésről, a MotoGP-ről.

Marc Márquez: Circuit de Catalunya. Abban a korban az ember a színek alapján szurkol versenyzőknek. Jelenleg teljesen pirosban vagyok, de a kékkel kezdtem, mert nagyon drukkoltam Dani Pedrosának, a legfiatalabb feltörekvő spanyol tehetségnek. Rajta kívül Valentino Rossit is figyeltem, mert ő volt a MotoGP bálványa, rengetegszer nyert, Az ember gyerekként általában azokat keresi, akik győznek, ha pedig az illető spanyol, mint Dani Pedrosa, akkor annál jobb.

Jack Miller: Ez valamelyik ázsiai forduló kellett hogy legyen. Valamit babráltam a fészerben, ahol abban az időben egy régi analóg típusú televíziónk volt, amelyet a mai gyerekek már nem is ismernek. Ott volt a hátulja, a tetején pedig egy antenna volt. Emlékszem, hogy ott ültem, és azon gondolkodtam, hogy ez micsoda. Néztem, és próbáltam megérteni, hogy pontosan miről van szó. Aztán ez nyilvánvalóan beszippantott oda, ami a MotoGP lényege, és miről szól. Kicsit meg is határozta az utamat.

Luca Marini: Amikor a bátyám megnyerte a bajnoki címet Motegiben [2008-ban], ott voltam, és remek érzés volt. Volt egy terv, hogy mögötte [ülve] megtegyek egy kört a motoron, de aztán erre nem volt lehetőség. Ugyanakkor ez egy nagyszerű emlék a MotoGP világáról.

Pedro Acosta: 2011 vagy 2012, nem emlékszem pontosan, de abban az időszakban, amikor Casey [Stoner] a Hondánál, Valentino pedig a Ducatinál volt. Emlékszem, hogy vacsoráztunk, és Laguna Secában volt [a futam], Valentino pedig elesett a domb tetején. Talán ez az első emlékem a MotoGP-ről.

Joan Mir: Nem emlékszem pontosan a versenyre, de a színekre igen. Amikor Valentino a Hondánál ment, a HRC színeiben. Mindig is szerettem a sárgát. Azt a viadalt Valentino nyerte a sárga motorral, úgyhogy onnantól kezdve ez jelentette az inspirációmat.

Álex Márquez: Tévében természetesen évek óta [néztem a MotoGP-t], de ami a pályán történt, a családommal, az Montmelóban, Katalóniában volt. Dani a kétszázötveneseknél szerepelt, én pedig nagy rajongója voltam, úgyhogy erre elég jól emlékszem. 2004-ben vagy 2005-ben volt.

Enea Bastianini: Emlékszem Valentino időszakára ’97-ből. Nagyszerű volt, én pedig álmodoztam. A százhuszonötös [géposztályról] ábrándoztam, és ezzel a szenvedéllyel születtem.

Álex Rins: Az egyik legkorábbi emlékem, hogy otthon ülök a kanapén, és a százhuszonötös versenyt nézem, amelyen Talmácsi [Gábor] a világbajnoki címért harcolt.

Franco Morbidelli: Az első dolog, amire emlékszem a MotoGP-vel kapcsolatban, az Vale versenye. Azt hiszem, Brnóban volt. Gibernauval küzdött. Mi egy pocket bike-pályán versenyeztünk, és megálltunk, mindenki megállt, csak hogy megnézze Vale futamát. A versenyek alatt mindannyian abbahagytuk, amit csináltunk, bármi is legyen az. Azért emlékszem arra a viadalra, mert nagyon szép csata volt.

Raúl Fernández: Talán az első alkalom, hogy MotoGP-futamot láttam a tévében, mielőtt idekerültem. Nem tudom, láttam a tévében, és rendkívül izgatott lettem. Soha nem éreztem ennyire otthon magam, amikor már sportágakat figyeltem. Nagyszerű volt, úgyhogy talán ez volt a kulcsa annak, hogy elkezdjem a pályafutásomat.

Maverick Viñales: [Àlex] Crivillé és [Mick] Doohan Jerezben [1996-ban]. Az az őrületes utolsó kör, amikor az emberek bementek a pályára. Szerintem ez volt az első emlékem egy MotoGP-futamról. Valójában ötszáz [köbcenti] volt, de így is rendben van.

Marco Bezzecchi: A 2004-es dél-afrikai futam. Hatéves [valójában 5 – a szerk.] voltam. Otthon voltunk a kanapén. [Max] Biaggi és Rossi voltak a legerősebb pilóták, és mindketten [márkát] váltottak: Biaggi a Yamaháról a Hondára, Rossi pedig a Hondáról a Yamahára. Szóval ez [nagy] esemény volt, az idény legfontosabb eseménye, már akkor. Azonban arról is álmodoztam, hogy egy napon olyan versenyző leszek, mint ők.

Fermín Aldeguer: A 2007-es Valenciai Nagydíj volt. Édesapámmal elmentem a bokszutcai sétára, és minden versenyzővel fényképezkedtem. Álvaro Bautistával is, mivel akkoriban nagyon kedveltem őt.

Miguel Oliveira: Az első, MotoGP-vel kapcsolatos emlékem igazából nagyon élénken él bennem, mert Estorilból származik, még 2004-ből. Kis kilencéves gyerek voltam, a paddockban átküzdöttem magam a tömegen, és próbáltam aláíratni Alex Barrosszal az egyik poszteremet. Persze ő brazil volt, de ugyanazt a nyelvet beszéljük. Átverekedtem magam az embereken, csak hogy megszerezzem ezt az autogramot. Szóval ez a legkorábbi emlékem a MotoGP-ről.