Ai Ogura úgy gondolja, a Hondánál is ugyanúgy a teljesítménye alapján döntöttek volna a jövőjéről, ahogy az Apriliánál fognak. Ogura a pályafutása végére szívesen visszatérne a japán gyártóhoz. A 24 éves pilóta elismerte, még nem tökéletes a kommunikáció közte és a Trackhouse szakemberei között.
Aránylag nagy meglepetést keltett, amikor a Trackhouse tavaly augusztusban bejelentette, Ai Ogurát szerződteti Miguel Oliveira helyére. A közvélemény ugyanis egyértelműen azt várta, a japán pilóta a Hondához fog kerülni, méghozzá az LCR-hez a visszavonulással már akkor is kacérkodó Takaaki Nakagami helyére (ahová végül Somkiat Chantra lett a befutó). Nakagami hét szezont húzott le a monacói istállónál, amit a jó eredményei hiányában általában a nemzetiségének tudtak be. A tavalyi Moto2-es bajnok így egyfajta természetes utódja lehetett volna, de ő végül máshogy döntött.
Rossiékon nőtt fel, de Kató a legnagyobb példaképe a MotoGP következő japán versenyzőjének
Pedig a Hondához korábban Ogura is mélyen be volt ágyazva. Lényegében a teljes karrierjét, legalábbis amikor volt ilyen választása, Hondával versenyezte végig, illetve a csapatszinten is csak az asakaiakat képviselte. Vagyis csupán majdnem végig, a bajnoki Moto2-es idényét ugyanis már a MT Helmets – MSi istállóval és a Boscoscuróval teljesítette. Talán így könnyebben is ment a Trackhouse-zal való kapcsolatfelvétel, amely elmondása szerint jól sikerült. „Kellemes meglepetés volt – mesélte a csapattal való első találkozójáról a SPEEDWEEK.com-nak. – Assenben vagy a Sachsenringen került rá sor a szezon közepén. Szóval tényleg nagyon sokáig Hondát vezettem, de aztán megkeresett a Trackhouse is.”
Ogura tisztában van azzal, szokatlan, hogy japán Honda-növendékként elhagyta a biztos pályát, és egy európai gyártóhoz, az Apriliához igazolt. Viszont ennek ellenére sem tartja ezt a lépést különösebben veszélyesnek magára nézve. „A [kirúgás] kockázata mindig megvan – magyarázta. – Ha nem teljesítettem volna jól a Hondánál, akkor két év múlva már nem lettem volna ott.”
A Trackhouse tulajdonosa kitűzte az egyértelmű célt: Azért vagyunk itt, hogy nyerjünk
„Ebből a szempontból nem igazán számít, hogy melyik motoron ülök. Szóval azt a motort választottam, amelyik akkoriban egy kicsit versenyképesebbnek tűnt, ennyi az egész – mutatott rá. – És remélem, hogy azért minden rendben van köztem és a Honda között. Az én részemről ez így van, de azt nem tudom, hogy ők hogy állnak ezzel. Mindenesetre az jó lenne, ha a Hondánál fejezhetném be a pályafutásomat.”
Viszont Ogurának egyelőre egyáltalán nem kell attól tartania, hogy veszélybe kerül az ülése, hiszen a szezonnyitó Thai Nagydíjon kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a sprinten negyedik, a főfutamon pedig ötödik lett. Ráadásul az eredményei értékét tovább növeli, hogy bár elfogadhatóan beszél angolul, amerikai csapatánál mégsem tudja annyira könnyen megértetni magát, különösen, ha technikai kérdésekről van szó. „Nem tudok úgy beszélni a csapattal, ahogyan szeretnék – ismerte el. – Nem tudom pontosan elmagyarázni, hogy mi történt a pályán – de folyamatosan tanulok angolul.”
Hasznosította a Bagnaiától tanultakat a Marc Márquez óta a legjobban bemutatkozó újonc