Horváth Zsombor szerint nehéz volt megelőzni Sánta Gábort, összességében pedig a Szuperteszten is beleadott mindent, és büszke magára. Utóbbi pilóta kiemelte a főfutamot meghatározó csatát, de az előzés után végül a spórolás mellett döntött. A két versenyzővel a tiszteletről és korábbi sérüléseikről is beszélgettünk.
Az endurokrossz-országos bajnokság pannonhalmi fordulójának egyik legnagyobb történetét Horváth Zsombor és Sánta Gábor szolgáltatta. A két fiatal pilóta a papírformának megfelelően nagyjából fél órán keresztül nagyon közel motorozott egymáshoz. Eleinte Sánta volt a gyorsabb közülük, de végül Horváth egy merész előzéssel múlta felül vetélytársát. Ez a manőver pedig nemcsak a PRO1-es győzelmet, hanem az abszolút bronzérmet is jelentette.
Hirschmügl meghódította Pannonhalmát, látványos módon dőlt el a PRO1
„Gabi nem rossz motoros, nagyon nehéz volt utolérni és megelőzni – nyilatkozta Horváth a P1race.hu-nak. – Elég rosszul sikerült a rajtom, de összességében büszke vagyok magamra. Örülök, főleg a pécsi eredmények után, hogy egy ilyen jó helyen tudtam befejezni a versenyt.”
„Jó rajtot vettem, a második helyen fordultam, amelyet pár körig tudtam tartani – fogalmazott Sánta. – Zsigo [Zsigovits Norbert] visszaelőzött, utána hirtelen megjelent Zsombor. Ezt követően vele csatáztam, és egy bő fél óráig tudtam tartani. Majd megelőzött, és végül elengedtem, ugyanis figyelnem kellett az üzemanyagra. [Nádor] Balu le volt maradva, ezért úgy voltam vele, hogy beérjek biztonságban, és ne fogyjon ki az üzemanyag.”
A Szuperteszten mindketten bejutottak a döntőbe, ahol Horváth az ötödik, míg Sánta a hatodik helyen ért célba. Ekkor 1,278 másodperc volt a különbség a két pilóta között. A délelőtti futam kapcsán Horváth elmondta, hogy dacára a superendurónak, ez a formátum még mindig nem megy jól neki, de megpróbált mindent beleadni. Sánta is úgy véli, hogy még van mit fejleszteni, de összességében a jó útra tértek, és legalább a pontszerzés meglett.
Az is megfigyelhető volt, hogy nemcsak a pályán, hanem azon kívül is teljes mértékben megvolt a tisztelet a két pilóta között. Ez pedig természetesen nem véletlen. „Szerintem ez az alapja mindennek. Undorral és gyűlölettel nem lehet versenyezni, hanem így kell csinálni – vélekedett Horváth, majd Sánta hozzátette, hogy „már kiskorunk óta jóba vagyunk egymással.”
A beszélgetés során a Superenduro-világbajnokság 2025–2026-os szezonja is szóba került, amely mindkettőjük számára egy sérülés miatt idő előtt ért véget. Szerencsére ez már a múlté, hiszen mindketten jól vannak, és mondhatni, meggyógyultak. Horváth kijelentette, hogy harcra kész, míg Sánta arról beszélt, hogy már stabil a válla, de még egyszer-kétszer érzi, hogy húzódik.
