back to top
2025. július 29. 05:58
Kezdőlap Blog Oldal 141

Eladóvá vált a Honda legutóbbi Superbike-világbajnoki címét megszerző motor (kép)

0

James Toseland eladja azt a Honda CBR1000RR-t, amellyel 2007-ben megszerezte a márka történetének eddigi utolsó Superbike-világbajnoki címét. A brit exmotoros felidézett néhány emlékezetes pillanatot a motorral kapcsolatban.

Igazi ínyencséget szerezhet meg azon motorsportrajongók egyike, akiknek e pénztárcája ezt megengedheti. James Toseland ugyanis úgy döntött, hogy megválik attól a Honda CBR1000RR-től, amellyel 2007-ben felért a Superbike-világbajnokság csúcsára. Az elmúlt 17 évben ugyanis ő volt a motor tulajdonosa, a versenygépet az otthonában őrizte.

Most viszont az erre szakosodott The Bike Specialists segítségével eladásra kínálta az 52-es helyett az 1-es rajtszámmal ellátott motort amelyet egy híján 150 ezer fontért, azaz jelenlegi árfolyamon közel 75 millió forintért lehet megvásárolni. A vevő ráadásul nem pusztán egy világbajnok motort kap, hanem abban az élményben is részesül, hogy maga Toseland fogja neki kézbesíteni.

A jelenleg 44 esztendős exversenyző huszonöt futamon nyolc győzelmet aratott, és további hat dobogós helyezést szerzett abban az évben. Az utolsó három forduló során viszont csak egyszer állt a pódiumon, az is egy harmadik hely volt, de a magny-cours-i záróhétvégén elért hetedik, illetve hatodik pozíciója elég volt arra, hogy 2 pontot megőrizzen előnyéből a mindkét futamot behúzó Noriyuki Hagával szemben.

Toseland sikerének két szempontból is agy jelentősége volt, illetve lett. Egyrészt Troy Corser után ő lett a Superbike-vb történetének második olyan pilótája, aki két különböző márkával ért fel a csúcsra (azóta is csak Toprak Razgatlıoğlu csatlakozott hozzájuk), másrészt a mai napig ez a Honda utolsó vb-címe a kategóriában, ráadásul a gyártói elsőség már akkor sem az övék, hanem a Yamaháé volt.

Tizenhét évig ez volt a büszkeségem és az örömöm otthon, és versenyzői pályafutásom legkedvesebb emlékeit hozza vissza – jelentette ki Toseland. – Ennek révén értem el a dupla győzelmet Brands Hatch-ben azon az emlékezetes hétvégén, amikor a motor százhuszonhatezer rajongó buzdítása után ment át a célvonalon, hogy mindkét futamot megnyerjem. Phillip Islanden képes volt legyőzni egy gyári Ducatit a nagyszerű Troy Bayliss-szel a nyeregben. Meg tudta verni Max Biaggit Brnóban. Pályafutásom két legnagyobb győzelmét arattam ebben az évben ezzel a hihetetlen motorral. Itt a lehetőség, hogy a tiéd legyen a Superbike-világbajnokság egy csodálatos darabja. Alig várom, hogy személyesen adhassam át ezt a különleges motort a szerencsés tulajdonosnak, és köszönöm a The Bike Specialistsnek, hogy segít az eladásban.”

Meghalt a többszörös királykategóriás futamgyőztes csapat társalapítója, Bob MacLean

0

Elhunyt Bob MacLean, a World Championship Motorsports társalapítója, illetve egykori társtulajdonosa és egyben vezére. Az amerikai üzletember 87 esztendős volt,

87 éves korában meghalt Robert John MacLean, avagy ismertebb nevén Bob MacLean. Az amerikai üzletember szűk egy hónapja, december 14-én hunyt el, de a Road Racing World csak hetek múlva adott ki erről egy közleményt, és ehhez képest is beletelt pár napba, amire eljutott a nemzetközi motorsportmédia mainstream részéhez.

MacLean 1937. február 18-án született a kaliforniai Coronadóban. 1991-ben a brit Peter Clifforddal (a nyitóképen mellette jobbra) együtt megalapította a World Championship Motorsports elnevezésű istállót, és egy évvel később már a gyorsaságimotoros-világbajnokság 500 köbcentiméteres géposztályában versenyeztek. Az első öt évben ROC-vázzal és a Yamaha motorblokkjával versenyeztek.

Bár az első dobogó már az 1993-as Brit Nagydíjon meglett Niall Mackenzie révén, a nagy áttörésre 1997-ig kellett várni. Ekkor egyrészt megkapták a japán márka gyári specifikációjú YZR500-asokat, másrészt pedig a Red Bull lett a csapat névadó szponzora. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen Luca Cadalora négyszer is a pódiumon ünnepelhetett ebben az idényben.

1998-ban pedig már futamgyőztes csapatról lehetett beszélni, hiszen Simon Crafar megnyerte a Brit Nagydíjat. A következő évben Régis Laconi Valenciában diadalmaskodott, míg 2000-ben Garry McCoy behúzta a szezonnyitót, és még a második forduló után is vezette az összetettet. Végül a bajnoki címre nem volt esélye, de további két versenyt így is megnyert, és ötödikként zárta az összetettet.

A hanyatlás 2002-ben kezdődött, amikor a négyütemű motorok bevezetése ellenére ők még mindig kétütemű gépet kaptak, mivel a Yamahának nem volt elég blokkja az M1-eshez. A szezon végén a Red Hull távozott, ők pedig Harris-vázra, valamint egy módosított R1-es blokkra váltottak, aminek egy pont nélküli szezon lett a vége. A következő két szezonban legalább pár egység összejött, 2005-ben már Blata-vázzal. Mint kiderült, ez volt a csapat történetének utolsó éve, hiszen a 2006-os rajtrácson már nem szerepelt.

Ami MacLean egyéb tevékenységeit illeti, 1990 és 1999 között a South Kent School igazgatóságának volt a tagja, az utolsó négy évben pedig ő volt az igazgató. Ezen felül számos egyéb projektnek volt a részese vagy éppen támogatta azokat. Élete utolsó éveit a Wyoming államban található Wilsonban töltötte. Halálával 64 éves feleségét, valamint három fiát hagyta hátra.

Szörnyű tragédia: belehalt sérüléseibe a Moto2-es versenyző minimotorbajnok unokatestvére

0

7 évesen elhunyt Collin Veijer unokatestvére, Sid, miután két héttel korábban súlyos gokartbalesetet szenvedett. A kisfiú maga is elindult a motorversenyzés útján, és tavaly holland bajnoki címet ünnepelhetett.

Borzalmas tragédiával indult az év az idén már a Moto2-ben versenyző Collin Veijer számára. Vasárnap érkezett ugyanis a hír, hogy elhunyt a holland pilóta unokatestvére, Sid. A mindössze 7 esztendős kisfiú maga is elindult a motorversenyzés útján, olyannyira, hogy októberben holland bajnoki címet ünnepelhetett minimotorozásban, a junior-A kategóriában.

December 22-én délelőtt viszont nem kettő, hanem négy keréken hajtott, hiszen gokartozott, amikor komoly balesetet szenvedett a német határhoz közel fekvő Swalmenben. Súlyos állapotban, többek között fej- és arcsérülésekkel szállították el mentőautóval előbb az echti kórházba, majd helikopterrel egy maastrichti klinikára.

Az ifjú Veijert többször is megműtötték, és a család közleménye szerint a múlt hét elején volt némi remény, ám vasárnap délután végleg elvesztette a harcot. A hozzá legközelebb álló rokonai mindvégig mellette voltak. „Sid úgy küzdött, mint egy oroszlán – olvasható a közösségi médiában. – Mi az utolsó percig minden erőnkkel harcoltunk vele. Az orvosok és a nővérek megtették, amit tudtak.”

Unokabátyja alighanem érte is fo versenyezni ebben a szezonban, amely a harmadik lesz neki a gyorsaságimotoros-világbajnokság keretében. 2023-ban hetedik, míg tavaly harmadik lett az Intact színeiben a Moto3-ban, idén viszont már a középső géposztályban fog szerepelni, méghozzá a KTM Ajónál, Deniz Öncü csapattársaként.

Rossi „dörzsölt”, Bagnaia „számító” – Stonernek egy szóval kellett jellemeznie versenyzőket

0

Casey Stoner azt a feladatot kapta, hogy egy szóval jellemezzen bizonyos egykori vagy jelenlegi versenyzőket. A kétszeres világbajnoknak többek között Valentino Rossit és Marc Márquezt is le kellett írnia ilyen módon, ahogyan a végén saját magát is.

Casey Stoner nemrég a Moto.it vendége volt, ahol érdekes feladatot kapott. Az ausztrál exmotorosnak felsoroltak tíz nevet, neki pedig egy szóval kellett jellemeznie őket. A versenyzők között volt jelenlegi és egykori pilóta, honfitárs, királykategóriás világbajnok, illetve adott esetben utóbbi kettő kombinációja. A végén pedig saját magát is le kellett írnia ilyen módon. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy melyik motorosra mit mondott.

Fabio Quartararo – „Rugalmas.”

Dani Pedrosa – „Tehetséges.”

Andrea Iannone – „Hogy is mondjam… Van egy szavam, de nem akar eszembe jutni… Nem laza, inkább »szavad«, azt hiszem, a pályán.”

Mick Doohan – „Makacs.”

Jack Miller – „Egy kicsit szabad, azt hiszem.”

Stoner úgy érzi, jó lett volna közelebb kerülni Rossihoz azelőtt, hogy „ellenségekké” váltak

Andrea Dovizioso – „Számító.”

Francesco Bagnaia – „Hasonló, mint Dovi, de megfontoltabb.”

Marc Márquez – „Hasonló, mint Dani, elképesztően tehetséges.”

Valentino Rossi – „Dörzsölt.”

Casey Stoner – „Úgy vélem, szintén számító.”

Saját magát nem számítva a felsorolt kilenc pilótából Stoner csupán hárommal versenyzett együtt, a többieket ő is csak a pályán kívülről követhette figyelemmel. Ebből a szempontból talán Jorge Lorenzo nevét lehetne a legjobban hiányolni, aki Rossihoz és hozzá hasonlóan szintén két világbajnoki címet szerzett a MotoGP-ben abban az időszakban, amikor Stoner a mezőny tagja volt.

Sikerül-e a MotoGP legfiatalabb újoncának az, ami Acostának tavaly nem jött össze?

0

Fermín Aldeguer életkoránál fogva akár minden idők legfiatalabb királykategóriás győztese is lehet. Az alábbiakban megnézzük, hogy hova kerülhet a ranglistán, amennyiben idén futamot nyer.

A MotoGP idei szezonjában több újonc lesz, mint az előző kettőben összesen, hiszen 2025-ben három bemutatkozó pilótát is köszönthetünk a mezőnyben. Amennyiben bármelyikük is futamot nyer a soron következő idényben, úgy a négyütemű korszakban harmadik alkalommal fordulna elő ilyesmi Marc Márquez 2013-as és Brad Binder 2020-as bravúrja után.

Persze az LCR Hondánál szereplő Somkiat Chantra győzelme az elképzelhetetlen kategóriába tartozik, és az is bombameglepetés lenne, ha Ai Ogura diadalmaskodna az Apriliával, a Trackhouse színeiben. A technikát nézve mindenképpen Fermín Aldeguernek van erre a legnagyobb esélye, ráadásul életkoránál fogva az sem kizárt, hogy rekordot dönt.

Pedro Acosta után ugyanis most neki nyílik esélye minden idők legfiatalabb futamgyőztesévé válni. A jelenleg 20 esztendős motorosnak 2024-ben kilenc hétvégéje volt rá, hogy megdöntse Márquez csúcsát, aki 20 évesen és 63 naposan nyerte meg a 2013-as Amerikai Nagydíjat. Ez végül nem jött össze neki, sőt, az első diadal azóta is várat magára.

Ami a rekorddöntést illeti, Aldeguernek nem lesz ennyi ideje, ellenben az alatta lévő technika talán alkalmasabb rá, még akkor is, ha csak tavalyi Desmosedicin fog ülni. A Gresini pilótája április 5-én tölti be a huszadik életévét, vagyis ha a Thai, Argentin vagy Amerikai Nagydíj bármelyikét megnyeri, akkor ő lesz a királykategória történetének első motorosa, aki tinédzserként a dobogó tetején ünnepelhet.

Majdnem elhányta magát a Ducati újonca, annyira ideges volt a teszt előtt

Persze magának a csúcsnak a megdöntésére több lehetősége lesz. Amennyiben Loszaílban, Jerezben, Le Mans-ban vagy Silverstone-ban diadalmaskodik, úgy biztosan átadja a múltnak honfitársa rekordját. Az Aragóniai Nagydíjon már egy nappal lecsúszna róla, hiszen a sprintfutam napján lesz pontosan 20 esztendős és 63 napos.

Persze mondhatni, nem csak a ranglista első helye jelentene dicsőséget. A második pozícióban jelenleg Freddie Spencer található, aki 20 évesen és 196 naposan nyerte meg az 1982-es Belga Nagydíjat. Az ő felülmúlására az Aragóniai Nagydíjtól számolva további tizenegy főversenye lesz Aldeguernek, köztük a Balaton Circuiten rendezett Magyar Nagydíjon is lesz rá lehetősége.

Ha addig sem jön össze a diadal, akkor Aldeguer a hátralévő négy forduló során minden idők harmadik legfiatalabb királykategóriás futamgyőztesévé válhat. Ha pedig idén győzelem nélkül marad, akkor már Norifumi „Norick” Abét és Dani Pedrosát (20 év, 227 nap), valamint Randy Mamolát (20 év, 239 nap) sem előzhetné meg. Jorge Lorenzo (20 év, 345 nap) levadászására viszont még biztosan lesz esélye jövőre is, a versenynaptár kialakításától függően egy vagy két hétvége erejéig.

Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyire reális Aldeguer idei futamgyőzelme? Nos, egy évvel ezelőtt, látva a 2023 végén mutatott formáját talán azt mondtuk volna, hogy nem a valóságtól elrugaszkodott gondolat, de a 2024-es idénye után azért már más a helyzet. Persze olyan versenyzőt is láttunk már, aki a kisebb kategóriákban nem szerepelt meggyőzően, a MotoGP-ben viszont igen, elég csak Fabio Quartararóra gondolni.

Marc Márquez idén megelőzheti Agostinit, viszont Rossit még nem tudja befogni

Ugyanaz hátráltathatja Bagnaiát és Marc Márquezt, mint a Real Madridot?

0

Pol Espargaró a Real Madrid futballcsapatához hasonlította a gyári Ducati idei versenyzőpárosát. A KTM tesztpilótája rámutatott, hogy miként a nagy nevek ellenére a Királyi Gárda sem teljesít tökéletesen, úgy abban sem biztos, hogy Francesco Bagnaia és Marc Márquez képesek lesznek-e megfelelő szinten együttműködni.

Sok izgalmas kérdést lehetne feltenni a MotoGP idei szezonja előtt, ám egyvalami talán kiemelkedik, ha szigorúan csak a pályán zajló küzdelemre hagyatkozunk, akkor mindenképpen. Mire megy egymással Francesco Bagnaia és Marc Márquez a gyári Ducatinál? Előbbi a közelmúlt legeredményesebb pilótájának számít, ám a teljes karrierjüket nézve még bőven utóbbi vezet, és ők ketten alighanem a mezőny legjobb motorjain fognak összecsapni.

Pol Espargaró több nézőpontból is figyelheti majd ezt a párharcot. Egyfelől a KTM tesztpilótájaként alighanem idén is lesz néhány szabadkártyás szereplése, ám ekkor a várható tempókülönbség miatt jó eséllyel nem sokat láthat a csatából. Más hétvégéken viszont szakértőként fog dolgozni, így ekkor nyilvánvalóan más lesz a helyzet.

„Ki akartam deríteni, mi a fenét csinál ez a srác” – ezt tanulta Marc Márquez mellett korábbi csapattársa

Az biztos – válaszolta Márquez egykori csapattársa arra a kérdésre, hogy figyelemmel követi-e majd kettőjük küzdelmét. – Nem lehet nem ezt mondani. Két nagyon nagy névről van szó. Rengeteg győzelem és számos bajnoki cím van a bokszukban. Régen láttunk ilyen erős motort két ennyire erős versenyzővel. Mint a Real Madrid labdarúgócsapata ebben a szezonban, elképesztő nevek vannak az együttesben, de a csapatmunka [hiánya] miatt nem érik el a legjobb eredményeket.”

Érdekes, hogy nem Espargaró az első, aki a Királyi Gárdát hozta fel párhuzamként, hiszen nemrég maga Márquez vélekedett úgy, hogy az évek óta a Ducatinál lévő Bagnaia Vinícius Júniornak, míg ő újonnan érkezőként Kylian Mbappénak feleltethető meg. Espargaró ugyanakkor a hasonlattal arra akart rámutatni, hogy korántsem biztos, hogy harmonikus lesz a két sztárversenyző közötti együttműködés.

Marc Márquez a Ducati Mbappéja, Bagnaia pedig a Vínciusa?

A MotoGP-ben kétfelé osztják a munkát, és két kis csapat van egy istállón belül – magyarázta az általános folyamatokat a nyolcszoros MotoGP-dobogós. – Hogy mi az egyetlen kétségem? Képesek lesznek-e csapatként együtt dolgozni, miközben a bajnoki címért küzdenek? Afelől ugyanis nincsenek kétségeim, hogy ott lesznek [az élen].”

Arra, hogy a MotoGP aktuális mezőnyének két legeredményesebb versenyzője egy csapatot alkosson, utoljára akkor volt példa, amikor Valentino Rossi és Jorge Lorenzo útjai másodszor is keresztezték egymást a gyári Yamahánál. Ők azonban csak a harmadik idényben csaphattak össze a vb-címért, de a Ducati elmúlt években mutatott fölényét látva Bagnaia és Márquez jó eséllyel már az első közös évükben egymásnak eshetnek a végső győzelemért.

Bagnaia felsorolta, szerinte jövőre kik lesznek a legnagyobb ellenfelei

A Ducatinak honorálnia kell Bautista legyőzését, ha meg akarja tartani Bulegát

0

Nicolò Bulega szívesen maradna a 2025-ös szezon után is a Ducatinál, ám a szerződéshosszabbításnak van egy feltétele. Menedzsere, Alberto Martinelli kijelentette, a megállapodásnak „összhangban kell lennie” ügyfele piaci értékével.

Nicolò Bulega szereplése mindenképpen a kellemes meglepetések közé tartozott a Superbike-világbajnokság tavalyi szezonjában. Az olasz versenyző a Supersport-vb győzteseként lépett fel a szériamotoros csúcskategóriába, és rögtön a Ducati gyári csapatánál találta magát, ahol a garázs másik oldalán a kétszeres címvédő Álvaro Bautista volt.

Az akkori újonc azonban nem ijedt meg a feladattól, és simán legyőzte veterán csapattársát, akinél kettővel több győzelmet és hattal több dobogót szerzett. Sőt, egészen az utolsó fordulóig a bajnoki címre is volt matematikai esélye, bár ehhez azért illik hozzátenni, hogy ha Toprak Razgatlıoğlu nem sérül meg Magny-Cours-ban, akkor az előző mondatrész aligha lenne igaz.

Razgatlıoğlu megnevezte, hogy szerinte ki lesz a következő Superbike-világbajnok

Bulega tehát, ha nem is berúgta, de meglehetősen határozottan nyitotta ki a Superbike-vb ajtaját, és könnyen lehet, hogy idén már valós sansza lesz a végső győzelemre. Az viszont továbbra is kérdéses, hogy a 2025-ös idény után hol folytatja pályafutását, hiszen Bautistáéhoz hasonlóan az ő szerződése is az idei év végén jár le.

Bautista már tavaly sem lett volna a mezőnyben, ha a szabályváltozások még inkább hátráltatják

Persze papíron minden a közös folytatás mellett szól: a még mindig csak 25 éves versenyző bebizonyította, hogy a bolognaiak alapozhatják rá a jövőt. Ő pedig vélhetően továbbra is a mezőny egyik, ha nem a legjobb motorján ülhet, ráadásul azt a márkát képviselve, amely a Moto2-es szenvedést követően megmentette pályafutását.

A hosszabbításnak azonban van egy feltétele. Erről Bulega menedzsere, Alberto Martinelli beszélt a GPOne.com-nak adott interjújában, amelyben kijelentette, hogy a szerződésnek „összhangban kell lennie” ügyfele értékével. Ezzel nyilvánvalóan az olasz pilóta fizetésére utalt. Hogy pontosan mekkora összeget akar kiharcolni, azt nem tudni, de jó eséllyel legalább akkorát, amekkorát az általa tavaly legyőzött Bautista kézhez kap.

Kérdés, hogy a Ducati hogyan tudja, illetve akarja ezt kigazdálkodni, hiszen az olasz márka tudatosan nem akar sokat költeni a versenyzőire. Ezzel együtt nem kizárt, hogy hamarosan jön a bejelentés, hiszen a Ducati bő két hét múlva, január 20-án mutatja be a gyári csapatok motorjainak festését. Az eseményen így a MotoGP-ben szereplő páros mellett szinte biztosan ott lesz Bulega és Bautista is.

Kiderült, mikor mutatják be Bagnaia és Marc Márquez Ducatijainak festését

Bagnaia Marc Márquez legutóbbi vb-címéhez hasonlította előző idényét – egy „apróságot” leszámítva

0

Francesco Bagnaia felidézte, eltartott egy darabig, mire tavaly megértették a Ducati 2024-es motorját, utána viszont elképesztő szezont produkált. Olyannyira, hogy Marc Márqueznek a mai napig rekordot jelentő 2019-es idényéhez hasonlította a legutóbbi idényben nyújtott teljesítményét – a sprinteket leszámítva.

Történelmi szezont produkált tavaly a Ducati. A bolognai márka a korábbiaknál is nagyobb dominanciát mutatott, és a húsz főfutamból tizenkilencet megnyert, amivel olyan győzelmi arányt produkált, amely soha nem fordult elő a MotoGP történetében. Ami pedig a dobogókat illeti, a megszerezhető hatvan pódiumból ötvenhármat vittek el.

Pedig nem indult könnyen számukra a szezon, hiszen az első három időmérőnek, sprintnek, illetve főversenynek összeadva kevesebb mint a felét húzták be, miután Maverick Viñales Portimãóban és Austinban is villogott az Apriliával. Akkoriban még a Ducatinak is gondot okozott a Michelin új hátsó gumija által előidézett vibráció, ám aztán ők kerekedtek felül a leghamarabb a problémán.

Véleményem szerint elképesztő szezon volt – nyilatkozta Francesco Bagnaia a VR46 edzőjeként, illetve videoelemzőjeként dolgozó Andrea Migno podcastjának vendégeként. – Eltartott egy darabig, mire jól megértettük ezt a motort. Négy versenybe telt, amíg Jerezbe értünk, és felismertük a benne rejlő potenciált. Utána viszont minden hihetetlenül alakult.”

Hiába barátok, Marini kerek-perec kimondta: Bagnaia önhibájából bukta el a bajnoki címet

Összességében nem lehet kétségbe vonni, hogy a háromszoros világbajnok volt a leggyorsabb a Ducatival, hiszen a főfutamok több mint felét megnyerte, szám szerint tizenegyet. Azonban mégsem ő, hanem Jorge Martín végzett az élen, miután egyrészt kiegyensúlyozottabb volt, másrészt a sprinteken jobb teljesítményt nyújtott akkori márkatársánál. Az olasz pilóta ugyanakkor úgy véli, a szombatokat leszámítva szereplése történelmi magasságokba emelkedik.

Ha megnézzük a vasárnapokat, eltekintve azoktól az esetektől, amikor elestem vagy kiütöttek, mindig az első háromban végeztem, kivéve Austinban, ahol ötödik lettem – vázolta a vitathatatlan tényeket. – Szerintem ez egy olyan szezon volt, amely a sprinteket leszámítva egy szinten van Marc Márquez 2019-es idényével.”

Bagnaia a főfutamokon 372 pontot gyűjtött, ami minden idők negyedik legjobb teljesítménye. A 26 esztendős motoros 48 egységgel maradt el idei csapattársának a legutóbbi bajnoki szezonjában nyújtott teljesítményétől, ami már önmagában cáfolja az állítását. Annak fényében pedig pláne, hogy 2019-ben eggyel kevesebb futam volt, mint 2024-ben. A győzelmekből Márquez szintén eggyel többet szerzett, a három helyett csak egy nullázása volt, és azt leszámítva mindig az első kettőben zárt, ami Bagnaia előző évéről szintén nem mondható el.

Bagnaia felsorolta, szerinte jövőre kik lesznek a legnagyobb ellenfelei

Kétarcú magyar szereplés: Csizmazia a győzelemért, Zsigovits a túlélésért küzdött a Superenduro-vb-n

0

Szombaton tartották a Superenduro-világbajnokság német fordulóját. Az Európa Kupában Zsigovits Norbert ezúttal egy friss sérülés miatt nem tudta megmutatni a tehetségét. Viszont Csizmazia Norbert a kategóriában való debütálásakor egy második és egy harmadik, ifj. Ott Kornél pedig egy második hellyel vétette észre magát. A junior-világbajnokságon induló Liszka Roland kifejezetten szerencsétlen volt Riesában, és így legjobb eredményként be kellett érnie egy negyedik pozícióval. Az ifjúsági kategóriában Kiss Álmos két tizenegyedik hellyel zárt.

December közepén Lengyelországban indult a Superenduro-világbajnokság 2024/25-ös idénye, amelynek magyarországi fordulójára február elején fog sor kerülni. Szombat este viszont még nem Budapesten, hanem a németországi Riesában csaptak össze a versenyzők. A pilóták beszámolói szerint a rendezőknek ezúttal egy kimondottan technikás pályát sikerült építenie, amelyen ezúttal is több honfitársunk megcsillogtatta a tehetségét.

Remek magyar kezdés a Superenduro-vb-n, Zsigovits mindkét futamán agyonverte a mezőnyt

Magyar szempontból az első Európa-kupa futammal kezdődött meg a forduló, amelyen három honfitársunk is rajthoz állt. Közülük a szezonnyitón domináns teljesítménnyel duplázó Zsigovits Norbert az első sorból vágott neki a viadalnak, de sajnos a rajt nem sikerült jól neki, és így beragadt az ötödik helyre. Ráadásul, amikor a vezető Edward Hübner hibája miatt végre visszaért az élbolyra, kifejezetten szerencsétlen volt. Motorja beragadt egy köves szekcióban, majd Hübner rádőlő gépe miatt csak nagy időveszteséggel tudott továbbhaladni. Zsigovits végül nyolcadik lett, de a magyar szurkolók így sem szomorkodhattak, hiszen mind ifj. Ott Kornél, mind a szezonnyitóról betegség miatt lemaradó, így a kategóriában most bemutatkozó Csizmazia Barnabás bravúrosan használta ki az ellenfelek hibáit. Ott így a második, Csizmazia pedig a harmadik helyen ért célba a győztes Fynn Hannemann mögött.

Az Európa-kupa második futama magyar szempontból teljesen Csizmaziáról szólt. A fiatal tehetség a rajt során előrejött a negyedik helyre, majd még feljebb tudta emelni a lécet. Megállás nélkül vadászta le a vetélytársait, és végül alig 1 másodperccel az ismét diadalmaskodó Hannemann után tér be. Zsigovits sajnos ezen a viadalon is küszködött, folyamatosan csúszott hátra. Végül a hetedik pozícióban zárt, kettővel az ezúttal beragadó Ott előtt. Összetettben Hanneman nyerte a fordulót, míg kisebb meglepetésre Csizmazia lett a második. Ott az ötödik, Zsigovits pedig nyolcadik helyen fejezte be a hétvégét, viszont csákánydoroszlói versenyző a tabellán így sem csúszott lejjebb a második pozíciónál.

Zsigovits később Facebook-oldalán közzétett egy videót, amelyben elárulta, egy friss sérülés hátráltatta. „Sajnos az időmérő edzésen estem egy nagyot, amibe eléggé megsérült a vállam meg a lábam is, úgyhogy nagyon nagy fájdalmak közepette kellett végigcsinálnom a futamokat. Ezáltal nem tudtam úgy koncentrálni és olyan tempót menni, amilyet szerettem volna. És hát jött egy-két hiba is, úgyhogy nagyjából a túlélés volt a célom a versenyek alatt” – tette hozzá.

A junior-világbajnokságon ezúttal is Liszka Roland képviselte hazánkat.  Liszka az első futamon némileg érintett volt a rajt utáni kavarodásban, így lemaradt a Marc Fernández Serra vezette élboly mögött, majd végül itt, a negyedik helyen fejezte be a viadalt. A versenyt Fernández Serra tudta behúzni. A második, vagyis a fordított rajtrácsos futam szintén rosszul indult Liszkának. A váci pilóta összeakadt Fernández Serrával, és egy rövid időre még a földre is lekerült. Így pedig a mezőny végéről kellett felkapaszkodnia, ami egész jól sikerült neki, hiszen tizedik lett. A viadalt egyébként Szymon Kus nyerte meg.

Sajnos a záróverseny sem hozott szerencsét Liszkának. A magyar motoros ezúttal jól rajtolt, majd biztos kézzel tartotta a harmadik helyet. Azonban később egy vetélytársa pont előtte dőlt el, így le kellett fékeznie, és emiatt a motorja beragadt két faelem közé. A kiszabadítás pedig túl sok időt vett idénybe, így végül a tizenkettedik helyen ért célba. A győztes újra Fernández Serra lett, aki ezzel megnyerte a fordulót is, és átvette a vezetést a tabellán. Liszka a fordulót tizedikként zárta, összetettben pedig a hatodik pozícióba csúszott le.

Indul a 2025-ös Superenduro GP of Hungary jegyértékesítése

A királykategóriának tekinthető Prestige-ben minden a papírformának megfelelően alakult. A tavalyi szezont domináló Billy Bolt behúzta a Superpole-t, majd könnyedén megnyerte az első futamot is Jonny Walker előtt. Bolt a második, a fordított rajtrácsos viadalt is behúzta, ezúttal Dominik Olszowy lett a második. Walker kifejezetten jól kezdte a versenyt, ám később akkorát bukott, hogy nem tudott célba érni.

Bolt tökéletes hétvégéje leginkább a harmadik futamon került veszélybe. Walker ugyanis a verseny elején gyorsan nagy előnyt épített ki, miközben honfitársa Olszowyval harcolt, többször össze is ért vele. Azonban Walker az utolsó percben hibázott egyet, és ennyi elég volt Boltnak, hogy utolérje, és megelőzze. A címvédő így persze pontszámban is megnyerte a fordulót, és a tabellán megtartotta a vezető helyet. A kategóriával kapcsolatban meg kell még említeni, hogy ismeretlen okok miatt Taddy Błażusiak nem állt rajthoz, pedig napközben még biztosan a helyszínen volt.

Az idén debütáló ifjúsági kategóriában szintén volt magyar induló, Kiss Álmos mindkét futamon a tizenegyedik helyet szerezte meg. Az első versenyt Ramón Godino Gómez, a másodikat pedig Michał Laska nyerte. Laska volt az is, aki a legtöbb pontot gyűjtötte ebben a fordulóban, de Godino Gómez megőrizte az első pozíciót a tabellán.

A Prestige riesai fordulójának végeredménye

1. Billy Bolt 63 pont

2. Dominik Olszowy 45 pont

3. Jonathan Walker 36 pont

A junior-vb riesai fordulójának végeredménye

1. Marc Fernández Serra 51 pont

2. Szymon Kus 48 pont

3. Burts Crayston 34 pont

10. Liszka Roland 23 pont

Az Európa-kupa riesai fordulójának végeredménye

1. Fynn Hannemann 40 pont

2. Csizmazia Barnabás 34 pont

3. Edward Hübner 25 pont

5. ifj. Ott Kornél 22 pont

8. Zsigovits Norbert 17 pont

Az ifjúsági vb riesai fordulójának végeredménye

1. Michał Laska 31 pont

2. Fraiser Lampkin 30 pont

3. Connor Watson 30 pont

12. Kiss Álmos 10 pont

Nem kellett volna az F1-gyel kacérkodni? – ezért hozta a Yamaha Rossi nyakára Lorenzót

0

Lin Jarvis, a Yamaha versenyrészlegének ügyvezetőjéből lett tanácsadója elárulta, eredetileg azért igazolták le Jorge Lorenzót, mert tartottak Valentino Rossi távozásától. A spanyol exversenyző felidézte későbbi váltásait.

A MotoGP elmúlt évtizedeinek megvoltak a legendás rivalizálásai, de ha csak csapaton belüli párharcra korlátozzuk a gyűjtést, akkor alighanem Valentino Rossi és Jorge Lorenzo párosa áll a lista elején. A két versenyző két részletben összesen hét évet töltött el egymás csapattársaként a gyári Yamahánál, és előfordult, hogy fizikai fallal választották el a garázs két oldalát.

Pedig az ivatai márka eredetileg az olasz motoros pótlásaként szerződtette a királykategóriás bemutatkozása előtt két 250 köbcentis vb-címet nyerő pilótát. Persze nem állt szándékukban elküldeni Rossit, ám a Doktor akkoriban többször tesztelt Forma–1-es autót, és komolyan fontolóra vette, hogy kettőről négy kerékre vált.

Rossi felidézte a rivalizálását Lorenzóval, aki szerinte egy nem kedves, de zseniális versenyző volt

Valentino Rossival megnyertük a 2004-es és a 2005-ös bajnoki címet az első két évben, amikor vele dolgoztunk – idézte fel a Moto Grand Prix Clubnak Lin Jarvis, aki tavalyig ügyvezető igazgatóként irányította a Yamaha versenyrészlegét, idén viszont már csak tanácsadói szerepet tölt be. – 2005-ben Rossi komolyan elgondolkodott azon, hogy elhagyja a MotoGP-t, és a Forma–1-be menjen, nekünk pedig újra meg kellett találnunk önmagunkat. Jorge Lorenzo 2008-ban kezdett nálunk, de már 2006 óta volt vele szerződésünk. Felkészültünk arra az esetre, ha Valentino távozna, és Lorenzo személyében miénk volt a jövő bajnoka. Ő egy gyilkos volt.”

Lorenzo apja szerint fiát nem érdekelte Rossi pszichológiai háborúja, mivel a pályán legyőzte a Doktort

A brit szakember nem először osztotta meg ezt a történetet, amelynek háborúskodás lett a vége, hiszen Rossi maradt a MotoGP-ben. A kilencszeres világbajnokot végül lényegében Lorenzo üldözte el a Yamahától, még ha csak közvetett módon is. A spanyol versenyző összesen háromszor ért fel a csúcsra, 2015-ben pont a nála bő nyolc évvel idősebb riválisát legyőzve.

2016-ban viszont az ő távozása vetett véget a közös időszakuknak, hiszen az azt követő idényt már a gyári Ducati színeiben kezdte meg. „Egymillió dolláros volt a szerződés, amely a valóságban tizenöt százalékkal ért többet, mint amennyit a Yamahánál kerestem – emlékezett vissza a ’Tengo un Plan’ podcastban. – Nem a pénz miatt történt a váltás, bármennyire is azt hiszik egyesek, hogy igen. Inkább a motivációról szólt.”

A bolognaiaknál eltöltött első éve azonban csalódást keltően alakult, és a második sem kezdődött jól, ennek következtében amire megszerezte első győzelmét, már eldőlt, hogy év végén távozik a márkától. A következő célpont a Honda volt, ahol azonban mindössze 28 pontot szerzett, majd a 2019-es idény végén jobbnak látta, ha visszavonul.

Marc Márquez azért akarta a Hondánál tudni Lorenzót, hogy utóbbi ne lehessen sikeres a Ducatinál

Azt hittem, hogy a Hondával még jobban mennek majd a dolgok, mint a Ducatival – fogalmazott. – Azonban pont az ellenkezője történt, katasztrofálisan alakult. A Honda sok versenyzőt küldött nyugdíjba. Visszavonultatták [Dani] Pedrosát, Pol Espargarót [ő valójában volt még utána állandó versenyző – a szerk.], engem, és [Marc] Márqueznek sem volt más választása, mint a távozás. Az a motor egyre rosszabb lett. Csak bukásaik és rossz eredményeik voltak.”