A Supersport világbajnok Dominique Aegerter az idei évben szeretett volna feljutni a Superbike világbajnokság mezőnyébe. Ez nem jött össze neki, hiszen a Yamaha mind a négy helye foglalt volt. Ami 2023-at illeti, intenzív tárgyalásokat folytat a Yamahával.
Aegerter tavalyi Supersport világbajnoki győzelmét követően az idei esztendőt is meggyőzően kezdte. Az eddigi négy versenyből hármat behúzott, egy alkalommal pedig a dobogó második fokára állhatott fel, amivel már 30 ponttal előzi meg az újonc Lorenzo Baldassarrit.
Nem is lehetne más célja a svájcinak az idei évre, mint bajnoki címe megvédése, majd egy kategóriával feljebb kerülni és jövőre már a „nagyok” között versenyezni. Aegerter egyébként nem tartozik már az ifjú versenyzők körébe 31 esztendősen, így mihamarabb el kell érnie, hogy a Yamaha felajánljon neki egy Superbike világbajnoki ülést. Az nem valószínű, hogy a jelenlegi csapatával, a Ten Kate Yamahával sikerülhet neki a feljutás. A csapatnak 1,5 millió eurós nagyságrendű pluszköltségvetést kellene előteremtenie ahhoz, hogy két supersport versenygép mellett egy superbike-ot is indíthassanak.
A Pata Yamaha jövőre is Razgatlıoğluval és Locatellivel indul – természetesen, ha a török nem dönt úgy, hogy a MotoGP-ben folytatja pályafutását.
A GRT csapatnál lehet némi keresnivalója, előreláthatóan Kohta Nozane nem fogja folytatni pályafutását velük, hacsak nem javul masszívan. Ha meg is üresedik ott egy hely, a GRT profiljába egy 31 éves „újonc” nem feltétlenül illik bele.
„Idén megérdemeltem volna a feljutást” – mondta el csalódottan Aegerter. „És az idei első két verseny után látható, hogy jövőre is megérdemelném. Egyértelműen ez a célom. Nem az a célom, hogy még egy évig a Supersportban versenyezzek. A legjobb korban vagyok és fitt – de 31 éves vagyok és svájci. Szívesen versenyeznék a Yamaha gyári csapatánál, de a GRT is jó lenne. Csak annyit tehetek, hogy futamokat nyerek és felhívom magamra a figyelmet. Aztán remélhetőleg nem lesz akadály az úton.”
Aegerter intenzív megbeszéléseket folytat majd a Yamaha versenyfőnökével, Andrea Dosolival és menedzserével, Eric De Seynes-szel, hogy meggyőzze őket arról, hogy a teljesítménynek többet kell számítania, mint a kornak vagy a származásnak.