A fiatal Rossi-növendék ugyanúgy Piemont régióból származik, mint Bagnaia. Ahhoz, hogy megvalósítsa álmait, korán elhagyta a szülői házat.
Az álmok pedig hol válnak valóra Olaszországban? Nem máshol, mint a VR46-Akadémián.
Celestino Vietti összetett elsőséggel várja a mugellói nagydíjat. Hazai körülmények között is valószínűleg a legjobb eredményt szeretné kihozni magából. Függetlenül attól, hogy a tavalyi bemutatkozó szezonja a Moto2-ben nem volt túl eredményes, idén azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A fiatal olasz tehetség a Speedweek.com-nak mesélt eddigi tapasztalatairól, az akadémiáról, és mesteréről, Valentino Rossiról:
Celestino, a misanói pályától meglehetősen messze éltél, hiszen Ciriéből származol. Hogyhogy motorversenyzésre adtad a fejed?
„Apukámnak köszönhetem a motorsport iránti szenvedélyemet. Mindig is nagy rajongója volt ennek a sportnak. Fiatalon még részt is vett pár futamon. Az egész családban él ez a szellemiség a motorsport iránt. Először a bátyám kezdett minimotorozni, majd én. Kisebb bajnokságokon vettem részt, majd lépésről lépésre következtek a nagyobb szereplések.”
„2015-ben kerültem az Akadémiára. Ez volt életem kulcspillanata. A szüleim hatalmas áldozatot hoztak, mivel több száz kilométert utaztunk mindig, hogy egyáltalán motorra tudjak ülni. Nem csak az én vágyam volt ez azonban, hanem a szüleimé is.”
Menet közben a VR46-főhadiszállás közelébe költöztél, így van?
„Igen, Tavulliába. 2019-ben. Ez az idény még nem volt teljes szezon számomra a Sky csapatnál, és természetesen voltak kezdeti nehézségek.”
A szüleid Piemont régióban maradtak?
„Igen, így muszáj volt megtanulnom egyedül gondoskodni magamról. Ha visszagondolok, igazából ugyanígy csinálnám. Nem csak, mint sportoló, hanem mint ember is érettebb lett a látásmódom.”
Mit jelent számodra, hogy részese vagy ennek a projektnek, ami Rossi körül forog?
„Szerintem mind az olaszoknak, mind a versenyzőknek, ez egy valóra vált álom. Ez a legjobb dolog, ami valaha történhet veled. Lehetőséget kapsz, hogy a legjobbaktól tanulj, főleg Rossitól, aki mindig is a példaképem volt. Ott van Morbidelli és Pecco is, és az összes srác az Akadémián. A legjobb, hogy közös edzések vannak, és minden alkalommal tanulsz valami újat a másiktól.”
Mi volt eddig a legjobb tanács, amit Valentino adott neked?
„Nagyon sokat segített nekem. Amikor a világbajnokság körforgásába érkeztem, az a típus voltam, aki a nehéz időszakokban eléggé maga alatt volt. Utat mutatott nekem, hogy hogy tudok nyugodtabb lenni, és örömömet lelni az egészben. Sosem voltam elég higgadt az elején. Ha örömmel csinálod, amit csinálsz, kirázod a kisujjadból.”