back to top
2024. május 25. 06:33
KezdőlapMagyarokNyugodt fiúból harcias versenyző lett – interjú Vincze Martinnal és Sebestyén Péterrel

Nyugodt fiúból harcias versenyző lett – interjú Vincze Martinnal és Sebestyén Péterrel

Vincze Martin 14 éves, feltörekvő magyar motorversenyző, jelenleg a Northern Talent Cup állandó résztvevője. Harmadik szezonját teljesíti, és úgy tűnik, a kitartó munka meghozta gyümölcsét, miután az idei évben megjött a várva várt áttörés és a futamgyőzelem. Munkáját egy, a magyar motorsportban jól csengő név, Sebestyén Peti segíti. A magyar világklasszis tavaly még ugyan a Supersport-világbajnokságon versenyzett, de az idei évre csapat nélkül maradt, így örömmel vállalta Vincze apuka felkérését, és vált a taksonyi tini segítőjévé. A kecskeméti gokartpályán találkoztunk nemrég mindkettőjükkel, és próbáltunk betekintést nyerni Martin pályafutásába, és vizionáltuk a jövőt az újdonsült mentorral.

GP: Magántanuló vagy?

VM: Nem, most fejeztem be a nyolcadikat, és kezdem a középiskolát.

GP: Hogy lesz valakiből tizennégy éves korára profi motorversenyző?

VM: Édesapámnak volt egy 900-as supermotója, amit gyermekként nagyon imádtam, sokat ültem mögötte, majd viszonylag korán megtanultam motorozni. Ebből lett a versenyzés, majd arra lettünk figyelmesek, hogy egyre több versenyen indulok, és sikereket érek el.

GP: Erre lettél figyelmes? Úgy hiszem, ettől azért összetettebb.

VM: Hobbinak indult természetesen. Az első gondolat az volt, hogy tanuljak meg normálisan motorozni, ami majd utcán jó lesz, végül a versenypályán kötöttem ki. Az első országos bajnokság pont Kecskeméten volt az akkori kategóriámban, hatévesen. Végül neveztünk, és kíváncsiságból kipróbáltam magam. Ha jól emlékszem, ötödik lettem, kedvet kaptam a folytatáshoz, ezért a következő évben már végigcsináltuk a szezont, ahol az összesített harmadik helyen zártam.

Vincze Martin
Vincze Martin a harmadik szezonját tölti a Northern Talent Cupban (Fotó: Guld Péter)

GP: Ki volt akkoriban a kedvenced?

VM: Chrobák Jani mellett nőttem fel, az ő iskoláját végeztem, ezért rá nagyon felnéztem, és talán még Győr Bálint volt az akkori példaképem.

GP: Mi motivál ennyi idősen egy gyereket?

VM: Akkoriban nem gondoltam volna, hogy eljutok akár a mostani szintre is, egyszerűen csak jól akartam érezni magam. Az igazán nagy fejlődés később mutatkozott meg igazán, amikor lépegettem előre a kategóriákban, és egyre nagyobb lett a tét.

GP: Mi billentett el a profizmus irányába?

VM: Amikor a Yamaha PW 50-ről átültem egy Honda NSF 100-ra, azt hiszem, az volt az igazán nagy fordulópont. Majd leginkább amikor megnyertem a német bajnokságot. Ott már nagyon komolyan vettem mindent. De ezután sem volt egyszerű a helyzet, mert mindenütt korhatár alatt voltam, így nem fértem be egyik nagyobb bajnokságba sem, viszont megkaptam a Northern Talent Cuphoz szükséges 250-es KTM-et 2020-ban, így ez az év amolyan edzőév lett. Tizenkét évesen, 2021-ben viszont már rajthoz állhattam a komplett bajnokságban, azóta pedig ott próbálunk fejlődni.

GP: Hogy jött az ötlet, hogy Sebestyén Peti beálljon melléd, és segítsen az idei szezonban?

VM: Szükségem volt nagyon valakire, aki képben van a telemetriával, és az elektronikával, aki látja, hol tart ma a motorsport. Úgy tűnik, jól megy a közös munka, hiszen már a győzelem is összejött. Összességében elégedett vagyok az idei évvel, bár vannak dolgok, amit másként is csinálhattam volna.

GP: Mi lehet a következő lépés?

VM: Jó kérdés, mert ismét korhatárproblémákba ütköztem. A Red Bull Rookies Cupba még nem jelentkezhetek, a válogatóra sem. A legjobb opció egyébként az ETC – European Talent Cup – lehetne, itt még korban is megfelelnék. Ez kicsit inkább a spanyol vonal, ezért fejlődés szempontjából rendkívül kecsegtető.

Ezen a ponton a mentor ragadja magához a szót, és vázolja a helyzetet.

SP: Az egyetlen gond, hogy oda rengeteg pénzre lenne szükség. Míg a Red Bull sorozatban kizárólag az utazásra kell költeni, itt sokkal inkább úgy kell felépíteni a szezont, mintha egy vb-s csapatba szeretném befizetni magam. Az ETC-ben ez alsó hangon is legalább százezer euró. Ehhez jön még hozzá a gyermek utaztatása és étkezése. A gyermek ennyi idősen pedig sokat eszik, főleg, ha az izmoknak is fejlődni kell (nevet). Talán ez lehet az a sorozat egyébként, ahonnan nyílt út vezet a Moto3-as világbajnokságra, de mivel a mezőny elképesztően szoros, még az is nagy dolognak számít, ha a hétvége során kvalifikálod magad a fő versenyre. A felépítés pedig szinte megegyezik a világbajnokságon látottakkal, ezért nagyjából csak akkor érhetsz el jó eredményt, ha még több pénzzel egy igazán jó csapathoz fizeted be magad, és kapsz egy nagyon erős motort. Hiszen az itt futó élcsapatok a vb-s alakulatokhoz tartoznak, és a jövő tehetségeit keresik.

GP: Ki a kedvenc versenyződ jelenleg?

VM: Egyértelműen [Fabio] Quartararo.

GP: Mi lenne a cél, mik az álmaid?

VM: Természetesen, hogy MotoGP-világbajnok legyek.

GP: Majd ismét a mentorhoz fordulok – Emlékezve a gyermekkorodra és a nehézségekre, lehetne Martin esetében az is cél, hogy a gyermek minél inkább kimaradjon ezekből a pénzügyi anomáliákból?

SP: Nehéz őt kizárni, hiszen ebben él, a család támogatja mindenben. Persze a HMA – Hungarian Motorsport Academy – segít, és jelentős részt magára vállalt a költségekből, de sajnos bármennyire is gyermek, az anyagi terhek súlyát ő is érzi napi szinten, a versenyzésben sajnos nem lehet kizárni ebből a versenyzőt, így pontosan érzi a buktatókat, és tudja, hogy a pénz sokszor a legnagyobb akadály.

GP: Egészen pontosan mi a szereped?

SP: A fiatalos elnevezéssel élve hívjatok coach-nak. Ettől függetlenül Jani sok mindent megtanított neki, jól motorozik, ezért az én feladatom inkább az apróságokban rejlik, hogy valamennyire tudatosan építsem fel a fejlődést.

GP: Mi az, amiben leginkább fejlődnie kell?

SP: Szerencsére nagyban hasonlít a fiatalkori énemhez, ezért viszonylag könnyű dolgom van, próbálom azokat a buktatókat feltárni, amelyek nekem régen gondot okozhattak. Egy csomó mindenben viszont sikerült fejlődnie, nem is keveset, hiszen sikerült őt átalakítani egy nagyon nyugodt fiúból egy harcias versenyzővé, így már magáról is elhiszi, hogy a futamok végére is odaérhet. Szinte előzésről előzésre épült fel az önbizalma a Sachsenringen is, ahol az első győzelmét aratta. Persze az is fontos volt, hogy Németországban már használhattunk egy erősebb első rugót, amit előtte valamiért nem engedték. A magassága miatt viszont nekünk nagyon jól jött ez az enyhítés, Martin pedig végül a legutolsó kanyarban abszolválta a győzelmet érő manővert, ami külön öröm, hiszen téthelyzetben teljesített hibátlanul.

Vincze Martin, Sebestyén Péter
Sebestyén Péter immáron mentorként is tevékenykedik (Fotó: Guld Péter)

GP: Majd ismét Martinhoz fordulok. – Mire volt szükséged versenyzőként?

VM: Versenytapasztalat, rutin és magabiztosság. Azt hiszem, leginkább ezek. Futamon nagyjából egy tízes bolyban megyünk az utolsó néhány körben, ahol bárki nyerhet már versenyt, és sokáig nem hittem el magamról, hogy sikerülhet. De az idei évben valahogy egyre inkább megnőtt az önbizalmam, és mertem kockáztatni, mert úgy éreztem, sikerülhet, ez pedig nagyon boldoggá tett.

GP: A fentiek alapján milyen terveid lehetnek jövőre?

VM: Persze nagyon jó lenne az ETC, bár tudom, hogy rengeteg pénz. A Red Bull válogatót legkorábban jövőre próbálhatom meg, de ettől még érdemes kihasználni a lehetőséget. Az viszont egészen biztos, hogy mellette is motorozni kell, és minél többet versenyezni, hogy még több tapasztalatot gyűjtsek.