A Gresini Racinghez való átigazolása a legjobb dolog, ami Álex Márquezzel történt az elmúlt három évben. A cerverai versenyző a legjobb formáját hozza a Nadia Padovani által irányított csapat Desmosedici GP22-es motorján, amellyel mindössze két nagydíjra volt szüksége ahhoz, hogy dobogós helyezést érjen el.
Álex Márquez MotoGP-s bemutatkozása nem volt egyszerű annak idején: sérüléssel érkezett a királykategóriába, mindössze néhány nappal azelőtt, hogy Jorge Lorenzo a 2019-es valenciai futam előtt bejelentette, hogy visszavonul, ami miatt Alberto Puig kénytelen volt az utolsó pillanatban új versenyzőt ültetni a Repsol Hondára.
A Giovanni Zamagni által vezetett Tutto Gas című műsorban ezt a pillanatot felidézve a fiatalabb Márquez elmondta, hogyan élte meg az említett hétvégét, illetve hogyan kezelte azt a tényt, hogy mindig csak Marc Márquez öccseként emlegették.
„Végül is egész életemben így volt, nem Moto2-es világbajnoknak hívtak, hanem a ’testvérnek’, függetlenül attól, hogy két bajnoki címet is nyertem, és belefáradtam ebbe a szerepbe, hogy csak Marc öccseként gondoljanak rám.”
„Az a motor, amit annak idején kaptam, gyakorlatilag egy Lorenzónak kifejlesztett RC213V volt, amivel az elején kicsit küszködtem, aztán jött a Covid, de Misanóban kipróbáltam egy kicsit más vázat, ami ugyan szintén neki készült, bár némi változtatással.”
Mégis vannak sérülései Álex Márqueznek a Martínnal való ütközés következtében
Annak ellenére, hogy a Honda történetében azon kevés pilóták egyike volt, aki a dobogón debütált a királykategóriában, Álex Márquez végül az LCR csapathoz került, amit egy kicsit furcsának talált.
„Azt hittem, nem adnak esélyt arra, hogy bármit is bizonyítsak. Az előszezon katasztrófa volt, a bátyám segített megérteni bizonyos dolgokat.”
Az LCR Hondára való váltás nagyon megviselte a spanyol pilótát, különösen azért, mert nagyon jó volt a kapcsolata volt a csapattal, és mindent újra kellett kezdenie. Elmondása szerint nem kellett sok idő, hogy rájöjjön, hogy ennél az alakulatnál egészen más bánásmódban részesül majd, mint amit a gyári csapatnál töltött debütáló évében tapasztalt:
„A legnagyobb különbség, amikor a Repsoltól Cecchinello csapatához kerültem, az volt, hogy egyedül éreztem magam. Sokat dolgoztam Lucio csapatával és Daviddel, a technikai menedzseremmel, elmondhatom, hogy ott a belünket is kidolgoztuk, de elképesztő volt. A gyári csapatnál konkrétan egy fizetett versenyző voltam, de nem törődtek velem.”
Jelenlegi csapatában azt mondja, olyan emberekre talált, akik mindig figyelembe veszik az idényeit, kérdeznek tőle, segítenek neki, és ezáltal fontosnak érzi magát.
„Már Valenciában észrevettem, amikor Gigi bejött a boxba, vagy Davide (Tardozzi) vagy Paolo (Ciabatti), és megkérdezté az összes Ducati-pilótát, hogy jól vannak-e, kell-e nekik valami, ez nagyon tetszett.”
Ami a jövőjét illeti, elárulta, hogy a Gresinivel kötött megállapodása „1+1” típusú, és a szerződés meghosszabbításáról vagy felbontásáról mindkét fél maga dönt. Most minden napot kiélvez a motoron, így nem akarok azon gondolkodni, hogy ennek esetleg hirtelen végre szakad.