Andrea Iannone szerződése lejár az idei szezon végén. Az olasz pilóta már elkezdett tárgyalni a hosszabbításról a mostani csapatával. Viszont a szavai alapján inkább egy gyári istállónál szeretné folytatni a pályafutását.
Idén tért vissza Andrea Iannone a motorversenyzés világába, miután letöltötte a doppingolásért kapott négyéves eltiltását. Az olasz versenyző a GoEleven csapatánál kapott lehetőséget, amelynek színeiben egy Ducatit vezethet. A Superbike-világbajnokság mostani idényét pedig kifejezetten jól kezdte.
Így még az is felmerült, hogy ő kerülhet a bolognaiak gyári csapatához, ha Álvaro Bautista a visszavonulást választaná. Viszont a címvédő azóta nyilvánosan elköteleződött a folytatás mellett, így a legújabb hírek szerint már a Ducatinál pattog a labda ebben a kérdésben. Iannone így minden bizonnyal eggyel kevesebb lehetőség közül választhat, amikor dönt a jövőjéről, a szerződése ugyanis lejár a szezon végén.
Nincs egyetértés Bautista és a Ducati között, ám úgy tűnik, mégsem a pénzen megy a vita
„Már elkezdtem tárgyalni a GoElevennel, de jelenleg még semmi sem biztos, majd meglátjuk – tekintett előre Iannone. – Ez egy fontos időszak a jövőm szempontjából. Szóval szeretnék mindent pontosan felmérni, de nem stresszelek, mert még csak az első szezonom felénél járunk. Idén érkeztem meg [a sorozatba], de mintha már mostanra megcáfoltam volna, amit a versenyképességemről gondoltak. Pedig itt nem könnyű megfelelni, a lehető legjobb helyzetet kell hozzá kialakítani. Én ráadásul a »kanapéról« jövök, így pedig ez még nehezebb.”
„Egy pilóta [szempontjából] mindennek kell, hogy értelme legyen. Vagyis lennie kell kilátásnak arra, hogy valamikor a világbajnoki címért harcoljon – magyarázta. – Ha nincs ilyen perspektíva, akkor az egész bonyolulttá válik. Én biztosan nem vagyok olyan pilóta, aki beéri egy ötödik hellyel, vagy azzal, hogy a független [pilóták] versenyét megnyerni.”
„Én mindig is azért versenyeztem, hogy megpróbáljak győzni, és mindig is azért edzettem, hogy a legnagyobbakkal küzdhessek – tette hozzá. – Olyan ember vagyok, aki nagyot álmodik, szóval most már nem szándékozom megelégedni csupán a versenyzéssel. Akkor inkább otthon maradok. Hogy kár lenne ezért? Igen, de ha nem versenyezhetsz a győzelemért, akkor akár otthon is maradhatsz. Abszolút benne lennék egy olyan projekt felkarolásában is, amellyel egy-két éven belül harcolhatnék a győzelemért. Szóval nem félek attól sem, hogy otthon maradjak, és attól sem, hogy váratlan lépést tegyek. Örömmel dolgozom, de előtte arra rá kell jönnöm, hogy elég fontos vagyok-e annak a bizonyos projektnek, vagy sem.”