Újabb 3 klasszis válik MotoGP-legendává

Nem is akárkiket ér a megtiszteltetés, hanem Jorge Lorenzót, Max Biaggit és Hugh Andersont.

A „MotoGP Hírességek Csarnoka” három nagyszerű pilótával egészül ki. A döntés még 2020-ban született, de sajnos a járványhelyzet közbeszólt, így az elismerések most kerülnek átadásra.

A mallorcai Jorge Lorenzo 2002-ben a spanyol nagydíjon mutatkozott be, éppen a tizenötödik születésnapján. A legtöbben „nyalókás” versenyzőként emlékezhetünk rá, hiszen fiatal felnőttként minden sikere után elfogyasztott egyet. 2006-ban és 2007-ben világbajnok lett a 250-es géposztályban, majd egyenes út vezetett a MotoGP-be, ahol nem kisebb ember csapattársa lett, mint Valentino Rossi. Olyan emlékezetes futamok köthetőek a nevéhez, mint például a 2013-as asseni futam, ahol frissen műtött kulcscsonttal állt rajthoz, majd az 5. helyen intette le a kockás zászló a gyári yamahás versenyzőt. A királykategóriában 3 világbajnoki címet szerzett: 2010-ben, 2012-ben és a sokak által vitatott 2015-ös szezonban. Lehet kedvelni, vagy nem kedvelni, Lorenzo egészen visszavonulásáig meghatározó alakja volt ennek a sportágnak.

Max Biaggi, avagy a „Kalóz” négyszeres 250-es világbajnok, 1994 és 1997 között orozta el versenyzőtársai elől a koronát. Amint fellépett a királykategóriába, rögtön megnyerte az első futamot, amire azóta senki nem volt képes. Rivalizálásuk Valentino Rossival legendás, gondoljunk csak a 2001-es suzukai futamra, vagy arra a bizonyos összeszólalkozásra Barcelonában. Nem volt könnyű kijönni vele, de hellyel-közzel minden csapattal megtalálta a közös hangot, ahol valaha versenyzett, leszámítva a Hondát. A MotoGP után a Superbike világbajnokság felé vette az irányt, ahol világbajnoki címet is szerzett, majd 41 évesen visszavonult az aktív versenyzéstől. Jelenleg Sterilgarda Husqvarna Max Racing Team csapatfőnökeként John McPhee és Ayumu Sasaki karrierjét egyengeti. Ezen tevékenysége mellett az Aprilia márkanagykövete, és nemrég új elektromos sebességrekordot állított fel.

Hugh Anderson négyszeres Grand Prix országúti motorkerékpár világbajnok és 19-szeres új-zélandi országos bajnok. Kétszeres Isle of Man TT győztes. A Suzuki gyári csapatához 1961-ben csatlakozott, versenyzett 50, 125 és 250 köbcentis kategóriában is. 1964-ben az 50 köbcentisek között szerzett világbajnoki címet, majd rá egy évre a 125-ben is. 1966-ban vonult vissza.

A három nagyszerű pilóta olyan sikeres versenyzőkhöz csatlakozik majd a legendák sorában, mint Giacomo Agostini, Ángel Nieto, Mick Doohan vagy Valentino Rossi.