Pol Espargaró MotoGP-s visszatérésére még várni kell, de a GASGAS versenyzője most először adott részletes tájékoztatást egészségi állapotáról a portimãói súlyos balesete után.
Március 24-én Pol Espargaró a portugál szezonnyitó második edzésén a 10-es kanyarban bukott. A spanyol versenyzőt azonnal kórházba szállították. A diagnózis lesújtó volt: tüdőzúzódás, csigolyasérülések és állkapocstörés. Öt és fél héttel később a 31 éves pilóta szerdán először szólalt meg személyesen, egy videóüzenetben, melyet közösségi oldalán tett közzé.
„Végre újra elég jól tudok nevetni és beszélni. Korábban azért nem tudtam megszólalni, mert az állkapcsom az első négy hétben teljesen zárva volt. Most már egy hete normálisan eszem, de sokat fogytam, körülbelül 8-9 kilót. Az állkapocstörés a fülemet is érintette, valamint a nyaki idegekkel is gondok voltak. A teljes gyógyulás érdekében folytatnom kell a rehabilitációt.”
Pol Espargaró összesen nyolc törést szenvedett a súlyos balesetben. A kétszeres állkapocstörésen kívül két bordatörés, egy törés a nyakán és három a hátán.
„A háton lévő csigolyatöréseket figyelik jobban az orvosok. Ilyen sérüléssel nem lehet játszani, nagyon óvatosnak kell lenni, mert nagyon könnyen megsérülhet a gerincvelő. Azon dolgozunk az orvosokkal, hogy minél hamarabb visszatérhessek, de előbb teljesen fel kell épülnöm. Én vagyok az első, aki vissza akar ülni a motorra, főleg a jerezi eredményeket látva. A csapat nagyszerű munkát végez, a motor pedig egy valóságos rakéta. Már alig várom” ─ hangsúlyozta a családapa, akinek jelenleg fűzőt kell viselnie.
„Szeretném megköszönni az összes üzenetet, amelyek nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy motivált maradjak. Köszönöm a csapatomnak, valamint a GASGAS és a KTM összes emberének, akik szinte minden nap írtak nekem. Köszönöm Dr. Charténak, aki apaként gondoskodott rólam, és Dr. Mirnek is. Különösen köszönöm a feleségemnek, Carlotának, aki nemcsak a nejem, hanem a fizioterapeutám és az orvosom is volt. Ő volt mindenem abban az időben. Mint feleségem, végig fontos része volt az életemnek, de az elmúlt hetekben döntő fontosságú volt, hogy mellettem volt. Mérhetetlenül büszke vagyok rá.”
„Még nem tudom, mikor ülhetek újra motorra, de igyekszem tájékoztatni majd mindenkit.”