A nyári szünet véget ért, Silverstone pedig olyan futamot tartogatott, amelyre sokan emlékezni fognak. És bár elemezni a végtelenségig lehetne, minden bizonnyal felesleges, hiszen az eső, és a brit nyár mindent megtett annak érdekében, hogy az izgalom minduntalan megmaradjon.
Ha a sprintfutam eredménylistájára vetünk egy pillantást, döbbent tekintettel magunk elé révedünk, majd, amikor megvizsgáljuk a vasárnapi eredményeket, széttárt karokkal, fejünket csóválva próbáljuk megérteni a lehetetlent. Vagy talán annyira mégsem. Hiszen nagyjából húszéves tendencia, hogy a MotoGP-szezon második fele általában mindig a meglepetésemberekről, és azokról a versenyzőkről szól, akiknek jövő évi szereplése nem biztosított a kategóriában, illetve azokról, akik valójában szeretik a pihenést és a feltöltődésre hagyott szabadidőt, ezért újult erővel térnek vissza, és szívják fel magukat a szezon második felére.
Most sem volt ez másként, végtére a szünet hosszúra és kiadósra sikerült, ugyanakkor azok sem hagyták el magukat, akiknek jelenésük volt a dobogón, leginkább az év végi összetett miatt. Meg persze akadtak olyanok is, akiknek bár szükségük lett volna a jó eredményre, a végére valahogy mégsem adta ki. A megkezdett pilótakeringő tükrében ez pedig gyakran sorsfordító lehet.
Nem kérdés, hogy a hétvége legnagyobb nyertese Álex Márquez. Miután megnyerte a szombati sprintfutamot, vasárnap pedig műszaki hiba miatt kényszerült kiállni, a Gresini a héten gyorsan jelezte: megvan a szerződése jövőre, így maradhat Ducatival a királykategóriában. A további nagy kérdések viszont továbbra sem tisztázódtak. Azzal, hogy a Yamaha bejelentette, Morbidelli távozik, helyére pedig Rins érkezik a várakozásoknak megfelelően, némileg tisztult a kép, a legnagyobb kérdés ugyanakkor az, képes lesz-e Valentino Rossi a kategóriában tartani Franco Morbidellit? Ehhez viszont szükség lenne Bezzecchi döntésére. Ezért bármennyire is meglepő, néhány ülés sorsa még úgy is a tavulliai mágus kezében van, hogy már rég nem a mezőny tagja. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Rossi csapatát egyre többször hozzák hírbe a Yamahával, és sokan úgy sejtik, 2025-től a japán márkára váltanak. Ezek után pedig csak rendkívüli módon bízom benne, hogy a családi nyaralás során lefényképezett KTM babakocsi nem lesz olaj a tűzre.
Az elmúlt hétvégén, összességében egyébként jó teljesítményt nyújtó Bezzecchi sorsa nem csak azért fontos, mert második a bajnokságban, hanem leginkább azért, mert a jövőben valós eséllyel pályázhat a világbajnoki címre. Viszont egyáltalán nem mindegy, melyik márkával kell boldogulnia, és természetesen az sem, miként juthat be legkönnyebben egy gyári csapatba. Ezen a ponton pedig már-már sportpolitikai kérdésekhez érkezünk, hiszen sokakban felmerül a kérdés: Vajon érdeke a Dornának, hogy a VR46 akadémia két versenyzője csatázzon a bajnoki címért? A válasz egyébként egyértelmű, hiszen, ha belegondolunk, az olasznak eddig egyetlen gyári ajánlata sem érkezett, és szatellit csapatban bajnokságot nyerni egy tavalyi motorral pedig szinte példátlan lenne.
Az olasz eddig egyetlen ajánlatot kapott a Ducatitól: amely ugyan gyári motorról, ugyanakkor a szintén szatellit Pramac csapathoz való átigazolásról szólna, miután a bolognai gyártó jelezte, teljes értékű gyári motort kizárólag ők kaphatnak. Így nem kizárt az sem, hogy Bezzecchi marad a helyén, és inkább kivár.
Ha így dönt, a Pramac feleslegesen cserélné le Zarcót. És bár a Rossi-lobbi erős, értelmetlen dolgokat nem vállal magára, így, ha Bezzecchi marad a VR46 csapatban, minden bizonnyal előrébb sorolná az akadémia azt a lehetőséget, hogy Morbidelli esetleg a Superbike világbajnokságon folytatná, miután a Gresini csapatban Di Giannantonio helyére Arbolinón túl már Jake Dixon is bejelentkezett.
Bezzecchi egyébként egy meglepő bukással zárta a Silverstone-i főfutamot, miközben Bagnaiát próbálta elcsípni. Egy ártalmatlannak tűnő féktávon érkezett a címvédőre, amikor motorja hirtelen gyorsulni kezdett, a következő pillanatban pedig a pályán csúszott. Többen úgy vélték, hogy az ilyen, és ehhez hasonló bukásokat leginkább az új aero-csomagok okozzák, hiszen a hasonló kritikus helyzetekben a motor nem lassulni kezd, hanem az előtte haladó versenyzőre szippantja magát, amelynek hatására még erősebb fékezés válna szükségessé, ez viszont már kivitelezhetetlen, így a pilóta elveszíti a motor elejét. Hasonló történhetett Marc Márquezzel is a futam során, amikor Bastianinit üldözte.
Ez egyébként azt is jelentette, hogy a nyolcszoros világbajnoknak továbbra sincs befejezett futama, és épp a minap meghökkentő nyilatkozatot adott, melyben elmondta: nemrég egy ponton erősen gondolkodott a visszavonuláson, és jelenleg is boldogtalan a motoron. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a jövő szezonban továbbra is jelenlegi csapatával képzelte el magát. Nem úgy Joan Mir, akiről legutóbb az olasz sajtó épp azt szellőztette meg, hogy 2024-ben egy éves szabadságra megy, és kihagyja a következő szezont. Ettől rosszabb üzenet pedig nem is érkezhetne a Honda számára a versenyzői oldalról, és egy hasonló döntés ismét alaposan átírhatna mindent. Ez esetben nem kizárt, hogy a japánok visszaemelnék a MotoGP-be Iker Lecuonát, aki szinte folyamatos helyettesítő szerepet tölt be, ha a versenynaptár nem üti egymást a Superbike világbajnoksággal.
Silverstone másik nagy meglepetését az Aprilia versenyzők szolgáltatták. Hiszen azt eddig is tudtuk, hogy Aleix Espargaró jól teljesít a brit pályán, és tavaly is csak az edzésen elszenvedett bukása hátráltatta, az talán mégis sokakat meglepett, hogy olyan magabiztosan harcolt a győzelemért, amelyre idén eddig nem volt példa. Az olaszok állítják, a motor folyamatos fejlesztés alatt van, és az apró változtatások jelentik a siker kulcsát, miközben a háttérből egyértelműen úgy vélik, a legnagyobb fejlesztési bravúr az időközben megalkotott karbon váz lehetne, amelyet már az idén bevetnének, de ne feledjük, a Ducati utolsó ilyen irányú próbálkozása kudarcba fulladt. Ettől függetlenül Maverick Viñales, és a szatellit motoron ülő Miguel Oliveira hétvégi performansza mégiscsak szokatlan volt, és bár Oliveira esetében sokan az esőt hozták fel példaként, többen úgy vélik, a szerződésbiztosítás is ösztönözte az iparkodásban, csakúgy, mint a másik gyári motoron ülő Maverick Viñalest, aki a szombati sprinten dobogóra állhatott.
Fontos ez azért is, mert a szakma úgy sejti, a noalei csapat a háttérből kiemelt figyelmet fordít Fabio Quartararóra, aki egy esetleges Rossi-Yamaha térhódítással még inkább távozna a márkától. A francia továbbra is kritikusan fogalmaz a gyártóval kapcsolatban, noha tudja jól azt is, más kérdés világbajnoki címet nyerni, és néha-néha futamgyőzelmet szerezni. És persze igaz, hogy utóbbi kettőre jelenleg legfeljebb álmaiban lenne esélye, mégsem szabad elfelejteni a tényt, hogy a királykategóriás világbajnoki címek tekintetében a Yamahának van némi tapasztalata.
Fontos megemlíteni, hogy a gyári KTM vezetése helyében nem lennék, mert bár lassan egyértelmű, hogy a fejlesztések jó irányba haladnak, és a motor akár a győzelemre is megfelelő lehet, a versenyzőik valahogy mégsem érnek oda, ezen a ponton pedig el kell gondolkodnia mindenkinek a felelősségi körökről, és azok határairól. Hiszen hiába brillírozik Jack Miller az időmérőn, ha végül egyik versenyen sem érkezik dobogóra, és hiába motorozik elképesztően Binder rendre vasárnap, amikor tudjuk jól, sajnos a verseny már a kvalifikáción kezdődik.
A KTM ezzel együtt továbbra is állítja, Pedro Acostának jövőre motort adnak a királykategóriában, úgy, hogy a gyári csapat összetétele nem változik, és szívük szerint a GASGAS legényeken sem változtatnának, noha többen mégis úgy sejtik, előbb vonul vissza Pol Espargaró, mint takarítják el az útból Augusto Fernándezt, főleg úgy, hogy a spanyol mind a sprinten, mind a vasárnapi futamon jól teljesített.
A legfrissebb hírnek, mely szerint Álvaro Bautista Sepangban visszatérhet szabadkártyával a MotoGP mezőnyébe, úgy vélem leginkább gálajelentősége van, mert a spanyol inkább érzi jól magát győztesként a Superbike-ban, mintsem szenvedjen a királykategóriában, még úgy is, ha életkorát figyelmen kívül hagyjuk.
Összegezve a fentieket, kirajzolódik, egyelőre továbbra is csak a feltételezésekre hagyatkozhatunk, és az apró jelekre, így talán egy ponton mégis nagyobb hangsúlyt kell fektetni Valentino Rossi KTM kerékpár utánfutójára, mint eddig gondoltuk.