2024. február 25. 22:26
KezdőlapMotoGP„Tíz évvel le vannak maradva” – így reagált Rossi, amikor először látta...

„Tíz évvel le vannak maradva” – így reagált Rossi, amikor először látta közelről a Yamahát

Alessio „Uccio” Salucci felidézte a pillanatot, amikor ő és barátja, Valentino Rossi először látták közelebbről a Yamahát, mielőtt az olasz versenyző átigazolt volna a hangvillásokhoz. A VR46 jelenlegi csapatigazgatója azt is elmondta, hogy a racionális érvek ellenére miért tartotta mégis szükségesnek a váltást.

Húsz évvel ezelőtt a MotoGP világa hasonló izgalmakat élt át, mint manapság. Ahogyan most Marc Márquez, úgy a 2003–04-es holtszezonban az akkori mezőny legsikeresebb tagja, Valentino Rossi váltott gyártót, ráadásul ő egyben háromszoros címvédő is volt. Az olasz pilóta a megkérdőjelezhetetlenül legjobbnak hitt Hondát hagyta el a Yamaha kedvéért.

Abban az időszakban a Hondáról ki lehetett jelenteni, hogy az előző tíz egyéni világbajnoki címből kilencet megnyert. Ezzel szemben a Yamaha csak szenvedett, és a 2003-as idényben a versenyzői egyetlen alkalommal sem állhattak fel a dobogóra. Az eredmények mellett Rossiék számára az a pillanat sem volt bizalomgerjesztő, amikor először megpillanthatták közelebbről az M1-est.

Bezzecchi méltatta Rossit, aki „nem csak imitálja”, hogy csapattulajdonos

„Emlékszem, amikor 2003-ban először láttuk közelről a Yamahát éjjel Doningtonban, amikor éjfélkor nyitva hagyták a garázs ajtaját – nyilatkozta a kilencszeres világbajnok barátja, Alessio „Uccio” Salucci az olasz Sky-nak. – Vale és én úgy hagytuk el a motorhome-ot, mint két titkos ügynök: fekete pulóverben, óvatosan [közlekedtünk]. Amikor kinyitottuk az ajtót, a Yamaha összes vezetője bent volt. [Davide] Brivio [és] Nakasima [Maszahikó], emellett Carlos Checa motorja is ott volt. Amikor megláttam, nem találtam a szavakat, de csak azért, mert egy nagyon csúnya motor volt: rosszul megépített, tele a földön heverő kábelekkel, nagyon durva. Mi viszont megszoktuk, hogy mindennap látjuk a Hondát, amely ezzel szemben egy technológiai remekmű volt.”

„Emlékszem, hogy Vale rám nézett, és olyan arcot vágott, mintha azt mondaná, »a fenébe, láttad, milyen ez a motor?« – folytatta a VR46 jelenlegi csapatigazgatója. – Én pedig lehajtottam a fejem, mintha azt akartam volna mondani, hogy majd később megbeszéljük. Amikor beléptünk a motorhome-ba, azt mondta nekem, hogy »ba***a meg, Uccio, úgy tűnik, tíz évvel le van maradva a miénktől«. Mondtam neki, hogy ez nem számít, minden más az, ami számít, és hogy a motor nagyon gyorsan fog fejlődni olyan emberekkel, mint ő, Brivio és Furuzava [Maszaó]. Amikor visszagondolok ezekre a dolgokra, mert időnként ez megesik velem, arra gondolok, hogy fiatalok voltunk, huszonnégy évesek. Akkoriban nagyon kemények voltunk.”

Rossi és Márquez átigazolása között fontos különbség, hogy maga a spanyol versenyző is kiemelte, az eszére hallgatott, amikor meghozta a döntést. Valóban, ezúttal a Honda elhagyása tűnt a racionális választásnak, nem úgy, mint húsz évvel ezelőtt. A 44 éves legenda nemrég arról beszélt Saluccinak, hogy erre csak ők voltak képesek.

„Amikor 2004-ben átmentünk a Yamahához, azt ösztönből tettük, ha racionálisan gondolkodunk, nem mentünk volna oda – fogalmazott az olasz szakember. – Miért hagynánk ott egy olyan győztes motort, mint a Honda, egy olyan, nem győztes motorért, mint a Yamaha? Akkoriban ez őrültség volt. Akkor már nem voltunk boldogok, és úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. Játékosak és vidámak voltunk, és nem éreztük jól magunkat. Nemrég beszéltünk erről a vakáció során, amikor néhány napot együtt töltöttünk. Azt mondta nekem, hogy »csak két ilyen idióta, mint te és én, mondhat le a Hondáról, hogy a Yamahához menjen«.”

Rossiéknak kellett megfékezniük az „idióta felnőtteket”, nehogy igazán elszabaduljon a pokol

A végeredmény ismert: Rossi már az első futamát megnyerte a Yamaha színeiben, majd még két világbajnoki címet hozzátett e Hondával begyűjtött zsinórban három elsőséghez, hogy aztán 2008-ban és 2009-ben további kettővel növelje végső győzelmeinek számát. Az átigazolás pillanatában viszont ezt nem lehetett előre látni, de Salucci ennek ellenére is úgy vélekedett, hogy muszáj váltani.

„Akkoriban úgy hajtottam, mint egy vadállat annak érdekében, hogy a Yamahához menjünk, mert tudtam, hogy ha Vale többé nem szórakozik jól, akkor nagy problémák lesznek – emlékezett vissza. – Úgy, mint Dél-Afrikában, ahol kikaptunk Ukava [Tórutól], és elindultunk abba az irányba, hogy nem volt megfelelő az érzet, a koncentráció és a hozzáállás. Ha pedig az ember így érkezik meg a futamokra, még ha ő is a legerősebb, a többiek le fogják győzni. Ott már ráléptünk erre az útra. Lassabbak voltunk, és már nem volt meg bennünk a versenyzés iránti vágy. Szóval itt volt az ideje a váltásnak, és azt kell mondanom, hogy Davide Brivio Lin Jarvisszal és Furuzavával együtt tökéletes munkát végzett a meggyőzés terén. Nem voltak követelőzőek, mondhatni, elegánsak voltak, és jól alakult. Szerencsére jól tettük, hogy színeket váltottunk.”