Nagyrészt Sito Pons döntése miatt menekült meg az anyagi csődtől a Kalex, amely vázaival mára lényegében egyeduralkodóvá vált a Moto2-es világbajnokságon.
Első ránézésre könnyen azt gondolhatja az ember, hogy a Ducati az elmúlt két évben bemutatott teljesítményével a gyorsaságimotoros-világbajnokság jelenlegi legdominánsabb gyártója, azonban az olaszok nagyszerű mutatóit könnyedén veri a Kalex a Moto2-ben. A gyártó (amely „csak” a vázat adja, hiszen ebben a kategóriában egyenmotorblokk van) 2010-ben jelent meg a középső géposztályban, azóta pedig összesen kétszer fordult elő, hogy a bajnok nem a németek konstrukcióján ült.
A céget 2008-ban alapította Klaus Hirsekorn és Alexander Baumgärtel Bobingenben. Nemrég a német mérnökök elmondták, csupán egyetlen ember döntésén múlt, hogy anyagilag nem álltak földbe még a valós indulásuk előtt. Ő pedig nem volt más, mint a legendás csapatvezető, Sito Pons, akinek istállója 1992-től 2005-ig vitézkedett a királykategóriában, amelyben a legjobb eredményüket Max Biaggival és Loris Capirossival érték el, mindkét olasz a harmadik helyet szerezte meg a tabellán. A Pons Racing 2006-tól anyagi nehézségek miatt pár évre szüneteltette a működését, majd 2009-től a középső géposztályban tértek vissza, amelyben egészen az előző szezon végéig ezen a néven voltak ott.
„A 2009-es Le Mans-i futam volt, amikor Klaus és én megérkeztünk a paddockba abszolút senkikként. Mindenhol bemutatkoztunk, megtisztítottuk az összes kilincset. Meg akartuk mutatni a projektet, amelyen dolgoztunk, vittünk egy kinyomtatott projekttervet a fontos mérföldkövekkel, ahogyan ezt az iparágban megtanultuk. Azonban ezt senki sem olvasta el! Főleg nem egy csapatfőnök” – nyilatkozta a Baumgärtel a MotorsportTotal.com-nak.
„Legalább annyit elértünk, hogy ő [Pons] eljött Bobingenbe és leült velünk, hogy megmutathassuk, mit tervezünk megcsinálni. Ő és Santi [Mulero, a csapat technikai vezetője – a szerk.] valószínűleg megéreztek valamit az első beszélgetésünkkor, amikor [Pons] Antonio Cobashoz hasonlított, aki szintén egy sokat kávézó, dohányzó, kissé őrült ember volt. Úgy látszik, azt a szellemiséget látta meg nálam, amit régen Cobasnál.”
Cobast egy legendás tervezőként és a modern alumíniumvázak feltalálójaként tartják számon. Az ő konstrukciójával versenyzett korábban Pons a középső kategóriában. Amikor pedig a barcelonai expilóta saját csapatot indított, akkor a spanyol mérnök oda is besegített, azonban 2004-ben, alig 52 éven váratlanul elhunyt.
Baumgärtel azt is elmondta, mi lett volna a céggel, ha Pons nem bízik meg bennük. „Akkor valószínűleg tönkremenve az utcára kerültünk volna. Igazából csak ő [érdeklődött]. Akkoriban Eskil [Suter] óriási tiszteletnek örvendett, ahogyan Moriwaki is, aki azonnal bajnoki címet tudott nyerni.”
Az első, Pons Racinggel közös évükben a gyártók között a hetedik helyen végeztek, ennek ellenére 2011-ben még egy csapat, a Kiefer döntött úgy, hogy Kalex vázra áll át. Ez az együttműködés pedig Stefan Bradl révén meghozta a bajnoki címet, a többi pedig már történelem. A németek azóta száztíz győzelmet zsebeltek be, és a mára a legsikeresebb gyártóvá váltak. Ponsékkal végül egyszer, Pol Espargaróval 2013-ban értek fel a csúcsra.
A Kalex sikerét jól mutatja, hogy ma sem a két említett, sem a 2010-ben még jelen levő többi vázgyártó (Motobi, FTR, Tech3) már nincs ott a Moto2-ben, abból az időszakból egyedül a Speed Up, Luca Boscoscuro vállalata maradt (és új beszállóként megjelent a Forward). A tavalyi mezőny harminc állandó motorjából huszonkettő a németek vázára volt építve, ahogyan 2012 óta az összes bajnok gépe is.
Mind a két, a Kalex fejlődésében oly fontos szerepet játszó szakember, Pons és Mulero is visszavonult a 2023-as szezon végén, ez pedig mélyen megérintette Baumgärtelt. „Mindent Santitól tanultam az első két évben, mivel akkor még nem tudtam, hogyan működik a motorversenyzés. Azt hittem, hogy jó mérnökként csak úgy elő tudok rukkolni olyan alkatrészekkel, amelyek működni fognak. Minden véget ér egyszer, nagyszerű időszak volt. Örökké hálás leszek azért az évtizednyi élményért, amelyet Sitóval és Santival együtt élhettem át.”
Leköszön a csapattulajdonos, akinek számos MotoGP-pilóta köszönheti karrierjét