Ráfordulunk a Man-szigeti TT versenyhetére, a P1race.hu beszámolóit pedig a helyszínről olvashatják az idei évben.
Szerencsére nagyobb fennakadás nélkül ért véget az edzéshét a Man-szigeti TT-n. A versenyzők igyekeztek minél több adatot gyűjteni és tapasztalatot szerezni a pálya állapotával kapcsolatban, és bár komolyabb baleset szerencsére nem történt az elmúlt héten, apróbb bosszúságok azért akadtak. Ezeknek pedig épp elég súlya volt ahhoz, hogy sorra maradjanak el vagy redukálódjanak a gyakorlási lehetőségek.
Akadt így olyan versenyző is, akinek csütörtök este csupán két mért köre akadt. Ez is jól mutatja, mennyire bonyolult és embert próbáló játék összerakni alaposan egy sikeres TT-t. Mert hiába adottak mind a technikai, mind az anyagi feltételek, hasonló esetekben csak várni lehet, és reménykedni abban, hogy a holnap jobb lesz. Türelemjáték, nem kérdés.
Gyorshajtáson kapták a Man-szigeti TT versenyzőjét, egy szurkolótól kölcsönkapott motoron
A szervezők ezért úgy döntöttek, hogy szombaton délelőtt a hivatalos programsorozat egyelőre mégsem a versenyekkel, hanem egy extra-beiktatott edzéssel folytatódik, a nyitófutam, amely a Supersport kategória négykörös versenye, pedig csak délután kezdődik.
A fentiek alapján sejthetjük, hogy a tavalyihoz hasonló szenzációs köridők eddig elmaradtak, ami annak is köszönhető, hogy a szigeten eddig sokkal hűvösebb és csapadékosabb volt az idő, mint 2023-ban, amikor napról napra dőlt meg az országos hőmérsékletrekord. Ettől függetlenül a péntek esti edzésen megszületett a 2024-es TT eddigi legjobb ideje, ami ismét Peter Hickman nevéhez köthető. A brit versenyző 134,638 mérföldes körátlagot motorozott, amely tizenkét másodperccel maradt el a tavalyi mindent elsöprő körrekordjától. Hickman mindezt nem a Superbike-motorral, hanem a Superstockkal teljesítette, amelyből, ha messzemenő következtéseket levonni nem is lehet, azt mégis sejthetjük, hogy a Superbike-motor finomhangolása még továbbra is folyamatban van.
A mért körök alapján egyébként úgy tűnik, péntek este inkább a stock kategóriára koncentráltak a versenyzők, és próbálták kvalifikálni ezeket a motorokat. Hiszen minden olyan kategóriában szükségük van a kvalifikációra és értékelhető körökre, amelyben indulni kívánnak, többek között ezért is nehezítő körülmény mindenki számára, amikor bármilyen okból kifolyólag porszem kerül a gépezetbe.
A legnagyobb turpisság és legleleményesebb fordulat a Supersport kategóriában esett meg, és Michael Dunlop nevéhez fűződött. Az északír versenyző rendre úgy adja le nevezéseit, hogy a csapatot ugyan megjelöli, a motormárkát ezzel szemben sokszor csak tájékoztató jelleggel írja be, bár néha az is megesik, hogy csak egy ikszet tesz a helyére. Elsődleges tervei szerint a North West 200-ra felkészített új, Triumph 765-tel kívánt versenyezni a szigeten, viszont azok a jóslatok, miszerint kritikus lehet egy teljesen új modellel indulni úgy, hogy előtte még tesztelni is csak alig volt ideje, bebizonyosodtak. Dunlop ezért egyik este már nem a Triumph-fal, hanem tavalyi Yamahájával gurult a rajtrácsra. Persze akadt némi zavar a rendszerben, és néhányan próbálták megakadályozni a cserét, Dunlop rövid úton lezárta a kérdést azzal, hogy a saját csapatával nevezett, így azt csinál, amit akar. A motor típusa lényegtelen, a szabálykönyv pedig nem tartalmazza, hogy nem válthat márkát még akár a rajt előtt is. A gépátvételen pedig a futam előtt kell átesnie a motornak, majd utána még egy műszaki ellenőrzésen, így a hangulatkeltés teljesen felesleges.
A North West 200 egy csoda volt, bízunk benne, hogy a Man-szigeti TT is kegyes lesz hozzánk
A döntése persze érthető, hiszen, ha valaminek, a hatszázas kategóriának óriási súlya van az ő szemszögéből nézve, mivel itt mindig jól ment, többnyire győzelemre esélyes, és ha szombatra megfelelően állnak össze a részletek, már akár az első versenynapon beállíthatja nagybátyja, a legendás Joey huszonhat győzelemből álló álomrekordját.
Dunlop a csere után egyébként azonnal javított tíz másodpercet, amivel jelenleg vezeti a kategóriát. A második helyen Davey Todd követi újdonsült motorjával, a V2-es Ducati Panigaléval.
A Supertwin kategóriában szintén Dunlop volt a leggyorsabb egy, szintén saját felkészítésű Patonnal, miután a gyár hivatalosan már nem indít csapatot az idei évben.
A nagykategória eredményei alapján egyébként ismét Hickman dominanciájára lehet számítani, bár mind Dunlop, mind Todd, és még Dean Harrison is nagyon igyekszik lépést tartani. John McGuinness pedig szerencsére tartja a jó szériát, melyet már az idei NW200-on is láthattunk tőle. A veterán legenda könnyedén van az első tízben, és többen úgy remélik, itt akár lehet némi esélye a dobogóra, egy kis szerencsével.
A P1race.hu az idei évben pedig a helyszínről követi az eseményeket.