Ahhoz, hogy a dobogóért harcolhasson, Fabio Quartararo a szombati tempóját kellett, hogy elővegye – minden egyes körön.
Küzdelmes Osztrák Nagydíjra számított mindenki Fabio Quartararo kapcsán. A francia az ötödik helyről vágott neki a versenynek, de nem hogy vissza nem esett, végül másodikként ért célba Francesco Bagnaia mögött. Lemaradása ráadásul a vb-rivális mögött mindössze szűk fél másodperc volt.
Bár Bagnaia feljebb zárkózott hozzá képest, Quartararo előnye a közvetlen riválishoz képest 32 pontra hízott. Ehhez viszont szédítő tempóra volt szükség az egész versenyen. Szombati tempóra. Minden egyes körben.
„Az egyik legjobb versenyemnek értékelem (az Osztrák Nagydíjat)” – mondja Quartararo. „Ilyen versenyeket viszont nehéz összehozni. Folyamatosan a határon motoroztam, többször majdnem estem is. Ez pedig fizikailag nagyon fárasztó. Időmérős tempót hoztam minden egyes körben. Szóval nagyon boldog vagyok az eredményt illetően, de kemény volt.„
Erre Quartararo nem is elsősorban a rajtpozíció, hanem az első körök alakulása miatt kényszerült. „A rajtom nem volt rossz, a verseny első körei viszont nem sikerültek jól. Viszont sikerült visszajönni. Még néhány kör, és összejöhetett volna egy jó csata Peccóval. Viszont a határon voltam. A kigyorsításokon és az egyenesekben pedig rengeteget vesztünk.„
Quartararo az egyik nagy haszonélvezője volt annak, hogy a kettes kanyar felé bekerült a pályába egy sikán. Így ugyanis kikerült, illetve megtört egy hosszú egyenes.
„Nyilván segített, mert így kettesben-hármasban-négyesben ott tudtam maradni Jackkel. Négyesben-ötösben-hatosban viszont már kellene a motorerő, ami viszont hiányzik.„