Jorge Martín maga sem számított arra, hogy győztesen kerül ki egy olyan csatából, amilyet a Thai Nagydíj utolsó néhány köre hozott. A spanyol pilóta elismerte, most már kezdi érezni a bajnoki harc jelentette terhet.
Jorge Martín rendkívül fontos győzelmet aratott a Thai Nagydíjon, és bár Brad Binder büntetése miatt Francesco Bagnaia lett a második, a Pramac motorosa így is 5 pontot hozott ellenfelén az összetettben. A spanyol versenyzőnek minden tudására és lélekjelenlétére szükség volt, és őt magát is meglepte, hogy így tudott helytállni.
Hatalmas csata után Martín visszaverte a támadásokat, Bagnaia a futam végi drámának örülhetett
Martín pár métert leszámítva – Luca Marini jobban rajtolt nála – végig vezette a versenyt, egészen a hajráig. Ekkor Binder utolérte őt, majd öt körrel a vége előtt el is ment mellette. Ekkor úgy tűnt, hogy a 25 éves pilótának nem sok esélye lesz a győzelemre, és inkább Bagnaiát kell maga mögött tartania, de rácáfolt a kétkedőkre, amire elmondása szerint még ő sem számított.
„Az biztos, hogy ez volt életem egyik legjobb futama – nyilatkozta. – Amikor nagy csata van, általában nehezen tudok keményen fékezni vagy előzni. Most viszont megvolt az önbizalmam, amit arra tudtam használni, hogy visszaszerezzem a pozíciót, hogy visszatámadjak Braddel szemben. Erre nem számítottam. Amikor a verseny utolsó szakaszában utolértek, gyorsabbak voltak nálam. Még ha sikerült is menedzselnem a gumit, ők erősebbek voltak nálam, de képes voltam visszavágni. Azt hittem, hogy Brad elhúz, de sikerült tartanom a kis távolságot.”
Martín a szombati sprintfutamot is megnyerte, ám akkor látványosan nem örült a győzelemnek, pedig aznap 9 ponttal csökkentette hátrányát az összetettben. Azonban ő is tudta, hogy a főverseny egyrészt fontosabb, másrészt az előző két hétvégén ott bukott nagyon sokat a gyári Ducati motorosával szemben. A koncentrációnak pedig meg is lett az eredménye.
„Húsz körön keresztül vezettem egytizedes előnnyel, ez nagyon nehéz mentálisan – folytatta. – Képes voltam koncentrált maradni. A hetes kanyarban nagyon jól hallottam [Binder] motorját. A gumikkal a határon voltam, azt hittem, hogy neki nagyobb a tapadása. Azonban amint megelőzött, láttam, hogy a hátsó tapadással a határon van. Egy körön át próbáltam tartani a távolságot, majd visszaelőzni, mert nem akartam, hogy az első abroncsom túlmelegedjen. Megkönnyebbülés volt az élen zárni. Szombaton nem voltam boldog, nem élveztem a győzelmet, csak erre a napra gondoltam. Négy napja nem aludtam.”
Ez utóbbi nem véletlen, hiszen bár korábban még úgy fogalmazott, hogy nem az ő feladata világbajnokságot nyerni, Martín is tökéletesen tisztában van vele, hogy mi a tét. Az immáron ötszörös MotoGP-futamgyőztes 13 pontra csökkentette hátrányát Bagnaiával szemben, és három fordulóval a vége előtt kézzelfogható közelségbe került számára a végső diadal. A spanyol pilóta bevallotta, hogy most már érzi az ezzel járó terhet, ugyanakkor a mostani küzdelem önbizalmat adott neki.
Martín időmérőn, Bagnaia játékteremben érezte magát a hatalmas küzdelmet hozó hajrában
„Brad és Pecco a legerősebbek a fékezés terén – fogalmazott – Hihetetlen érzés legyőzni őket egy csatában. Ez rengeteg önbizalmat ad nekem, én lehetek az egyik legerősebb fékezésben. Az első [gumit] menedzseltem, úgyhogy nem fékeztem annyira későn, de amint keményen kellett fékeznem, megvolt az önbizalmam. Boldog vagyok. Az volt a cél, hogy pontokat hozzak [Bagnaián]. Nem fogok hazudni, kezdem érezni a nyomást, az biztos. A többi futamon elkövetett hibák rosszul érintettek, de erősebbé tettek. Még három forduló] van hátra. Nagyon közel vagyunk, és rengeteget veszíthetünk, nem hibázhatunk.”