Jorge Martín csütörtöki bejelentésével jelentősen felkavarta az állóvizet a 2026-os pilótapiac kapcsán. Az alábbiakban részletesen áttekintjük, mely gyártóktól, illetve istállóktól kaphat mentőövet a következő szezonban.
A Francia Nagydíj másnapján robbant a bomba, miszerint Jorge Martín egy záradékra hivatkozva idő előtt, már a 2025-ös szezon végeztével lelépne az Apriliától. Ez azóta mindenki számára világossá vált, hiszen a címvédő csütörtökön egy közleményben jelentette be, hogy ténylegesen el akarja hagyni a noalei istállót, viszont kész arra, hogy a visszatérését követően ismét átértékelje a helyzetét.
Természetesen azonnal beindultak a találgatások, hogy Martín karrierje milyen irányt vehet. Fontos leszögezni, hogy nem végtelen lehetőségből válogathat, de ennek ellenére is találhat finom falatokat, már ami a 2026-os pilótapiacot illeti. A következőkben a lehetséges utakat fogjuk feltérképezni.
A legkézenfekvőbb és a legesélyesebb célállomás a gyári Honda lehet. Nemcsak azért, mert egyik legjobb barátja, Aleix Espargaró tesztpilótaként segíti az aranyszárnyasokat, hanem, mert Luca Marini kontraktusa a 2025-ös szezon végén lejár, és egyelőre semmit nem nyilatkoztak az olasz versenyző jövőjéről. Igaz, azóta kisebb bajuk is nagyobb lett ennél, hiszen a 27 éves pilóta azóta megsérült, így erre még minden bizonnyal jó darabig várnunk kell.
Újabb győzelmek, első öt és világbajnoki harc – Espargaró szavai győzték meg Martínt?
Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy minden bizonnyal nem lesz egyszerű a meccs azért a gyári RC213V-ért. Az elmúlt hetekben Toprak Razgatlıoğlu, Pedro Acosta és Johann Zarco neve is bekerült a virtuális kalapba. És természetesen azt sem szabad készpénznek venni, hogy Marinit lapátra teszik… Egy biztos, ezért a helyért ádáz küzdelem lesz.
Tételezzük fel, hogy nem Martín kapja meg a másik gyári konstrukciót, hanem mondjuk Zarco ölébe hullik a szerződés. A spanyol helyzete a Honda kapcsán ekkor sem lenne veszett fejsze nyele, hiszen az LCR remek alternatívát nyújtana. Jó, persze nem az „ázsiai ülés”, hanem sokkal inkább a másik, amely éppen felszabadulna. Erre is teljes joggal pályázhatna.
„Ha valakit nem érdekel, az egy idióta” – a gyári Honda főnöke reagált a Martín-pletykákra
A Pramac is hasonlóan vérmes reményekkel szállhat be a Martínért folytatott harcba. Ezt a házasságot nem kell túlmagyarázni. A címvédő már korábban is erősítette a toszkán alakulatot, hovatovább 2024-ben velük szerezte meg a világbajnoki címet, igaz, ekkor még a Ducati szatellitcsapataként működtek. Ma már viszont a Yamahát erősítik, de ez a lényegen valószínűleg nem sokat változtat, minden bizonnyal tálcán kínálnák fel magukat Martínnak.
A helyzet azonban ugyanaz, mint a Hondánál, ugyanis a Pramac hely(ei)re is több jelentkező van. Ebben az esetben a leghangosabban Razgatlıoğlu nevét lehet hallani, de egyes híresztelések szerint Enea Bastianini is könnyen kiköthet itt. És persze a jelenlegi versenyzőkről sem szabad elfeledkezni, akik egyértelműen élvezik a vezetés bizalmát. Ezek a motorok is „gócponttá” válhatnak az elkövetkezendő időszakban.
A Yamaha főnöke kiemelte Miller erősségeit, akit közben a Superbike-ba csábítanak?
Extrém esetben a VR46 is opció lehet, ugyanis egy hely akár itt is felszabadulhat. Esetükben Franco Morbidellit kell kiemelni, akinek az év végével szintén lejár a szerződése. Viszont ez a szál egy borzasztóan ingatag irány, hiszen Acostán kívül még senkit sem hoztak szóba, hovatovább az olasz esetében kijelenthető, hogy a hibái ellenére egyáltalán nem lóg ki a lóláb.
Összességében elmondható, hogy Martín lehetőségei jelenleg még kifürkészhetetlenek, viszont még egyáltalán nem elvarratlanok a szálak. Egy dolog azonban biztos. A címvédő bedobta a sziklát a patakba, és egy csapásra felbolygatta a komplett pilótapiacot. Ha pedig dönt, akkor valószínűleg sorra fognak dőlni a dominók.
Martín megint visszaél egy extrém helyzettel, amelyet jelentős részben a sérülései idéztek elő?
