A Superenduro-vb németországi fordulójában az Európa-kupában döntőbe jutott Szőke Márk és Liszka Roland is értékelte a versenynapot. Mindkettejüknek meg kellett küzdeniük nehézségekkel, egyiküknek a fájdalommal is, de végül remek eredménnyel zártak.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, szombaton rendezték a Superenduro-világbajnokság második fordulóját a németországi Riesában. Az Európa-kupában ugyanakkor ez volt az első kör, így a versenyzők tiszta lappal indulhattak. Az öt magyar indulóból ketten is döntőbe jutottak Szőke Márk és Liszka Roland személyében, és mindketten kiváló eredményt értek el.

Előbbi a finálé futamain elért eredményei alapján az összetett második helyén végzett, mindössze 3 ponttal lemaradva a győztes Dan Peace-től. Pedig nem indult könnyen számára a nap: bár szakaszokra lebontva nem ment rosszul a gyakorláson, nem sikerült megfutnia a tökéletes vagy ahhoz közeli kört, ráadásul extra erőfeszítéseket kellett tennie annak érdekében, hogy egyáltalán ott lehessen a döntőben.

„Elég nehezen indult be a napom, hiszen az első szabadedzésen nagyon jól összetettem a szekciókat, de egy normális kört sem tudtam menni – nyilatkozta Szőke a P1race-nek. – A pálya nagy része remekül ment, de volt egy mumus, a köves emelkedő. Az az egész versenynapomon nagyon keresztbe tett. Jött az időmérő, amelyen egy gyorskört tudtam menni, a többin mind elakadtam felfelé. Azt zárójelben meg kell jegyeznem, hogy állítottunk a futóműn, emellett folyamatosan variálni kellett a guminyomást és a hátsó teleszkópot, hogy ez látszódjon. A köridőkön is látszott, hogy javulok, ahogyan állítottunk ezeken a dolgokon. Ekkor jött egy olyan szerencsétlen dolog, hogy nem jutottam be egyenes ágon: tizenegyedik lettem, és az első tíz kerül be [automatikusan] a döntőbe. Kellett mennem egy Last Chance futamot, hogy bejussak a legjobb tizennégy közé. Ezt sikeresen megcsináltam, aztán félóra múlva jött az időmérő, ahol a nyolcadik időt tudtam menni.”

A 27 éves versenyző hangsúlyozta, hogy itt elsősorban a döntőbe jutás a cél, és innentől kezdve leginkább a szerencse és az állóképesség az, ami befolyásolja az események alakulását. Nos, ezt a fináléban is megtapasztalta. Már az első futamon is kifejezetten szép eredményt érhetett volna el, ám a vége nem úgy alakult, ahogyan azt szerette volna.

„Az első futamon a második sorból indultam – folytatta. – A legszéléről eljöttem, az edzéseken pont ezeket gyakoroltam. Nem kapkodtam, hanem szépen kievickéltem, és eljöttem másodikként. Elég sokáig voltam elöl, aztán a harmadik helyen mentem egészen az utolsó körig. Utána megint jött az emelkedő, és volt egy lekörözött. Én beleraktam, a mögöttem lévő pedig rám tette a motort. Nem tudtuk feltolni, és leégtem, a váltókar beesett. Nagyon nehéz volt utána visszaállni, pedig be kellett fejezni a kört. Ötödikként értem célba, nagyon csalódott voltam. A szerencse, amiről beszéltem, nem jött meg, és emiatt elbuktam a harmadik helyet.”

A két futam között körülbelül 40-50 perc szünet volt, és ezalatt Szőkének volt ideje gondolkodni. Eszébe jutott, hogy mostanában, a leghidegebb időszakban is folyamatosan edz, olykor fagyoskodik. Már az első versenyen is jól szerepelt, de a második volt az, amelyiken igazán beérett a munka gyümölcse. Ott ugyanis, bár egy kis szerencse is kellett hozzá, de győzelmet aratott.

„A második futamon is nagyon jól eljöttem a rajtnál, és végig elöl voltam – fogalmazott. – Az utolsó [körben] az angol srác gyorsabb volt, éreztem, hogy kicsit vissza kell venni, különben hibázni fogok. Az emelkedőn megint felmentem, az első kerék elakadt, ő pedig szűken pont el tudott slisszolni. Nem bántam, hiszen második lettem, de végül volt egy piros zászlós leintés, mert valaki elesett. Második lettem összetettben, így másodikként megyek a magyarországi [fordulóra].”

Diadalának köszönhetően 20 pontot tett hozzá az eddigi 11-éhez, így 31 egységet gyűjtött összesítésben. Ez a tabella második helyére volt jó, ami nyilvánvalóan remek kezdésnek számít. Ennélfogva nem győzött hálálkodni azoknak, akik bármit is hozzátettek ehhez a sikeres szerepléshez.

„Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki szurkolt és mellettem volt, hiszen ez számomra hihetetlenül nagy eredmény, mert annyi energiát tettem bele – üzent a támogatóinak. – Még egyszer meg szeretném köszönni azoknak, akik miatt kijutottam: a Halasi-családnak, a PT Productionnek, a feleségemnek, a családomnak és a sok-sok szponzoromnak, akik miatt itt lehetek. Beérett az a gyümölcs, amiért küzdöttem és szenvedtem.”

Honfitársa szintén remekül teljesített. Szavai alapján Liszkának jobban alakult a nap első része, a gyakorlástól kezdve egészen az időmérőig, és valamivel könnyebben jutott el a döntőig. Neki inkább akkor volt nehéz, amikor még pályára sem gurult, hanem csak megnézte a kört, még a pénteki napon, hiszen bizonyos pontoktól félt.

„Nagyon nehéznek tűnt, volt egy-két akadály, amitől tartottam – kezdte. – Utólag viszont szerintem remekül sikerült, mert nagyon élveztem, és azt hiszem, mondhatom, hogy enyém volt a pálya. Életemben öt Superenduro-versenyen voltam, eddig ez tetszett a legjobban. Az edzéseken három kört tudtam futni, mert kisebb problémák akadtak, versenyzőtársak elakadtak, meg ilyenek. Akkor jöttem rá először, hogy ez jónak tűnik. Az időmérőn az első körömet tisztán meg tudtam nyomni, az egyik akadály csak abban az egy körben sikerült normálisan. Másodikként kvalifikáltam magam, és ezután jött még egy időmérő, ahol már a tizennégy bejutott versenyző a rajtpozíciókért ment. Itt sajnos csak ötödik lettem: a köridőm szinte ugyanolyan lett, mint a kvalifikáción. Itt még mindig nem igazán tudtam feljutni azon a hídon, aztán viszont megpróbáltam kicsit összerakni ezt az egészet fejben.

Az első futam azonban nem kezdődött jól a 18 éves pilóta számára, hiszen nem sokkal a rajt után visszaesett az utolsó helyre. Ráadásul az ezt előidéző ütközés fizikai következményeit is viselnie kellett, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy nagy felzárkózást mutasson be. Végül ő volt az egyik, aki profitált Szőke megakadásából a verseny végén.

„Az első futam előtt nagyjából tudtam a taktikát, hogy hogyan kellene végigmenni a pályán – jelentette ki. – A rajt után, a következő egyenesben megelőztem az elsőt, aztán egy kicsit összeakadtunk, és elég nagyot estem. Ez egyrészt fájt, másrészt utolsóként kellett folytatnom. Szerencsére folyamatosan tudtam zárkózni, [végül] harmadikként intettek le, és itt már sikerült olyan szinten összeraknom az egész pályát, hogy az egész futam alatt egyszer vagy kétszer akadtam el.”

A második viadalon nem az indulás, hanem a rajtsorrend állította nagy kihívás elé Liszkát, ám ezúttal is sikerült megelőznie a legtöbb versenytársát. Sőt, akár a győzelem is összejöhetett volna neki, ám ami Szőkének szerencse volt, az neki pech. Mindezek ellenére összesítésben csupán 1 ponttal szerzett kevesebbet honfitársánál.

„A második futamon a fordított rajtsorrend miatt szinte utolsóként rajtoltam el, így ezúttal is a legvégéről kellett feljönnöm – magyarázta. – A harmadik helyig zárkóztam fel, számításaim szerint lett volna még két kör, és nagy hátrányt tudtam ledolgozni az éllovasokhoz képest, úgyhogy szerintem még jobb is lehetett volna [az eredmény]. Ám két körrel a vége előtt egy esés miatt piros zászlóval leintették, és így két harmadik pozícióval összetettbeli harmadik lettem.”

A Superenduro-világbajnokság mezőnye legközelebb Budapestre, a Papp László Sportarénába látogat. A fordulót, amely az Európa-kupa utolsó állomását is jelenti, február 4-én rendezik. Az eseményre továbbra is kaphatóak jegyek, amelyeket az EnduroGP.hu felületén lehet megvásárolni.

A KTM Centrum is készül a budapesti Superenduro GP-re. A webshopban minden jegyvásárló 15%-os kedvezményre jogosult alkatrészek, kiegészítők és ruházat vásárlása esetén, valamint 5% kedvezményre minden motor megvásárlása alkalmával. A KTM Centrum az idei versenyhez hasonlóan 2023-ban is megjelenik a Papp László Budapest Sportarénában, ahol szintén megvásárolhatók lesznek a termékek. További részletek az EnduroGP.hu oldalon. (X)