A misanói futam több szempontból is szürreálisra sikeredett, nem vitás. Az újságíró szemszögéből leginkább azért, mert a verseny idején valahol a Balkán mélyére tartott, így jelen cikkben leginkább megpróbál arra összpontosítani és reflektálni, ami ezután történt.
Azonban tény, a versenyhétvége is tartogatott némi meglepetést, még úgy is, hogy nem rágtuk tövig körmeinket az izgalomtól. Jorge Martínról viszont kijelenthetjük, vérszagra érkező cápaként viselkedett, és mindent megtett annak érdekében, hogy életben tartsa a világbajnoki címére épülő álmait. Teljesítménye mindenkit lenyűgözött, de ami még inkább szembetűnő volt, hogy mindezt magabiztosan, kiegyensúlyozottan tette. Az Apriliák katalóniai sikerét követő gyengélkedése talán sokakat meglepett, sajnos mégis törvényszerű volt, mert tudjuk, a misanóihoz hasonló, inkább stop&go pályákon elmaradnak a Ducatitól. A noalei telivéreknek inkább fekszenek azok a futamok, ahol nagy kanyarsebességgel lehet operálni.
Ettől függetlenül úgy vélem, rajongóiknak nincs miért aggódniuk, mert a gyár minden erejével azon van, hogy ezen a téren is javuljanak.
Újabb győzelme után Martín lőtávolon belülre került a dobogót szerző Bagnaiával szemben Misanóban
A negatív meglepetést sajnos inkább a KTM gyári versenyzői szállították. Jack Miller jellegzetes, a szezon kétharmadánál megfigyelhető lankadása már-már megszokott, ezen túlmenően ifjú apukaként minden bizonnyal másra is koncentrál. Brad Binder feje viszont annál inkább főhetett, mert valljuk be, nem lehet kellemes, ha a néha szabadkártyával beköszönő főállású tesztelőtől dupla zakót kapunk egy versenyhétvégén.
Dani Pedrosa brillírozása talán sokakat meglepett, hiszen nem szokványos ilyesfajta teljesítményt látni egy tesztelőtől, mégis mindenki számára szívet melengető volt, ahogy mindkétszer a dobogóért küzdött. Ez alól talán valóban a dél-afrikai versenyző lehetett az egyetlen kivétel, aki a nagy igyekezetében már a főfutam legelején bukott.
Az osztrákok így ismét bizonyították, a motor megfelelő, a fejlesztések jó irányba haladnak. A KTM ezen túlmenően újabb csodával is készült, és a futamot követő hétfői tesztnapon akkora meglepetésbombát dobott, amekkorára talán senki nem számított. Többen gyanakodtak már korábban is, hogy hamarosan ismét bepróbálkoznak egy alternatív vázmegoldással, noha a paddockban szinte mindenki tudja, hogy a mesterember, aki az eddigi acélötvözetből készített vázakat fejleszti, évtizedek óta a gyár egyik alappillére.
Marini zárta az élen a misanói tesztet, Marc Márquez és Quartararo is elégedetlen
Ezért néhányan mégis megdöbbenve tapasztalták, amikor Miller egy új karbonvázat próbálgatott, és hasonlította össze az eddig használt változattal.
A hétfői tesztnap viszont nem csak ezért volt fontos. Marc Márquez azt ígérte, nagyjából ettől teszi függővé, hogy adott esetben márkát vált, vagy a gyártónál marad. És ugyan a versenyen a körülményekhez képest kimondottan jól teljesített, a másnapi teszten ugyanazok a problémák hátráltatták, mind eddig, így sokan kétségbeesetten figyelték, lesz-e azon nyomban bejelentés. Persze nem lett, így nem kizárt, hogy mégis azoknak lesz igazuk, akik arra voksoltak, a spanyol multibajnok inkább kitölti a szerződését a Hondánál, és jövőre csendes megfigyelőként szabaddá teszi magát 2025-re, kivéve, ha a japánok a télen mégis találnak valamit.
Korábban fontolgatta, de Marc Márquez nem lép Fernando Alonso útjára
Álex Rins helyzete továbbra sem egyszerű. Előreláthatólag a következő futamokon sem állhat rajthoz, noha rendszeresen próbálkozik motoros edzésekkel, emellett kerékpározással igyekszik formában tartani magát.
Tőle függetlenül az LCR Honda háza táján is körvonalazódott minden: 2024-ben Johann Zarco mellett ismét Taka Nakagami lesz a másik versenyző. Többen egyébként úgy vélik, Rins szándékosan nem erőlteti már az idei évet, és inkább kibekkelné, minthogy még egyszer felüljön a Hondára. Tekintve sérülése súlyosságát és az azt követő intenzív pokoljárást, nem csodálkozunk ezen sem. Ahogy azon sem, hogy végre hivatalosan is megerősítették, Franco Morbidelli a Pramac Ducatihoz igazol. Az esettel kapcsolatban a VR46 akadémia egyik vezetője, Uccio Salucci is megosztotta véleményét. A szakember elmondta, ugyan örül Morbidelli mentőövének, mégis bevallotta, volt némi nézeteltérés közte és Valentino Rossi között. Salucci inkább Marco Bezzecchit küldte volna a Pramachoz, biztosítva ezzel a gyári motort az akadémia ígéretes csillagának.
Visszatérve sérülésekhez, a versenyt kívülről elnézve sokaknak talán már fel sem tűnt, hogy egy héttel korábban a címvédő, Pecco Bagnaia szezonja is megkérdőjeleződött, miután Binder áthajtott a lábán. Ehhez képest már csütörtökön megjelent a pályán befáslizott lábbal, és míg a gyaloglás szemmel láthatóan nehezére esett, mégis két harmadik hellyel búcsúzott a hazai versenyén. Ezek után persze akadtak néhányan, akik erősen megkérdőjelezték a MotoGP orvosi ellenőrzését és a folyamatot, hogy mi alapján nyilvánítanak egy pilótát versenyzésre alkalmasnak.
Többen emlegették példaként az amerikaifutball-bajnokságot, ahol a sorozatos koponyasérülések után, végül évekkel később, de mégis bevezették a nagyobb becsapódások után a kötelező vizsgálatokat, amelyek kimutatják az agyrázkódást. Feltételezhető, hogy a barcelonai tömegbaleset után akadtak olyanok, akik szinte biztosan enyhén kába állapotban ültek ismét a nyeregbe, ennek lehetséges következményeit pedig jobb nem firtatni.
Noha tudjuk, a MotoGP évtizedekre visszamenőleg az a biznisz, ahol hétvégente valódi hősöket gyártanak a versenyzőkből az orvosok, ahogy tette ezt Dr. Costa is, egyre többen úgy vélik, az ellenőrzésmentes fájdalomcsillapítók és lábra állítások kora lejárt, ilyen fokozott igénybevételnél sokkal jobban oda kellene figyelni a versenyzők fizikai tűrőképességének határaira, és határt szabni a sérüléseknek, valamint azok figyelmen kívül hagyásának. Más kérdés, ha valóban így cselekednének, vajon lenne egészséges versenyző a mezőnyben, vagy legalább olyan, aki többé-kevésbé komolyabb probléma nélkül állna rajthoz? Mert ezek a srácok néha bizony olyan sérülésekkel harcolnak az ezredek és egymás ellen, amelyekkel egy hétköznapi halandó hathetes táppénzét töltené.
Bagnaia féltáv után elkészült, Bezzecchinek egyre nagyobb fájdalmai voltak
Emlékezzünk csak Jorge Lorenzo asseni kulcscsonttörésére, amikor egy műtéttel és két nappal később ismét motoron ült, a versenyen pedig legjobb tízben végzett. Vagy esetleg Loris Capirossi esetére, aki versenyen ugyan nem indult, miután bordája átszúrta a tüdejét, és légmellet kapott Ausztráliában, de ahelyett, hogy a helyi kórházban megvárta volna a gyógyulást, Costa elintézte neki, hogy hazajusson. Így béreltek egy repülőt, amelyben klinikai körülményeket teremtetett, hogy aztán a nyomáskiegyenlítést egy bevezetett dréncső folyamatos mozgatásával érje el, a több mint húsz órás utazás alatt.
Anyagunkban adott viszont még egy topik, amely egészen friss, és sokakat már lázba hozott, ez pedig a Dorna bejelentése, miszerint jövőre Superbike-világbajnoki, azt követően pedig MotoGP-futamot szervezne hazánkban a promóter. Egyszerű nyelvezettel élve igény volna rá, a kérdés csak a megvalósítás és annak mikéntje. A spanyol vállalat kommunikációja alapján, míg a Superbike-versenyt jövőre a Balaton Park Circuit pályán bonyolítanák, addig a MotoGP mezőnye a Hungaroringet látogatná meg egy évvel később, amelynek addigra át kell esnie a szükséges átalakításokon.
Jól hangzik, bár mégis kissé szkeptikusan álltam a kérdéshez. Mert bár mind a Superbike-világbajnokságon, mind a MotoGP-ben vezető posztot betöltő szakemberek bombáztak hasonló kérdésekkel a lehetséges magyar futamot illetően az elmúlt hónapokban, csak tippelni tudtam.
A Balaton Park Circuit kézenfekvő, viszonylag új, és jó az infrastruktúra, hazai motoros körökben mégis megannyi kritikával illették, leginkább a bukóterek mérete miatt. A visszhangok megszüntetése néhány nyílt nap szervezésével könnyen kiküszöbölhető lenne, és talán mindenki megnyugodna. Bár az is tény, a pályának adott esetben az FIM biztonsági tanácsát kell meggyőznie, nem pedig az utca motorosait. E tekintetben kíváncsian várjuk a fejleményeket, de minden bizonnyal jártak már itt Miesből, és megfogalmazták a kéréseiket, a pálya üzemeltetői pedig ígéretet tettek ezek teljesítésére.
A MotoGP bejelentette, Magyarország akár már jövőre fogadhatja a mezőnyt
A Hungaroring mint a MotoGP 2025. évi opciója szintén izgalmas, és valósnak tűnik, hiszen néhány héttel korábban a Magyar Közlönyben mindenki olvashatta, hogy a pályát érintő infrastrukturális és átalakítást érintő beruházások kiemelt besorolást kaptak, ami azt jelenti, ezeket személyesen a miniszerelnök hagyta jóvá.
Ez nagyjából oda vezethet, hogy bármely módosítás végrehajtható, amely a MotoGP-hez szükséges. A nagyobb kérdés talán mégis az, pontosan mire lehet szükség.
Nemrég egy hosszabb beszélgetést folytattam egy, magát megnevezni nem kívánó, motorsportban aktív főmérnök barátommal, aki elárulta, nemrég épp egy hasonló megbeszélésen vett részt, amely szintén egy adott pálya átalakíthatóságáról szólt. A beszámolói szerint a megbeszélés lényege az volt, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben a kormányok és a pályákat fenntartó tulajdonosok azt a javaslatot kapták, hogy igyekezzenek minél több olyan megoldást kínálni, amelyekkel egy adott pálya felhasználhatósága egyre sokrétűbb. Gondoltak itt arra, hogy míg egy aréna, mint például a párizsi Bercy, alkalmas lehet akár táncversenyre, jégkorongra, teniszre és szuperkrosszra egyaránt, addig egy autós-motoros pálya a biztonsági követelményeket szem előtt tartva jelenleg nagyon szűk spektrumban mozog. Így például egy Forma–1-es pálya esetében az egyik javaslat az volt: találjanak egy olyan műszaki megoldást, ahol a megfelelő technológiával és kivitelezővel bontás nélkül át lehet alakítani az aszfaltozott bukótereket adott esetben sóderággyá.
Ugyanezen forrás szerint a lokáció azért nem fontos, mert a Dorna, amióta mindkét sorozat jogtulajdonosa, legtöbbször úgy vonul be új területekre, hogy tesztjelleggel először a kevesebb prioritást élvező sorozatot küldik az adott országba, kívülről megfigyelve a lebonyolítást és a buktatókat, majd kizárólag ezt követően érkezhet a MotoGP, amennyiben az előzőleg felmerült követelések teljesültek.
Legendás versenyzők hatalmas felzárkózását hozták az eddigi motoros Magyar Nagydíjak
Persze sokan joggal aggódnak a felmerülő költségek miatt, de alapul véve a Forma–1-es hétvégén tapasztalt elképesztő nézőszámokat, adott esetben egy MotoGP-futam szervezése még rentábilis is lehet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az NBA-ből igazolt Daniel Rossomondo érkezése óta a sorozat népszerűsége felfelé ível.
Iparkodni viszont érdemes, mert ha jól hallottam, a cseh kormány minden évben tövig rágja a Dorna fülét, hogy visszakapja a MotoGP-t, és állítólag minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a tulajdonos Abraham-családot kivásárolják a projektből.