Meglepődött Fabio Quartararo azon, hogy a Yamaha mennyi probémával szembesült a 2022-es szezon első három versenyén.
Bár Indonéziában felállhatott a dobogóra, előtte és utána ez nem jött össze Fabio Quartararo számára. A francia vb-címvédő legutóbb például megint mindössze nyolcadik lett, ezzel pedig mindössze ötödik a vb-tabellán. Igaz, hátránya mindössze 10 pont Aleix Espargaróhoz képest.
Quartararo nem számított ennyire végletes teljesítményre.
„Sose tudni ilyenkor, mire számíthatunk. Azt például nem gondoltuk, hogy látunk a szezon elején KTM- és Aprilia-futamgyőzelmet. Persze a teszteken mindenki gyors, Aleix is az volt. Viszont rengeteg a meglepetés. És nem számítottunk arra, hogy mi leszünk az egyik. Persze a hátrányom az egyéniben még mindig csak tíz pont, de mondom, nem vártunk ennyi problémát a szezon elején” – dőlt a panasz Quartararo szájából.
Quartararo legtöbb problémája a végsebességgel volt. „A rajtom annyira nem volt rossz, elvégre az első kanyarból hetedikként jöttem ki. Aztán viszont az első három kör igazi rémálom volt. Ilyenkor alapozunk meg egy normális tapadásnak, erre fel mindenki elment mellettem. Nekik ugyanis volt tapadásuk. Minden erről sztól.„
Ezután viszont javult a helyzet. „Az említett három-négy kör után elkezdett javulni a tapadás. Előzni mondjuk még mindig nagyon nehéz volt ezután is, ami nagyon fura, mert az edzéseken még minden jól ment. Aztán megjött a verseny, ami meg teljesen máshogy alakult. Ezért ennyire frusztráló az egész.„
Quartararo szemben kellett, hogy ússzon az árral. „Eleve a pálya sem feküdt a Yamahának a masszív egyenes miatt. De megtettem, amit tudtam. Nem adtam fel, de ebből többet nem nagyon lehetett volna kihozni. Pedig még csak nem is hibáztam, de ekkora tapadás-különbséget nem lehetett ellensúlyozni.„
Andrea Dovizioso továbbra sem találja tempóját a Yamaha nyergében az idei MotoGP szezonban. Katari 14. helyezése után az indonéz versenyhétvégéjének egy műszaki probléma vetett véget. Vesszőfutása az argentin versenyen is folytatódott.
Andrea Dovizioso (WithU-RNF Yamaha) rögtön az Argentin GP rajtja után a mezőny végére esett vissza, és nem sokkal később kiállni kényszerült a boxba. A probléma most nem műszaki gond volt, ugyanis az olasz egy kisiskolás hibát vétett: elfelejtette kikapcsolni az első rajtberendezést.
A szatellit Yamaha pilótája számára eddig döcögősen alakult a visszatérés a királykategóriába. A szezon első futamán Katarban mindössze két pontot sikerült szereznie, Indonéziában pedig elektronikai hiba vetett véget idejekorán versenyének.
Az Argentin Nagydíj időmérője sem sikerült túl fényesen az olasznak, csupán a 18. rajtpozícióból várhatta a vasárnapi versenyt, így nem nagyon nehéz futam elé nézett.
A 36 éves versenyző a rajt után visszaesett a mezőny végére, majd egy körrel később kiment a boxba. Ennek oka az volt, hogy a rajt előtt elfelejtette helyesen beállítani az első holeshot-rendszert (magasságállító rajtelektronika). Ez azt jelentette, hogy a villa nem engedett ki fékezéskor az első kanyarban, hanem összenyomva maradt. Dovizioso nem tudta mi történt, ezért a kör végén kiállt a boxba, mielőtt rájött volna a hibára. „Az én hibám volt. A rendszerhez meg kell húzni egy kart, aktiválni azt, majd elengedni a kart, hogy a berendezés leállítsa a blokkolást. Az utolsó lépést elfelejtettem. Így az eszköz végig aktív volt, és csak akkor vettem észre, amikor visszatértem a boxba.”
Dovizioso a mezőny legtapasztaltabb versenyzője 13 évnyi MotoGP pályafutásával, de hibája olyan, mintha egy újonc követte volna el. A verseny után bocsánatot kért csapatától: „Nagyon csalódott vagyok, mert még soha nem hibáztam a pályafutásom során a koncentráció hiánya miatt.
„Sajnálom a csapatot, mert ez olyasmi, aminek nem kell megtörténnie, de megtörténik, ha nem vagy nyugodt…„Az olasz versenyző hozzátette: „A rajt előtt három dolgot kell tenned: aktiválni az első és a hátsó eszközt, valamint bekapcsolni a rajtvezérlést. Itt Argentínában azonban a rajteljárás nagyon rövid volt.”
A boxutcai kiállása után az olasz folytatni tudta a versenyt, és egyfajta edzésnek tekintett a futam további részére: „A boxkiállás után jobb volt a tempóm, mint a gyakorlások során. Ezt a versenyszimulációt arra használtam, hogy teszteljek néhány dolgot. Sikerült egy kicsit jobban kezelnem a motort, ez pozitívum volt.”
Dovizioso eddig három futamon két világbajnoki pontot gyűjtött. Teljesítményével messze lemaradt a Yamaha éllovasa, Fabio Quartararo mögött. Az Argentin GP után ezért elismerte: „Az M1-es DNS-ével vannak gondjaim. Az átállás időbe telik, teljesen meg kell változtatnom a motorozási stílusomat. Azt senki sem tudja, hogy képes vagyok-e rá, és hogy mennyi időbe fog telni.”
A gyári Ducati pilótái még mindig nem az elvárt szinten teljesítenek. Bizonyítja ezt Jack Miller vasárnapi 14. helye is.
A mindössze 2 világbajnoki pontot szerző ausztrál eleve hátrányból kezdte a futamot, mivel hiába szerezte meg a 11. rajtkockát, az időmérő edzésen feltartotta Fabio Quartararót, így 3 rajthelyes büntetést kapott. A futamot megnyerő, Aleix Espargaro 15 másodpercet adott Millernek.
„Nagyon kényes helyzetben vagyunk.” – kezdi Miller, szavait a Speedweek.com idézi.
„Az idő hiányzott ebből a hétvégéből leginkább, de a rajthelyünk sem volt a legjobb. A bemelegítő edzésen kipróbáltunk valami mást, ami az egyensúlyt illeti. Aztán a futamon újra egy másik irányba mentünk el. Bár végig jól mentem, nyomást is tudtam helyezni a többiekre, de egyszerűen nem voltam képes senkit megelőzni, mert a motor elejével gondjaim voltak, így nem tudtam letérni az ívről. A futam vége felé közelebb tudtam kerülni például Oliveirához, de nem tudtam elmenni mellette. Nagyon csalódott vagyok. Hatalmas csapás ez számomra, mivel a mezőny meglehetősen konstans teljesítményt nyújt. Amilyen gyorsan csak lehet, meg kell találnunk a megoldást. Soha nem volt még olyan futamom, ahol ne tudtam volna senkit megelőzni.”
Ahogy a teszteken is helyettesíteni kellett őt, az aragóniai szezonnyitón sem lehet ott a Superbike-vb mezőnyében Michael van der Mark.
Nemrég arról számoltunk be, hogy Michael van der Mark kihagyni kényszerült a Circuit de Catalunyán rendezett össznépi Superbike-világbajnoki tesztet sérülése miatt. Akkor egy ukrán motoros, Ilja Mihalcsik ugrott be a helyére, akit az endurance-világbajnokság mezőnyéből ismerhetünk.
A holland még márciusban szenvedett biciklibalesetet edzés közben, amelynek következtében eltört a lába. Így kényszerült kihagyni a montmelói tesztet, most pedig kiderült, a szezonnyitó aragóniai hétvégén sem indulhat. Ahogy a teszten, úgy a futamokon is Mihalcsik helyettesíti.
„Nehéz döntést hoztam meg, de kénytelen vagyok kihagyni az aragóniai hétvégét” – mondja nehéz szívvel van der Mark. „Jelenleg okosnak és higgadtnak kell maradnunk, egyedül ez visz majd minket előre a rehabilitáció során. Nagyon hiányzik már a közös munka a BMW-vel, de a cél most az, hogy a lehető leghamarabb ismét egészséges lehessek.„
Mihalcsik így a 2020-as vb-második helyezett Scott Redding mellé csatlakozik. Redding 2022-re szerződött a BMW-hez, tavalyig a Ducatinál versenyzett. Az angol mindössze hetedikként zárta a katalán tesztet. Hátránya ráadásul tekintélyes, másfél másodperces volt a leggyorsabb Toprak Razgatlıoğluhoz képest.
Mihalcsik, aki idén a spanyol Superbike-bajnokságban is versenyez majd, még Reddinghez képest is egy másodperccel lassabb legjobb kört futott.
A Superbike világbajnoksággal egyetemben a Supersport VB is egy kétnapos előszezoni tesztet tart a hétvégi évadnyitó helyszínén, a spanyolországi Motorland Aragonban.
Az első nap a V2-es Ducatival versenyző olasz Nicolo Bulega lett a legyorsabb, aki mintegy egy tizeddel előzte meg a címvédő világbajnokot, a yamahás svájci Dominique Aegertert. Harmadik helyre egy újabb márka futott be: a török Can Öncü révén a Kawasaki „zöldellik” a bronzérmes pozícióban. A negyedik helyen ismét egy másik gyártót találunk: a finn Niki Tuuli mintegy hét tizeddel lassabban teljesítette a legjobb körét a megnövelt lökettérfogatú MV Agustával.
De az ötödik konstruktőr is ott van az első tízben: az olasz Stefano Manzi és az észt Hannes Soomer a 7-8. helyekre hozták be a 765 köbcentis Triumphot.
Sebestyén Peti a 13. helyen ért célba az első nap. Íme egy klip a csapata, az Evan Bros Racing tegnapjáról:
Nem csak Aleix Espargaró, hanem az Aprilia is rengeteget várt arra, hogy győztesnek mondhassa magát a legnagyobbak között. Pedig az olaszok a legsikeresebb európai gyártó minden kategóriát figyelembe véve, majdnem 300 győzelemmel és sok-sok világbajnoki címmel.
200. futamát teljesítette már Aleix Espargaró a MotoGP-ben, mire végre-valahára átszakadt a gát, és nyerni tudott a legnagyobbak között. Sőt, egyébként Espargaró a teljes karrierje során nem tudott még futamot nyerni, a kisebb kategóriákban sem. Ez az összes versenyt figyelembe véve 284. nekifutásra sikerült neki, ennél többet soha senki nem várt még futamgyőzelemre.
Espargaró dobogóra még 2011-ben, Moto2-es versenyzőként állhatott, majd legközelebb tavaly, a Brit Nagydíjon tudta ezt megismételni.
Csapata, az Aprilia szintén első győzelmét ünnepelhette a legnagyobbak között. Pedig az olasz gyártó annak idején egyeduralkodója volt a ma már nem létező 125-ös és 250-es géposztálynak. Olyannyira, hogy az ott szerzett győzelmeik révén, az összes kategóriát figyelembe véve, a bajnokság történetének harmadik legsikeresebb gyártójáról beszélünk. Az Aprilia ráadásul a legsikeresebb európai konstruktőr.
Most vessünk egy pillantást a múltjukra!
Nyolcadliteres egyeduralom
A nyolcvanas években a 125-ös géposztályba beszálló Aprilia gyakorlatilag néhány év alatt a kategória egyeduralkodója lett. Ángel Nieto, Fausto Gresini és Luca Cadalora Garellin elért sikerei, valamint Capirossi két hondás világbajnoki címei után 1992-ben Alessandro Gramigni az Aprilia első világbajnoki címét ünnepelhette. 1994-ben Sakuto Kazata megszerezte a másodikat, 1997-ben pedig megindult a henger.
Alessandro Gramigni, az Aprilia első világbajnoka. Fotó: MotoGP Media
1997-ben egy bizonyos Valentino Rossi már harmadszor ünnepelhetett Aprilia-motorosként vb-elsőséget, amire aztán Sakata egy évvel később rögtön rá is duplázott.
Az ezredforduló után a nyolcadliteresek között aztán megindult az Aprilia-henger, Roberto Locatelli és Arnaud Vincent behúzta 2000-et és 2002-t, majd a Hondával szemben elbukott három szezon után olyan időszak köszöntött be, amikor hatból négy világbajnok motoros alatt Aprilia dolgozott.
Talmácsi Gábor is apriliásként ünnepelhetett vb-címet. Fotó: MotoGP Media
2006-ban Álvaro Bautista, 2007-ben honfitársunk, Talmácsi Gábor ülhetett fel a 125-ös trónra, 2009-ben Julián Simón gyalulta le a mezőnyt, 2011-ben pedig Nico Terol lett világbajnok. Ő volt egyébként az utolsó, aki ezt Aprilia-motorosként tudta megtenni, de így is elismerésre méltó, 10 világbajnoki cím az, amit fel tudnak mutatni Noaléban.
151-szer szelte át Aprilia-motoros elsőként a célvonalat a 125 köbcentiméteres versenyeken, ennél többször csak a Honda nyert ebben a géposztályban, egészen pontosan 164-szer.
A 250 még inkább Aprilia-felségterület volt a kilencvenes években
Kicsit későbbre datálódik az Aprilia-korszak a negyedlitereseknél. Darabszámra ráadásul nincs sem annyi vb-cím, sem annyi futamgyőzelem, mint a 125-ben, az olaszok sikerei viszont rövidebb időre koncentrálódnak, így pedig az egész még intenzívebb hatást kelt.
250-ben az első Aprilia-világbajnoki cím 1994-ben érkezett Max Biaggi révén, aki gyorsan hozzátett még kettőt apriliásként, hogy aztán a negyedik negyedliteres vb-címét már Hondán szerezze. Biaggi 1997-es szezonja a Hondával végül csak átmeneti volt, ugyanis 1998-ban már ismét apriliás ünnepelhetett vb-címet Loris Capirossi személyében, akit 1999-ben szintén egy Aprilia-motoros követett, Valentino Rossi. Ez pedig azt jelentette, hogy hatból ötször az Aprilia egy motorosát koronáztak világbajnokká.
Manuel Poggiali. Fotó: MotoGP Media
A 2000-es évek elején Marco Melandri és Manuel Poggiali voltak a legfelkapottabb nevek a kis kategóriákban. Időrendben Melandri következett előbb, ő 2002-ben lett világbajnok. Poggiali 2003-ban követte őt, miután 2001-es 125-ös vb-címére a kategóriában maradva nem tudott ráduplázni. A sanmarinói motoros abban a pillanatban, hogy feljebb lépett, világbajnok tudott lenni az Aprilia jóvoltából.
Egy ember diadalmenetével kezdődött az Aprilia-korszak a 250-ben, egy ember diadalmenetével is fejeződött be. Jorge Lorenzo volt ebben a géposztályban az olaszok utolsó világbajnoka, aki 2006-ban és 2007-ben is vb-címet ünnepelhetett.
Az Aprilia végül a 250-es versenyeken 143 futamgyőzelemnél állt meg, amivel a Honda és a Yamaha mögött harmadikok a géposztály örökranglistáján.
Halva született 500-as és MotoGP-s próbálkozások
Miután az Aprilia dominált a nyolcad- és negyedliteresek között, a noalei gyártó úgy döntött, megméreti magát az akkor (is) japánok által dominált királykategóriában. Itt ekkortájt még 500-as motorokkal versenyeztek. Loris Reggiani révén az Aprilia RSW-2 500-as az 1994-es Spanyol Nagydíjon egy kilencedik hellyel debütált az 500-asok között. Azonban a szezon során egyik következő versenyt sem tudta befejezni az ötből, amin még indult.
Reggiani 1995-ben már ott volt a szezon mind a tizenhárom futamán, azonban ekkor még mindig csak annyi lehetett a cél, hogy legalább stabilan pontszerzőként érjen be. 1996-ban Doriano Romboni szezonját az egyébként stabil pontszerző helyek mellett még mindig fájdalmasan sok kiesés tűzdelte meg. Ezen pedig a két alkalommal a helyére beugró Marcellino Lucchi sem tudott fordítani, aki pontot is csak kettőből egyszer tudott szerezni.
1997-ben aztán Romboni mérföldkőhöz ért, ugyanis Assenben felállhatott a dobogó legalsó fokára, és bár a szezon első két futamát ki kellett hagynia, ennek, valamint több szép top 10-es eredményének köszönhetően tizedikként zárta a szezont. 1998-ban egyetlen Aprilia sem volt az 500-asok között, 1999-ben viszont Tetsuya Haradával a nyeregben visszatért, és immár két dobogós helyezést jegyzett, a Paul Ricard-on, illetve a Donington Parkban.
Jeremy McWilliams a 2000-es Brit Nagydíjon. Fotó: MotoGP Media
2000-ben fordult elő először, hogy az Aprilia két teljes szezonos motorost indított a legnagyobbak között a már említett Harada, valamint Jeremy McWilliams személyében. Ezúttal utóbbi hozta a dobogókat, megint kettőt, év végén pedig egyikőjük sem fért be a top 10-be összesítésben.
2002-ben aztán az Aprilia 1000-es motorral tért vissza az immár MotoGP-nek hívott királykategóriába. Sok köszönet végül ebben sem volt. Régis Laconi egyáltalán a pontszerzésért meg kellett, hogy küzdjön, legjobb eredménye két nyolcadik hely volt. 2003-ban a csapat két versenyzője, Noriyuki Haga és Colin Edwards összesen sem tudtak összehozni akár csak egy dobogót. 2004-ben, a kiszállásuk előtti utolsó szezonjukban még top 10-es helyezést is alig tudtak szerezni.
A legújabb kor Apriliája
A legutóbbi, 2015-ös visszatérés után is rengeteget kellett, hogy várjon arra az Aprilia, hogy bármilyen sikert fel tudjon mutatni. A szezon egyetlen teljes szezonos motorosa, Álvaro Bautista legalább pontokat tudott szerezni, az éppen mellette lévő csapattársaknak (Melandri, Michael Laverty, Bradl) viszont ezzel is gondjaik akadtak. Egy évre rá Bautista és Bradl majdnem megnégyszerezte az istálló pontjainak számát. Végül ez a 146 pont, mint később kiderült, sokáig egy egyszeri kiugrásnak bizonyult.
2017-ben érkezett a csapathoz aztán Aleix Espargaró, akinek rengeteget kellett böjtölnie, de kivárta a sorát. Az áttörésnek tekinthető évben, 2021-ben ő volt az, aki a visszatérés utáni első dobogót jegyezte az Aprilia részére. Idén pedig saját maga és az Aprilia első királykategóriás győzelmét aratta. Az Aprilia számlálója tehát megint megindult. Ez volt 295. futamgyőzelme.
A héten kezdetét veszi a Superbike világbajnokság a spanyolországi Motorland Aragon versenypályán. A hétvégét megelőzően viszont még tartanak egy hivatalos kétnapos tesztet a helyszínen, ahol mindhárom géposztály (Superbike, Supersport, Supersport 300) jelen van. Az első nap kifejezetten hideg időben zajlott, a hőmérséklet 10 fok alatt volt, így délelőtt kevesen mentek pályára. Spanyolországban nem ilyen időt várna az ember – Iker Lecuona sem:
We could post an on-track picture to sump up the first morning of the #WorldSBK Aragon test but… 🤔
Action actually happened in the pits with everyone trying to get warm 😅@LecuonaIker face says everything about how cold it was out there, doesn't it? 🥶 pic.twitter.com/kDyVFtrdSQ
A nap legjobbja a Kawasaki északír legendája, Jonathan Rea volt – ő azonban csupán 16 ezreddel előzi meg a címvédő yamahás török Toprak Razgatlioglut. Mindketten gyorsabb kört futottak, mint a jelenleg érvényben lévő versenykörrekord. Razgatlioglut műszaki hiba is sújtotta, a csapat pedig éppen gyászbaborult: szombaton 82éves korában elhunyt a gyári Yamahát versenyeztető Crescent Moto alapítója, egyben a csapatfőnök Paul Denning édesapja, John Denning:
John Denning – 30th May 1940 to 2nd April 2022
It is with great sadness that @crescentmoto and @PataYamahaBRIXX announces, following a short illness, the passing of Crescent’s modern-day founder, father-figure and constant guide, John Denning
— Pata Yamaha with BRIXX WorldSBK (@PataYamahaBRIXX) April 4, 2022
A harmadik helyet a Ducatihoz visszatérő spanyol Alvaro Bautista szerezte meg, ő azonban jó hat tizeddel elmarad az éllovas Reatől. Negyedik helyen a GRT Yamaha amerikai versenyzője, Garrett Gerloff található, ötödiken pedig Rea csapattársa, az angol Alex Lowes. A legjobb BMW-s a hetedikként záró Loris Baz, a legjobb hondás pedig a kilencedik Iker Lecona lettek.
A lista végén a Moto2-ből érkező maláj Hafizh Syahrin, valamint a privát kawasakis belga Loris Cresson találhatóak.
A GASGAS Aspar csapat versenye felemásra sikeredett, egyik szemük sír, a másik nevet. Míg Izan Guevara az élen állva feladni kényszerült a versenyt technikai probléma miatt, addig csapattársa, Sergio García felállhatott a dobogó legmagasabb fokára.
Az argentin versenyhétvége kaotikus kezdete után a 29 Moto3-as versenyző tökéletes körülmények között gurulhatott a 4,806 kilométeres Termas de Río Hondo aszfaltcsíkjára.
A kvalifikáció szinte tökéletesen alakult a GASGAS versenyzőpárosa számára. Sergio García behúzta a pole pozíciót, spanyol honfitársa, Izan Guevara pedig a japán Ayumu Sasaki mögött a harmadik rajtkockából várhatta a futamot.
A két GASGAS-pilóta rögtön a rajt után el tudott húzódni a mezőny többi tagjától, Guevara pedig az élen diktálta a tempót. Az ifjú Guevara a kilencedik körig vezetett, ám ekkor egy defekt miatt kénytelen volt idejekorán kiállni a versenyből.
Az utolsó körökben izgalmas küzdelem alakult ki García, és a 11. helyről felzárkózó bajnokaspiráns Dennis Foggia között, amelyben García végül az utolsó előtti kanyarban egy merész előzéssel diadalmaskodni tudott és megszerezte a futamgyőzelmet.
Sergio García a győzelem pillanatában Fotó: MotoGP Media
„Hihetetlen, hogy itt szereztem meg ezt a győzelmet” – mondta García. „Nehéz verseny volt számomra. Az elején nem volt jó érzésem a motorral kapcsolatban, de ez javult. A verseny utolsó köre elképesztő volt. Az utolsó kanyarokban becsuktam a szemem és azt mondtam magamnak: Csak meg kell próbálnom.”
Ötödik nagydíjgyőzelmével az élre ugrott a tabellán is, 4 ponttal előzi meg a Leopard Racing versenyzőjét, Dennis Foggiát. A spanyol csapattársa, Guevara foglalja el jelenleg a harmadik pozíciót összetettben.
„Bizton állíthatom, hogy nem volt jó futamunk. Nagyon nehét verseny volt, abszolút nem egyeztünk a motorral. Az érzés, amit vasárnap reggel hatalmába kerített, délután is visszatért. Semmit nem értettünk az egész helyzetből. Nem lehetek elégedett ezzel az eredménnyel. Volt, hogy előrébb tudtam kerülni, sikerült felzárkóznom, de ehhez nagyon a határon kellett menni. Ahogy többet próbáltam kihozni magamból, egyre több hibát vétettem. Ezt nem tudtam hogy kezelni. Ez egy felejthető hétvége volt. Hosszabb időt töltöttünk reggel a pályán, ami természetesen új volt, de ettől függetlenül nem értük el a célunkat. Rengeteg problémánk volt. Ha nem követek el annyi hibát, valószínűleg előrébb végeztem volna és jó versenyt zárhattam volna, de nem így lett.”
Nagyszerű felzárkózással Francesco Bagnaia felért az ötödik helyre az Argentin Nagydíj futamán. Nagy szüksége volt erre az eredményre a világbajnoki aspiráns versenyzőnek, hiszen korántsem indult sikeresen a 2022-es szezon számára.
Arról már többször beszámoltunk, hogy Francesco Bagnaia 2022-es szezonja mennyire nem indult jól, és akkor még enyhén fogalmaztunk. Két versenyhétvége után csupán egy pontot tudott szerezni a bajnokságon. Az argentin hétvége időmérője is katasztrofálisan sikerült az olasznak, hiszen a Q1-ben kezdte a kvalifikációt, és onnan nem tudott továbbmenni a Q2-be, így a 13. helyről vághatott neki a nagydíjnak. Sok foadkozás után végre sikerült megvillantania azt, amiért a gyári Ducatin ül. A futamon láthattuk végre az igazi Bagnaia-t körözni a pályán, óriási felzárkózással sikerült felérnie az ötödik helyre, amivel eddig teljesítménye után elégedett lehet.
„Nagyon jó munkát végeztünk a vasárnap reggeli bemelegítésen. Újra éreztem a motor elejét és visszatért az önbizalmammal ezzel kapcsolatban. Már Mandalikán is éreztem egy kicsit, de ma tényleg azt tudtam csinálni az elejével, amit akartam. Minden jobban ment, jobban tudtam nyomni fékezéskor és a kanyarokba való belépésnél, és a motor is sokat segített” – mondta Pecco. „Őszinte leszek, nagyon kellett egy ilyen verseny a szezon eleji problémák után” – mondta el a verseny után.
A 2021-es szezon négyszeres győztesének nem segített az ötödik sorból való rajtolás, ennél előrébb nem tudott végezni a futamon ennek köszönhetően: „Megérdemeltem, hogy hátulról induljak. Az én hibám volt tegnap” – mondta önkritikusan. „Már bocsánatot kértem a csapattól, hibáztam. Nagyon keményen dolgoznak a boxban és én mindent leromboltam cask azért, mert mérges voltam, hogy olyan hátul vagyok.
„Ez a hétvége egy lecke kell, hogy legyen számomra”– tette hozzá Bagnaia. „Általában nem szoktam ennyire ideges lenni, elég nyugodt vagyok. De tegnap – talán azért, mert nyomtam, de nem jutottam sehova, egyre idegesebb lettem. Aztán amikor láttam, hogy hét versenyző követ, az volt az utolsó csepp, ami feldühített” – mondta Bagnaia az FP2-ben tanúsított viselkedéséről. „Semmi baj, én is csak ember vagyok. Mindenki követhet el hibákat. A lényeg, hogy megértsem a tanulságot, és figyeljek rá, hogy ez ne forduljon elő még egyszer.”
A tavalyi világbajnoki második helyezett, aki jelenleg 33 ponttal van lemaradva a tabellán az újdonsült listavezető Aleix Espargaró mögött, már nagyon várja a jövő hétvégi texasi nagydíjat: „A mai futammal mindenképpen versenyképesebb lehetek Austinban. Tavaly is versenyképes voltam ott, és úgy gondolom, idén még versenyképesebbek lehetünk. Fontos, hogy nyugodtak maradjunk, okosan cselekedjünk és arra építsünk, amit ma csináltunk. Az ötödik helyezés egyértelműen nem a fő célunk. A jövőre nézve azonban nagyon hasznos, hogy újrakezdhetjük és ismét az élmezőnyben gondolkodhatunk.”
A világbajnoki pontállással kapcsolatban is elmondta véleményét: “Remélem, hogy még mindig minden teljesen nyitott. Bizonyos szempontból ez a bizonytalanság szerencsés azok számára, akik rosszul kezdték a szezont, mint én, még akkor is, ha tudom, hogy még fejlődnöm kell. Egyértelmű, hogy sok gyors versenyző van, de ezeken a versenyeken furcsa helyzetekkel is találkoztunk. A katari GP volt a legnormálisabb, Mandalikán más gumik voltak és vizes pályán versenyeztünk. Itt két éve nem voltunk, és aaz abroncsok is változtak 2019-hez képest. Úgy gondolom, hogy amikor a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba, job eredményeket fogunk látni, talán Austinnal kezdve.”
