back to top
2025. július 21. 04:17
Kezdőlap Blog Oldal 590

Espargaró elmondta, miért érezte kiábrándítónak a valenciai tesztet

0

Aleix Espargaró a valenciai MotoGP-teszten rendkívül elkeseredett volt az Aprilia fejlesztéseinek hiánya miatt, miután látta, hogy a riválisok új ötletekkel állnak elő.

Espargaró álma, hogy a MotoGP bajnoka legyen, szertefoszlott a 2022-es év utolsó néhány futamán, mivel a spanyol mindössze 18 pontot szerzett az utolsó öt versenyen.

Az Aprilia versenyzője, aki gyakran volt Fabio Quartararo legfőbb kihívója, több szerencsétlen incidenssel is szembesült, például Motegiben egy műszaki hiba miatt a bokszutcából kellett, hogy elinduljon, míg Valenciában szintén önhibáján kívül kényszerült feladni a futamot.

Ez lehetőséget adott Enea Bastianininek, hogy megszerezze a harmadik helyet a MotoGP tabelláján, ami sikerült is neki, miután a nyolcadik helyen ért célba.

A szezon vége mind Espargaró, mind csapattársa számára nagyon kiábrándító volt, ezt pedig tetőzte a valenciai teszt is.

„Nem lehetek elégedett. A riválisainknak rengeteg új alkatrészük volt. Nekünk csak egy új lengőkarunk volt, de ezen kívül semmi olyan, amit ne próbáltam volna már ki. A mérnököknek nyilvánvalóan van még némi munkájuk, hogy felkészítsék a 2023-as prototípust Malajziára, de többet egyelőre nem tudunk.”

Az Aprilia egyike volt azon csapatoknak, amelyek a 2022-es szezon során a Ducati végsebességével küszködtek, de a 10 km/h-s vagy annál nagyobb lemaradás miatt a spanyol úgy érzi, hogy ezen a területen is van hova fejlődniük.

Espargaro így folytatta: „10km/h-t veszítünk a Ducatival szemben, és ez nagyon sok. Ez az egyik fő terület, amin javítanunk kell.”

Annak ellenére, hogy a szezon utolsó szakaszában elhalványult, az Aprilia és Espargaró a szezon egyik kiemelkedő teljesítményét nyújtotta, és várhatóan 2023-ban nagyobb következetességgel fognak harcolni a bajnoki címért.

Marini kifejtette: Hosszú távon problémát jelenthet-e a Ducati dominanciája?

0

A Ducati számszerű fölénye a MotoGP világbajnokságban még Jorge Viegas, FIM-elnöknek sem tetszik. A VR46 versenyzője, Luca Marini azonban Ducati-pilótaként nem bánja az olasz gyártó dominanciáját.

Francesco „Pecco” Bagnaia 15 évvel Casey Stoner után lett világbajnok idén a Ducatival. A Borgo Panigale-i gyártó 20 versenyen összesen 32 dobogós helyet gyűjtött hét különböző versenyzővel (10 Bagnaia, 7 Miller, 6 Bastianini, 4 Zarco, 4 Martin, 1 Bezzecchi), köztük tizenkét győzelmet (7 Bagnaia, 4 Bastianini, 1 Miller).

Még lenyűgözőbb az elmúlt szezon kvalifikációs rekordja: 16 pole pozíció hét különböző pilótával (5 Martin, 5 Bagnaia, 2 Zarco, 1 Miller, 1 Di Giannantonio, 1 Bastianini, 1 Bezzecchi), ahol hatszor még a teljes első sor is a Ducati kezében volt.

A szezon során az elmúlt 26 MotoGP-futam mindegyikén legalább egy Ducati-pilóta állt a dobogón. A Ducati nyolc versenyzővel van jelen a rajtrácson. Ez a 22 versenyzős mezőny 36 százalékának felel meg 2023-ban.

Ez óhatatlanul felveti a kérdést: Vajon ez a Ducati dominancia hosszú távon problémává válik a MotoGP számára?

Luca Marininek egyértelmű a véleménye:

„Nem, egyáltalán nem” – jelentette ki nyugodtan a Mooney VR46 Racing Team Ducati-pilótája. „Ez a versenyzés. Mindig is ott volt. A Honda például tíz évig dominált, és senki sem panaszkodott rá. Ezután egyszerűen csak arról van szó, hogy több pénzt kell a kezedbe adni, vagy jobb munkát kell végezni a fejlődés érdekében.”

Az Aprilia élharcosa, Aleix Espargaró például abszurdnak és frusztrálónak nevezte a Ducati idei fölényét.

„Az Aprilia máris nagy lépést tett. Aleix tehát boldog és büszke lehet arra, amijük most van. A motor nagyon erősnek tűnik” – reagált az olasz Espargaró kritikájára.

„Egyszerűen csak sok erős versenyző van a Ducatinál. Azt hiszem, ez teszi a különbséget.” – fejtette ki Marini.

„Minden pályán minden versenyzőnek megvan az erőssége. Tehát ha megnézed az egyes versenyzők adatait, sokat javulhatsz – javíthatsz a motoron, de a vezetési stílusodon is. Minden hétvégén hajtjuk egymást. Szerintem ez főleg azért van, mert a Ducati erősebb.”

„Az biztos, hogy nagyszerű munkát végeztek. A Ducati mérnökei a legjobbak, a motor a leggyorsabb. Véleményem szerint nekik vannak a legjobb versenyzőik is.” – erősítette meg Marini.

Mindenekelőtt az a tény, hogy a Ducati ennyi gyors versenyzővel rendelkezik a MotoGP mezőnyében, egyértelműen különbséget tesz:

„Az Aprilia eddig csak két versenyzőt indított, így kevesebb adatuk van. Néha Aleix gyorsabb lehet, mint Maverick Viñales, így nem igazán lehet összehasonlítani az adatokat, és azt sem lehet megérteni, hogyan lehetnének gyorsabbak. Míg én minden alkalommal látom, hogy Pecco, Martin, Bezzecchi vagy Zarco mit csinál. Mindenki erős, még Di Giannantonio is. Megnézheted az adatokat, és aztán versenyzőként két-három tizedet is kihozhatsz belőle. Ez jelenti a különbséget, ha egy verseny megnyeréséről van szó.”

Marc Márquez megpróbálta „belevinni a rosszba” Max Verstappent

0

A MotoGP és a Forma-1 sztárja, Marc Márquez, illetve Max Verstappen közös videóban szerepeltek, amelyben nagyrészt a másikról, illetve annak sportágáról kellett beszélniük. A spanyol versenyző próbálta rávenni a motorozásra a holland pilótát, aki ezt nem teheti meg, bármennyire is szeretné.

Ahogyan a MotoGP a két-, úgy a Forma-1 a négykerekűek királykategóriája, vagyis a két sportág élmenői világsztárnak számítanak. Közülük kettő ült össze egy közös videóra: Marc Márquez és Max Verstappen azok után válaszoltak néhány kérdésre, hogy a holland pilóta nemrég felülhetett a spanyol versenyző motorjára, és egymást váltva vettek részt egy gokartversenyen, amelyet nem mellesleg meg is nyertek.

Max Verstappen is felült Marc Márquez Hondájára

A videó nagy részében egymásról, illetve a másik sportágáról kérdezték őket. Ettől egyikük sem jött zavarba, hiszen mindketten vannak annyira ismertek, hogy a másik alapvetően tisztában legyen eddigi munkásságukkal. Éppen ezért egyikük sem jött zavarba, amikor három szóban jellemezniük kellett a mellettük ülőt.

Marc Márquez egy csapatban gokartozott Max Verstappennel, többször ütközött a versenyen (videók)

Azt szeretem Marcban, hogy egy harcos, és nem adja fel – jelentette ki Verstappen. – Elkötelezett, kemény versenyző. Azonban már jóval több szót használtam a háromnál.” Természetesen a másik oldalról sem maradtak el a dicsérő szavak. „Ambiciózus: ezt nagyon szeretem benne, semmivel nem elégszik meg – fogalmazott Márquez. – Emellett persze tehetséges, továbbá egy gyilkos. A sportban az embernek ilyennek kell lennie, ha a legjobb akar lenni.”

A következő kérdés az volt, hogy mi az, amit a legjobban tisztelnek a másikban. Ezúttal Márquez felelt először, aki nem sokat gondolkodott. „Az, ahogyan kezeli a nyomást mondta a hatszoros MotoGP-világbajnok. – Sok versenyző tehetséges, sokan gyorsak a teszteken, de a futam napján, az adott pillanatban a legnehezebb megbirkózni a nyomással, ám ő ezt remekül csinálja.”

Végső soron a motorversenyzés is ugyanígy működik vette át a szót a tavalyi és az idei szezon F1-es világbajnoka. – Egy ponton sokan azt gondolják, hogy képesek összerakni egy jó kört, és elég jól mennek, de a versenyhétvégén nagyon más ezt kezelni. Ekkor a legerősebb és legtehetségesebb ember kerül ki [győztesen], és egészen biztos, hogy az elmúlt néhány évben ez Marc volt. Az előző két esztendő nyilván trükkös volt számára a sérülése miatt, de előtte 99,99 százalék esély volt arra, hogy megnyeri a versenyt. A MotoGP-t is szeretem, Marc pedig hihetetlen. Várom már, hogy ismét ereje teljében lássam őt.”

Márquez erre annyit reagált, hogy „jövőre megpróbáljuk”. A két versenyzőben sok közös van, ezek egyike, hogy mindketten saját kategóriájuk legfiatalabb futamgyőztesei. A spanyol motoros élete második MotoGP-versenyén, a 2013-as austini viadalon 20 évesen és 63 naposan diadalmaskodott először, míg Verstappen életkorát tekintve ennél is korábban, 18 esztendősen és 228 naposan állhatott először a dobogó tetejére a 2016-os Spanyol Nagydíjon. Mindketten rácsodálkoztak, hogy azóta mennyi idő eltelt már.

Soha nem gondoltam arra, hogy a legfiatalabb futamgyőztes akarok lenni, ez csak úgy megtörténik – magyarázta az F1 címvédője. – Természetesen nagyszerű pillanat volt megnyerni azt a versenyt, ez pedig hozta magával a statisztikai mutatót.” Márquez felhívta a figyelmet arra, hogy ez a csúcs mindkettejük esetében mulandó lehet. „Erről megint beszélni fogunk, amikor valaki jön, és megdönti a rekordot – vélekedett, bár Verstappen esetében ez a mostani szabályrendszerben nagyon nehezen történhet meg. – Ez meg fog történni, úgyhogy a világbajnoki címek sokkal fontosabbak.”

Zárásként a két szupersztárnak arra kellett válaszolnia, hogy mit tart a leglenyűgözőbbnek a másik sportágában. „Ezek a srácok őrültek – mondta Verstappen. – Az egyenesbeli sebességetek, a motor teljesítménye… Egy napon ki akarom próbálni, de még mindig nem szabad.” Márquez rákérdezett, hogy miért nem, erre a holland pilóta azt felelte, hogy a csapat nem engedi, ami nyilvánvalóan teljesen érthető. A spanyol versenyző még tett egy próbát, de a kétszeres F1-es világbajnok kijelentette, hogy a végén még eltöri a lábát. Különben is, ismeri magát, először csak éppenhogy akar kóstolni, aztán rossz vége lesz.

Lenyűgöző látni, hogy mennyire erősek, az egész testükön dolgozniuk kell, mert szó szerint lelógnak a motorról – folytatta az eredeti kérdés megválaszolását Verstappen. – A kigyorsításhoz is nagy erőre van szükség. Imádom nézni a MotoGP-t. Azt is szeretem, hogy manapság rengeteg különböző gyártó nyerhet futamot, ami szerintem nagyszerű.”

Számomra az [a legelképesztőbb], ahogyan sok körön keresztül fenntartják a koncentrációt, miközben a csapattal beszélgetnek – ezek már Márquez szavai. – Hisznek az istállóban, illetve a stratégiában. Ez olyasmi, amit MotoGP-versenyzőként nem tudok elképzelni, mert a saját futamunkra figyelünk, és nem foglalkozunk a csapattal.”

Verstappen ekkor közbevetette, hogy most már a MotoGP-versenyzők is kapnak üzeneteket. „Igen, de én csak a kritikus pillanatokban [szeretem ezeket], amikor valaki mögöttem van, és erről tudnom kell a bajnokság miatt – reagált a 29 éves motoros. – Erről kapok üzenetet, de különben nem engedem meg nekik [hogy beszéljenek hozzám].”

Még Rossi sem érte utol, de nem ezzel írta be magát a történelembe Doohan egykori szárnysegédje

0

A mai napon ünnepli 56. születésnapját Itó Sinicsi, aki négy évtizedben is versenyzett a MotoGP-ben. Pályafutása elején elsőként ért el egy fontos mérföldkövet, hogy aztán Mick Doohant segítse csapattársként. Legnagyobb sikereit a hosszútávú versenyzésben aratta.

1966. december 7-én, azaz pontosan 56 évvel ezelőtt született Itó Sinicsi, aki összesen 67 futamon vett részt a MotoGP-ben, illetve annak jogelődjében. Bár futamot nem nyert, nem mondható sikertelen versenyzőnek, de legnagyobb eredményeit nem a királykategóriában érte el. Igaz, egy rekordot a mai napig ő tart, ráadásul egy nagyon fontos mérföldkövet is neki sikerült elérnie.

Itó 1988-ban debütált hazájának 500 köbcentiméteres bajnokságában, két évvel később pedig meg is nyerte a sorozatot. 1989-ben már a világbajnokság mezőnyében is lehetőséget kapott: szabadkártyával négyszer egymás után részt vehetett a Japán Nagydíjon, ahol nem szerepelt rosszul. Kétszer is pontot szerzett, és sikerült megszorongatnia a mezőny állandó tagjait.

Embed from Getty Images

Tehetsége révén 1993-ra állandó ülést kapott a Hondánál. Bár hivatalosan nem ugyanannál a csapatnál indult, mint a két gyári versenyző, Mick Doohan és Daryl Beattie, mindhárman az NSR500-ast vezethették. Általában Itóra hárult a feladat, hogy kipróbálja a gyártó fejlesztéseit, és sokan azt gondolják, hogy mindenki másnál hamarabb megkapta az üzemanyag-befecskendezési rendszert.

A japán pilóta egyáltalán nem szerepelt rosszul: három kiesését leszámítva kivétel nélkül pontot szerzett, Hockenheimben pedig a dobogóra is felállhatott. Ez a hétvége azonban nem erről, és még csak nem is karrierje egyetlen pole pozíciójáról marad igazán emlékezetes, hanem egy fontos mérföldkőről. Ő volt a világbajnokságok történetének első motorosa, aki a mérési ponton átlépte a 200 mérföld per órát, ami kicsit több mint 320 km/h-nak felel meg.

1994-ben Doohan mellé egy másik későbbi világbajnok csapattársat kapott Àlex Crivillé személyében. Erősen kezdett, hiszen az első három futamból kétszer is harmadik lett, Brnóban pedig még ennél is jobban szerepelt: életében először a második helyen ért célba, ráadásul csupán 3,322 másodperccel maradt le az első vb-címét bebiztosító Doohan mögött.

A következő idényben óriási esélye nyílt megszerezni első, és mint később kiderült, egyetlen futamgyőzelmét a királykategóriában, ráadásul pont hazai pályán, Szuzukában. A futamon zuhogott az eső, és Itó ilyen körülmények között alakított ki jelentős előnyt. Hét körrel a vége előtt viszont ő is a körülmények áldozatává vált, amikor bukott és kiesett. A másik tizenkét viadalon viszont nem nullázott, és stabil teljesítménye az összetettbeli ötödik pozícióra volt jó.

1996-ra nagy hátrányba került Doohanékkel szemben, ugyanis a Honda felismerte, hogy Itó mennyire jó fejlesztőpilóta. Éppen ezért ő és Okada Tadajuki kapták meg a Honda NSR500V-t, amely V4-es helyett csupán V2-es erőforrással rendelkezett. Bár a dobogóért így már nem harcolhatott, a futamok nyolcvan százalékán így is pontot szerzett az utolsó teljes szezonjában.

Embed from Getty Images

Merthogy innentől kezdve már csak egy-egy futamra ugrott be, jellemzően szabadkártyával. Így tehát csupán az első három évében volt aktív részese a Honda hat idényen át tartó sikersorozatának, de alighanem így is fontos szerepe volt az eredményekben. A következő éveket hazai sorozatokban töltötte, egészen 2000-ig.

Akkor a Bridgestone-nak az 500 köbcentiméteres géposztályába szánt abroncsait tesztelte. Egy évvel korábban elindulhatott a Japán Nagydíjon, ahol a hetedik helyen ért célba, de az igazán nagy dobás a 2002-es szezonnyitón, a négyütemű korszak első versenyén következett.

A szuzukai futamon ugyancsak lehetőséget kapott a Hondától, és Valentino Rossitól mindössze 209 ezredmásodperccel elmaradva a harmadik helyet szerezte meg az időmérőn. A futam elején aztán vezetett is, és sokáig a dobogós helyekért harcolt. Végül aztán Carlos Checa három körrel a vége előtt fosztotta meg attól, hogy 1994 után másodszor is hazai közönség előtt pezsgőzhessen. Még ugyanebben az évben Ausztráliában szintén elindulhatott, ám az kevésbé zárult emlékezetesen, hiszen Itó kiesett a versenyből.

Három évvel később a Ducatihoz szerződött, hogy az olasz istállónak tesztelje a Bridgestone gumijait. A Török Nagydíjon azonban váratlanul szerepelhetett, miután ő helyettesíthette a sérült Loris Capirossit. Ezzel újból történelmet írt, hiszen ő lett a Ducati történetének első japán versenyzője, ám a futam kifejezetten csúnyára sikeredett. A tizenötödik helyről indulva kiugrott a rajtnál, amiért áthajtásos büntetést kapott, ám mivel ezt nem töltötte le, kizárták.

Ezt követően folytatódott az együttműködés az olaszokkal. 2007-ben két fontos esemény is a motegi pályán történt meg vele. Az előszezoni tesztek során akkorát bukott, hogy eltört a combcsontja, majd az idény vége felé újabb futamon indulhatott, miután a Pramac Racing elküldte Alex Hofmannt.

Utolsó futamát 2011-ben teljesítette, ám erről vélhetően szívesen lemondott volna. Abban az évben érte komoly erejű földrengés és cunami Japán keleti részét, és a természeti katasztrófa a fukusimai atomerőműt is megrongálta. Ennek következtében ő, valamint honfitársa, Akijosi Kouszuke is versenyezhetett Motegiben, hogy „kifejezzék támogatásukat” az érintett térség felé. „Remélem, sikerült lelket öntenem a Kelet-Japánban történt katasztrófa áldozataiba” – nyilatkozta a verseny után Itó.

Az akkor már 44 esztendős pilóta a tizenharmadik helyen ért célba. Mindez azt jelenti, hogy első és utolsó királykategóriás pontszerzése között 22 év és 190 nap telt el. Ezt még Rossinak sem sikerült felülmúlnia: az olasz legendának a 2000-es Japán Nagydíjon elért tizenegyedik, és a tavalyi valenciai futamon begyűjtött tizedik pozíciója között „mindössze” 21 év és 219 nap telt el. Itó emellett ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy négy különböző évtizedben versenyzett a legjobbak között.

A japán versenyző egyébként a szuzukai 8 órás versenyen érte el pályafutása legnagyobb sikereit: 1997-ben, 1998-ban, 2006-ban és 2011-ben is megnyerte a viadalt, utóbbit ráadásul úgy, hogy egyszer már visszavonult előtte. Pole pozícióból ennél is többet, egészen pontosan ötöt gyűjtött, amivel beállította Wayne Gardnernek, a királykategória 1987-es világbajnokának a rekordját.

Régi barátja meghatóan emlékezett az elhunyt menedzserre, akinél túl későn fedezték fel a bajt

0

Hervé Poncharal, a Tech3 csapatfőnöke megemlékezett nemrég elhunyt barátjáról, Laurent Fellonról. A francia szakember elárulta, hogy már fél éve voltak baljós jelek, és felidézte pályafutásuk közös pontjait.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk róla, Laurent Fellon, a Moto3-ban versenyző Lorenzo édesapja, egyben Johann Zarco egykori menedzsere. A sportágon belül alighanem Hervé Poncharal, a Tech3 csapatfőnöke ismerte őt a legjobban, hiszen két éven át dolgoztak együtt, de kapcsolatuk jóval régebbre nyúlik vissza.

Elhunyt a kétszeres Moto2-es világbajnok korábbi menedzsere és mentora

A szakember a Speedweeknek adott rövid interjújában elárulta, néhai barátja is része volt az apró „francia kolóniának” a paddockon belül. Lorenzo fia megemlékező Instagram-bejegyzésében megemlítette, hogy édesapja már pár hónapja küzdött a rákkal. Poncharal részletesen beszámolt arról, mikor és hogyan derült fény a súlyos betegségre.

Idén május-júniusban Laurent hirtelen elvesztette az étvágyát – emlékezett vissza. – Semmit nem akart enni, mert hányingere lett tőle. A felesége, Andrea ezért sürgette őt a nyári szünetben, hogy vizsgáltassa ki magát. Mi, férfiak ebben a korban azt hisszük, hogy sebezhetetlenek vagyunk, nem szeretünk orvosi vizsgálatokra járni. Sajnos rákot fedeztek fel nála, amely már messze előrehaladott állapotban volt. Azonban, mint a versenyzés világában sokan, Laurent is fáradhatatlan küzdő volt. Fejben nagyon erős volt, egy olyan fickó, aki soha nem adta fel. Elszántan küzdött, hogy legyőzze a rákot. Ilyen az ember, mindig reménykedik, és soha nem adja fel. Laurent szembeszállt a betegséggel, de a Holland TT után már nem láttuk.”

Fellon sokáig Zarco menedzsereként dolgozott. 2008-ban karolta fel honfitársát, amikor hiába nyerte meg a Red Bull Rookies Cupot az előző évben, nem talált ülést magának a 125 köbcentiméteres géposztályban. Ekkor pályafutásuk összefonódott Poncharaléval, de a menedzser és a csapatfőnök már régen jó viszonyban voltak. A francia szakember elárulta, barátja nemrég küldött is neki egy képet ebből az időszakból, amikor együtt állnak a rajtrácson.

Igen, akkor találkoztam vele, de valójában már kamaszkorunk óta ismertük egymást a 70-es évektől kezdve – idézte fel a Tech3 első embere. – Abban az időszakban sok versenyzőt fedeztek fel a Honda Cupban, például Dominique Sarront is. Utána elváltak útjaink, de mindig tartottuk a kapcsolatot. Amikor Johann Zarco 2016-ban Aki Ajo [csapatával] másodszor is megnyerte a Moto2-es bajnokságot, Laurent és Johann világossá tették, hogy velünk, a Tech3 Yamaha istállóval szeretnének felkerülni a MotoGP-be. Ez számunkra is logikus és érthető lépés volt, mert Zarco volt a legjobb versenyző Franciaországban, és készen állt a kategóriaváltásra. Utána két nagyszerű évünk volt közösen 2017-ben és 2018-ban, pole pozícióval és dobogós helyezésekkel. Laurent mindig velünk volt mint Zarco menedzsere.”

Embed from Getty Imageswindow.gie=window.gie||function(c){(gie.q=gie.q||[]).push(c)};gie(function(){gie.widgets.load({id:’5JSh8A_4TrlJCNb5t84vZA’,sig:’OfjuUWGJriyWLCJNZUwvVCJf4WFicj9kWixhPaxnZv8=’,w:’594px’,h:’396px’,items:’623718336′,caption: true ,tld:’com’,is360: false })});

Fellon és Zarco egészen 2018-ig elválaszthatatlan párost alkottak, olyannyira, hogy a francia versenyző sisakjának hátulján ott volt a menedzserének képe. Abban az évben kifejezetten gyors volt az előszezoni tesztelésen, így többek között a Honda gyári csapata is ajánlatot tett nekik. Csakhogy Fellon ügyfele tudta nélkül már 2017-ben megegyezett a Red Bull KTM-mel, így a két fél viszonya megromlott, ami szakításhoz vezetett.

Nézeteltérések alakultak ki – fogalmazott Poncharal. – Johann egy kicsit önállóbb akart lenni, már felnőtt. Ami ezután történt, azon már nem lehet változtatni. Azt gondoltam, hogy kár érte. Laurent Fellon ezt követően száz százalékban fia, Lorenzo karrierjének szentelte magát, aki a Moto3-as világbajnokságba is bekerült. Laurent megélte az álmát, azt akarta megismételni fiával, amit Johann-nal már sikerült neki. Most abban reménykedünk, hogy Lorenzo pályafutása is ebbe az irányba fog tartani.”

Quartararo az egész szezon alatt úgy érezte, egyedül van a világ ellen

0

Fabio Quartararo egy hónappal a 2022-es MotoGP szezonzáró után nyilatkozott, amelyen vereséget szenvedett Pecco Bagnaia ellen.

Amikor a SPEEDWEEK.com néhány nappal ezelőtt elérte Fabio Quartararót telefonon, hogy elemezze a 2022-es szezonját, éppen egy motokrossz edzésre tartott. Nem fogadta a riportereket otthonában, Andorrában, hanem a francia Côte d’Azur-on.

Először megkérdezték a 2021-es világbajnokot, hogy a szezon során bármikor is úgy érezte-e magát, mint Dávid Góliát ellen, a nyolc Ducati motorral a mezőnyben. Nyolc Desmosedici kellett volna, hogy álljon négy M1-es ellen, de igazából egyik Yamaha márkatársa sem volt abban a helyzetben, hogy Quartararo-t támogassa a címvédésben.

„Sem az ügyfélcsapat versenyzői, sem a csapattársam nem volt versenyképes, így nem volt referenciám – kivéve magamat. Azt kellett feltételeznem, hogy a motor határa az, amit elértem.” – vallotta be utólag a 23 éves versenyző.

Fabio, a szezon első felében nagyon versenyképes volt – egészen az asseni holland TT-ig. Onnantól kezdve a kilenc nagydíjon mindössze két dobogós helyezést ért el.

„A holland TT-ig nem volt egyetlen bukás sem. Az asseni incidensért aztán hosszú körös büntetést kaptam Silverstone-ban, ami szerintem igazságtalan volt. A gumiválasztásnál is hibáztunk…”

„Igen, ez két szerencsétlen verseny volt, de ilyen dolgok megtörténhetnek. Mindenesetre Misanóban rájöttem, hogy az esélyeink csekélyek. Tavaly ott sikerült felzárkóznom Peccóra, és szorosan mögötte végeztem. Idén ötödik lettem, öt másodperccel lemaradva – egy számomra jó verseny után, amelyen a maximumot nyújtottam. És ez nagyon frusztráló volt, mert 100 százalékot adtam bele, és olyan nagy volt a lemaradásunk.”

Hogyan közelítette meg a francia a szezon hátralévő részét pszichológiai szempontból?

„Nos, nem tagadom – az én szemszögemből nézve jobban motoroztam idén, mint tavaly, de voltak pillanatok, amikor nagyon nehéz volt számomra a valósággal megbirkózni. Nem annyira az eredmények szempontjából, inkább magam miatt. Sokkal kevesebb lelkesedéssel szálltam fel a motorra, mint az előző években. Lehet, hogy tudatosan nem is gondolsz rá, de tudat alatt érzed. Nem élvezed, amit csinálsz, és így elkerülhetetlenül elmaradsz a lehetőségeidtől. Idén már több olyan verseny volt, ahol úgy mentem ki a pályára, hogy nem élveztem.”

„Győztes versenyző vagyok, nyerni akarok, de… Néhány évvel ezelőttig minden márkának voltak pozitívumai és negatívumai. Sokkal jobb futóművünk volt, mint a többieknek, de idén ez nem így volt. Ráadásul sokkal kevesebb energiával rendelkezünk riválisainkhoz képest.”

„A többiek sokat javultak, miközben mi változtattunk a motoron, aminek az lett az eredménye, hogy a kvalifikáción rosszabbul működött, mint korábban. Feladtuk az előnyünket anélkül, hogy cserébe bármit is nyertünk volna. Ha megnézzük, hogy a többiek mennyit fejlődtek egy körön 2019 óta a mi teljesítményünkhöz képest, akkor ez frusztráló. A többiek haladnak előre, mi meg a 2019-es szinten vagyunk – vagy rosszabbul. És van három év a kettő között.”

„Számomra a 2021-es bajnoki cím kulcsa az volt, hogy 14-szer álljak a rajtrács első sorában. Idén ez csak ötször fordult elő, köztük egyetlen pole pozícióval. Ez természetesen hatással volt a világbajnoki esélyeinkre. Úgy éreztem, egyedül vagyok a világ ellen.”

Elhunyt a kétszeres Moto2-es világbajnok korábbi menedzsere és mentora

0

Szomorú hír érkezett Franciaországból: Laurent Fellon, Lorenzo Fellon Moto3-as versenyző édesapja, emellett Johann Zarco korábbi menedzsere és mentora hétfőn, 61 éves korában hasnyálmirigyrákban elhunyt.

„Nagy szomorúsággal értesítek mindenkit, hogy édesapám elhunyt. Több hónapja küzdött a rákkal.” – adta hírül fia a közösségi média csatornáin kedd délután.

„Nem találok szavakat arra, hogy leírjam, mennyire szomorú vagyok most, de tudom, hogy ő mindig velem marad.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Lorenzo Fellon (@lorenzofellon20) által megosztott bejegyzés

„Szeretlek apu, tovább fogok harcolni érted és értünk” – tette hozzá a 18 éves Moto3-as versenyző, aki a 2023-as szezonra a SIC58 Squadra Corse-tól a CIP-KTM-hez kerül.

Laurent Fellon az elmúlt években főként fia karrierjét egyengette, miután 2018-ban véget ért a Johann Zarcóval való együttműködés. Fellon egykor felfedezte a jelenlegi Pramac Ducati versenyzőt. Mentorként és hosszú távú menedzserként két Moto2-es bajnoki címig vezette. Együtt alapították a Z&F Grand Prix versenyiskolát is fiatal versenyzők számára.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Johann Zarco (@johannzarco) által megosztott bejegyzés

Nyugodjon békében!

 

Ismét megszólalt korábbi botrányával kapcsolatban a MotoGP világbajnoka

0

Francesco Bagnaia elárulta, elfogadja a pályán és azon kívül nyújtott teljesítményéért kapott kritikákat. Csapata, a Ducati sportigazgatója úgy véli, egy botlást még meg lehet bocsátani.

Francesco Bagnaia idén felért a csúcsra, hiszen megszerezte pályafutása első MotoGP-világbajnoki címét, ráadásul ezzel a Ducati 15 évig tartó nyeretlenségét is megtörte. Az olasz versenyző idénye azonban több szempontból sem volt zökkenőmentes: az idény első felét követően 91 pontos hátrányban volt Fabio WóQuartararóval szemben, vagyis jelentős lemaradást kellett ledolgoznia.

Bár utána ledolgozta mindezt, a közvélemény egy része nem felejtette el, hogy az első tíz versenyen négyszer is bukott, abból háromszor önhibájából, de ott volt a Portugál Nagydíj időmérője is, ahol akár súlyosan meg is sérülhetett volna. Ennek következtében számos kritikát kapott, amelyekre most reagált.

Embed from Getty Images

Szerintem mindenkinek meglehet a maga álláspontja, és mindenki elmondhatja, amit gondol – nyilatkozta az olasz motoros. – Szóval elfogadtam, hogy néhányan nem akartak nekem szurkolni, mert egy másik versenyzőt részesítettek előnyben. Ezt meg tudom érteni. Azt is mondhatom, hogy igazat beszéltek, mert amikor az ember győzelmi kényszerrel kezdi a szezont, akkor be kell bizonyítania, hogy megvan benne a potenciál, hogy világbajnok legyen. Én viszont sok futamot elvesztettem, mert buktam és hibáztam. Az biztos, hogy az év elején ez nem volt [könnyű] helyzet, mert a motorunk nem működött annyira jól, és sok idő kellett a javuláshoz. Ugyanakkor már Portimãóban is nagyot hibáztam, majdnem eltörtem a kulcscsontomat, nehéz futam volt. Jerezben aztán hihetetlen versenyt futottunk, ez volt a kulcsa annak, hogy újra versenyképesek legyünk, majd Le Mans-ban megint ostoba módon estem el.”

Bagnaia bajnoki címét egy négyes győzelmi sorozat alapozta meg, amelynek első állomása Hollandia volt. Az ünneplés során azonban jelentősen túllőtt a célon, és Ibizán autóbalesetet szenvedett, miután véralkoholszintje több mint háromszorosa volt a megengedettnek. Természetesen ezután is sokat bírálták, de a 25 éves pilóta nemcsak a teljesítményével kapcsolatos kritikákkal, hanem ezekkel is képes szembenézni.

Bagnaia ittasan szenvedett balesetet Ibizán

Barcelonában balszerencsénk volt, a sachsenringi versenyen viszont nem, mert ott voltam [az élmezőnyben], és próbáltam követni Fabiót – emlékezett vissza. – Nem így kellett volna hozzáállnom a futamhoz. Biztos voltam benne, hogy a második felében jobb lesz a kemény gumi. Ennyi hiba után normális, hogy kapok némi kritikát, úgyhogy elfogadom. Mint ahogyan azt is, hogy nyáron Ibizán hibáztam. Mindig próbálok fejlődni, és sajnos előfordulnak hibák. Ezek nélkül viszont nem lehet fejlődni.”

Utóbbival kapcsolatban Paolo Ciabatti is megszólalt. A Ducati sportigazgatója hangsúlyozta, hogy Bagnaia megbánást tanúsított az eset után. Hozzátette, hogy ez mindenkinél benne van a pakliban, éppen ezért mindenki érdemel második esélyt, és ha azzal sem tud élni, akkor valóban gond lehet.

Mindannyian emberek vagyunk, és hibázunk – kezdte. – Ha megtanuljuk a leckét, akkor szerintem meg kell adnunk a bizalmat valakinek, aki a magánéletében mindig is tisztelettudó volt. A legrosszabb az, ha az ember hibázik, és azt gondolja, hogy »ezúttal senki nem csípett fülön, ezért újra megteszem«. [Bagnaia esetében] nem ez volt a helyzet. Világosan elbeszélgettünk erről Peccóval, ő sajnálta a legjobban a dolgot, és megtanulta a leckét. Szóval szerintem el lehet fogadni a hibát, ha az ember megérti, hogy ilyesminek nem szabad többé előfordulnia. Ha kétszer esik meg, az már egy másik történet.”

Marc Márqueznek csúcsmotor sem kell, hogy ismét a bajnoki címért harcoljon?

0

Álvaro Bautista úgy véli, Marc Márquez jövőre visszatérhet az élmezőnybe, még akkor is, ha nem a Hondáé lesz a legjobb motor. A korábban a MotoGP-ben versenyző idei Superbike-világbajnok Francesco Bagnaiáról is elmondta a véleményét.

Álvaro Bautista 2010 és 2018 között versenyzett a MotoGP-ben, az azt megelőző nyolc évben pedig a 125-ös, illetve a 250 köbcentiméteres kategóriában. Azóta a Superbike-ban indul, ettől függetlenül korábbi kategóriáját is követi, így van némi összehasonlítási alapja, és most el is mondta a véleményét a MotoGP fontos kérdéseiről.

A spanyol versenyző nemrég részletesen összehasonlította a két sorozatot, és ennek során kifejtette, hogy a Superbike-ot megerőltetőbbnek tartja a MotoGP-nél. Bár elárulta, hogy pontosan nem látja át a helyzetet, szerinte utóbbiban jelenleg kevésbé élvezetes a versenyzés, még úgy is, hogy a gyártók, illetve a csapatok nincsenek messze egymástól.

A Superbike vagy a MotoGP jelent nagyobb kihívást? – Bautista elmondja

Kívülről nehéz véleményt mondani – nyilatkozta. – Az érzésem az, hogy az utóbbi időben technikai szempontból közeledtek egymáshoz a motorok. Kisebb a különbség a gyári és a szatellitcsapatok között. Számomra úgy tűnik, hogy a motor szabja meg a határt, és kevésbé a versenyzőn múlik. A tesztidők nagyon közel vannak egymáshoz, de a futamon csak egymás mögött haladnak.”

Bautista a Forma-1-hez hasonlította a MotoGP-t, hiszen a négykerekűek királykategóriája hasonló problémákkal küzdött az elmúlt években, Ebből a szempontból csatlakozott Marc Márquezhez, aki nemrég kijelentette, hogy egyre inkább a motorokon múlik az eredmény, mintsem a versenyzőkön. A 38 éves motoros szerint a Superbike-ban több előzés történik, többek között azért, mert a gumik többféle ívet tesznek lehetővé. Emellett úgy véli, a MotoGP versenygépei hasonló jellegzetességgel rendelkeznek, ellentétben a jelenlegi sorozatával.

Marc Márquezt aggasztja, hogy a MotoGP elindult a „szélsőséges” Forma-1 irányába

Bautistának idén sikerült megnyernie a Superbike-világbajnokságot, aminek köszönhetően a Ducati duplázott: a MotoGP-ben szintén az olasz gyártó pilótája, Francesco Bagnaia ért fel a csúcsra. A spanyol versenyzőt márkatársa bizonyos szempontból saját magára emlékezteti, de egy nála jóval sikeresebb motorost is megemlített.

Pecco egy rendkívül nyugodt motoros, aki keményen dolgozik, és akinek magabiztosság kell a motoron – magyarázta. – Kicsit olyan, mint én. Jól kell éreznie magát [a motoron] ahhoz, hogy nyomni tudja, és képes legyen gyorsan menni. Ha ez megvan, akkor kifejezetten precíz. Csak nézzék meg a versenytempóját, ráadásul nem követ el sok hibát. Ebből a szempontból Jorge Lorenzóra emlékeztet.”

Sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy mi lesz Márquezzel, sikerül-e visszatérnie korábbi formájához, miután a 2020-as szezonnyitón elszenvedett balesete óta már négyszer megműtötték. Bautista optimista ebben a tekintetben, de azt is elmondta, szerinte mire van szükség ahhoz, hogy honfitársa állandósítani tudja a jó eredményeket.

Szerintem igen – válaszolta az erre vonatkozó kérdésre. – Az alapján, amit láttam, egyelőre nem százszázalékos, még úgy sem, hogy már gyors. Ennek természetesebb módon kell jönnie, de számomra úgy tűnik, hogy ez inkább erőltetett. Ha sikerül eljutnia a korábbi szintjére, képes lesz az élmezőnyben harcolni. Még akkor is, ha nem a Hondáé lesz a legjobb [motor].”

Persze azért a japánok motorjának is meg kell ütnie egy bizonyos szintet, amivel kapcsolatban Márquez nem volt túl optimista a valenciai tesztek után. Ráadásul természetesen ott vannak az ellenfelek, többek között az elmúlt két idény világbajnoka, valamint a mostani szezon egyik legkellemesebb meglepetése.

Márquez képes lesz elöl maradni – vélekedett Bautista. – A mostani bajnokság után Bagnaia nagyobb lelki nyugalomra lel, és magabiztosabbá válik. [Fabio] Quartararo esetében sok múlik a Yamahán, és két motorral bonyolultabb lesz [a helyzetük]. [Enea] Bastianiniről sem feledkeztem meg, aki már tavaly is meglepett, 2022-ben pedig kiemelkedő éve volt. Meglátjuk, mire lesz képes a gyári csapatnál.”

Teljes rettegésben várta az idényzárót az újdonsült világbajnok

0

Augusto Fernández, a Moto2-es kategória idei világbajnoka elárulta, a rá nehezedő nyomás miatt mindentől félt. A spanyol versenyző optimistán tekint a MotoGP-bemutatkozásra, és a múltbeli kihívásokról is beszélt.

Augusto Fernández nem kis részben az idei Moto2-es kategóriában szerzett világbajnoki címének köszönhetően jövőre már a MotoGP-ben kap lehetőséget. A 25 éves versenyző egészen az utolsó futamig kiélezett párharcot vívott riválisával, amit nem volt könnyű kezelnie, de végül nem ő volt az, aki hibázott.

Valenciába mindössze 9,5 pontos előnnyel érkezett Ogura Ajjal szemben, így bár nyilvánvalóan a saját kezében volt a sorsa, nem mehetett biztosra hazai pályán. A verseny elején ráadásul virtuálisan fél pontra csökkent a különbség, utána viszont ő örülhetett. Már a célba érés előtt tudta, hogy világbajnok, hiszen a japán pilóta bukott, miközben Pedro Acostával csatázott a győzelemért, így Fernándezről lekerült az óriási teher.

Tényleg nagy volt a nyomás, mindentől féltem – idézte fel a szezonzáró előtti, illetve alatti időszakot a spanyol motoros. – Próbáltam mindent úgy csinálni, mint máskor, de nem volt könnyű. [Amikor Ogura elesett] azt mondtam, »ennyi volt, világbajnok vagyok«. Nem igazán voltam tudatában annak, hogy mit csináltunk, de egy álom vált valóra.”

Ellentétben az idei évvel, amikor öt újonc is bemutatkozhatott, 2023-ban Fernández lesz az egyetlen elsőéves a MotoGP-ben. A Moto2 világbajnoka a Tech3-nál debütálhat, amely a KTM leányvállalatának, a Gas Gasnak a motorjait használja. Éppen ezért nem csak csapattársától, hanem másik két versenyzőtől is rengeteget elleshet.

Mindenki arra vágyik, hogy MotoGP-versenyző legyen, és úgy gondolom, hogy nagyon jó csapatom van – jelentette ki. – Csapattársként Pol [Espargaró] rengeteg tapasztalattal rendelkezik, és még ott van Brad [Binder] és Jack [Miller] is a KTM csapatában, akiknek szintén nagy a rutinjuk. Alig várom, hogy sokat tanuljak ezektől a srácoktól.”

Fernández viszonylag idősen került fel a MotoGP-be, mindez azonban nem véletlen. Legtöbb kollégájával ellentétben az ő családja nem engedhette meg magának, hogy a hagyományos ösvényt járják, és csak olcsóbb géposztályokban tudták versenyeztetni a spanyol versenyzőt. 2017-re aztán eljutott a Moto2-ig, de még itt sem ment minden simán.

Hosszú és [a szokványostól] eltérő volt az út – emlékezett vissza. – A normál út túlságosan drága volt a családunknak. Azt nem engedhettük meg magunknak, ezért más kategóriákban próbálkoztunk, amelyek egy kicsit olcsóbbak voltak. Ezeket igyekeztünk megnyerni, hogy lehetőségünk legyen feljebb lépni a következőbe. Aztán még a világbajnokságban töltött éveim is nehezen alakultak, és egy bizonyos ponton már nem élveztem a motorozást, mert nem éreztem jól magam. Az volt karrierem eddigi legnehezebb időszaka. 2021-ben visszatértem a megfelelő szintre, és újra örömömet leltem a versenyzésben. Azoknak a rossz éveknek köszönhetően vagyok ma az a motoros, aki vagyok.”