Bár a Kawasaki nélkülözte az Imola óta engedélyezett magasabb fordulatszámot, Jonathan Rea mindkét főfutamon a harmadik helyet szerezte meg. Mi lett volna, ha élnek az engedménnyel?
Assen után a ZX-10RR motorjának 250/min, Donington után pedig akár 500/min magasabb fordulatszámot engedélyeztek. Mindenki azt feltételezte, hogy a Kawasaki ezt ki fogja használni. A hétvégén Imolában Jonathan Rea és Alex Lowes csapata bejelentette, hogy nem élnek ezzel az opcióval.
„Az 500-as fordulatszám segítene nekünk, mert akkor rövidebb áttételt tudnánk használni, ami jobb kigyorsítást tesz lehetővé” ─ magyarázta Rea.
A Kawasaki megközelítése mindenkit megdöbbentett, mivel azt, hogy egy gyártó szándékosan lemondana a versenyképességről, nem gondolták volna.
„Nem igazán látom át, mire készül a csapat és a Kawasaki. Azért vagyunk itt, hogy megpróbáljunk dobogós helyezéseket és győzelmeket szerezni, de ezzel nem szerezhetünk koncessziós pontokat. Versenyképesek akarunk lenni, szóval egyáltalán nem értem, miért döntöttek így.”
Rea hétvégén két harmadik és egy negyedik helyet szerzett, Lowes pedig egy kilencedik, egy hetedik helyezéssel lett gazdagabb. A brit versenyző a második főfutamon nem szerzett pontot.
Massimo Meregalli bejelentette, a Japán Nagydíjon a Yamaha állandó versenyzői mellett Cal Crutchlow is ott lesz. A hangvillások csapatigazgatója hozzátette, bízik benne, hogy a brit pilótának nem ez lesz az egyetlen szabadkártyája a szezonban.
A MotoGP öt gyártója közül négy már legalább egyet felhasznált a szabadkártyás lehetőségei közül. A Ducati Michele Pirrót, az Aprilia Lorenzo Savadorit, a KTM Dani Pedrosát, míg a Honda Stefan Bradlt vetette be ebből a célból. Ebből a felsorolásból is kiderül, hogy már csak a Yamaha várat magára, és jelen állás szerint egy ideig még fog is.
A hangvillások tesztpilótája Cal Crutchlow, aki 2021 óta tölti be ezt a szerepet, más kérdés, hogy tavaly és tavalyelőtt is be kellett ugrania helyettesként Andrea Dovizioso, illetve Franco Morbidelli és Maverick Viñales helyére. Idén még nem kapott szerepet versenyhétvégén, de ez a Yamaha hazai futamán biztosan meg fog történni, és talán máskor is.
„Nagyon elégedettek vagyunk Callal – nyilatkozta a Motorsport-Total.com-nak Massimo Meregalli, a gyári istálló csapatigazgatója. –Emellett arra törekszünk, hogy növeljük az európai edzésnapok számát. Már eldöntöttük, hogy idén Motegiben lesz egy szabadkártya, és remélem, lesz egy második is.”
Crutchlow 2011-ben mutatkozott be a MotoGP-ben a Tech3 Yamaha színeiben. A következő évben már dobogóra is állt, majd 2014-ben a Ducatihoz szerződött, ahonnan egy év után az LCR Hondához igazolt. Itt 2016-ban két, 2018-ban egy győzelmet aratott, és egészen az idei Amerikai Nagydíjig ő volt az utolsó Honda-versenyző Marc Márquezen kívül, aki futamot tudott nyerni. 2020-ban visszavonult a folyamatos versenyzéstől, azóta a Yamaha tesztpilótájaként tevékenykedik.
Ami a hangvillásokat illeti, minden minden extra adat jól jöhet nekik, hiszen a szezon csalódást keltően alakul számukra. Az első nyolc fordulóban sprint- és főfutamon is csupán egy-egy alkalommal zártak az első háromban Fabio Quartararo révén, aki nemrég kijelentette, hogy a gyártó semmit nem fejlődött, amióta 2019-ben csatlakozott hozzájuk.
Stefan Bradl szerint Marc Márquez jobb versenyző, mint a Ducati fiatal motorosai. A Honda tesztpilótája ennélfogva azt gondolja, hogy ha a nyolcszoros világbajnok felülne a Desmosedicire, az esetek többségében ő lenne a leggyorsabb.
Marc Márquez korábbi eredményei alapján minden idők egyik legjobb motorversenyzője, ehhez aligha férhet kétség. A spanyol versenyző még akkor is világbajnok tudott lenni a Hondával, amikor márkatársai már a futamgyőzelemre sem voltak képesek, és még tavaly és tavalyelőtt, sérülten, illetve jó néhány hétvégét kihagyva is ő lett a japán gyártó legeredményesebb versenyzője.
Még az idei szezonban is megmutatta néhányszor, hogy mit tud kihozni a gyenge motorból, hiszen az időmérőkön háromszor is az első sorba kvalifikálta magát, a Portugál Nagydíj sprintfutamán pedig harmadik lett. Az utóbbi időszakban viszont ő is csak küszködik, és a sorozatos bukások következtében sérülések hátráltatják. Stefan Bradl azonban úgy véli, ha felülne a Ducatira, akkor nemhogy visszatérne az élmezőnybe, de sokszor az első helyen találná magát.
„Marc Márquez tudja, hogy öccse [Álex Márquez – a szerk.], Luca Marini és [Marco] Bezzecchi potenciálja nem hasonlítható az övéhez – nyilatkozta a Speedweeknek a Honda tesztpilótája. –Véleményem szerint Marc vezetési képességei magasabb szinten vannak. Még mindig ő az a versenyző, akit meg kell verni, ha megvan hozzá az eszköze. Amikor pedig azt mondja, hogy egy Ducatival bárki tud gyorsan menni, az tény. Elég sok futamon három Ducati-pilóta áll a dobogón. Náluk nem számít a versenyző kora, ahogyan Johann Zarco esetében ezt láthatjuk. A Desmosedicivel különböző vezetési stílusok vezetnek sikerre, még a 2022-es modellekkel és az ügyfélcsapatokkal is.”
Ennek kapcsán a német versenyző arra is kitért, amiről mostanában sokan beszélnek, miszerint a MotoGP a Forma–1 irányába tart abból a szempontból, hogy mennyit számít a technika, és mennyit a versenyző tudása. Bár hangsúlyozta, hogy a helyzet nem annyira szélsőséges, mint a négykerekű királykategóriában, de még egyszer kiemelte, hogy Márquez egy Ducatin alighanem kiemelkedne.
„A Forma–1-ben egy Haasszal nem lehet futamot nyerni – jelentette ki. – Egy Red Bullban kell ülni, az a legjobb autó. Jelenleg még egy Mercedesszel vagy egy Ferrarival sem nyer senki. A MotoGP-ben, mint Honda-versenyzők, mostanában nekünk sem volt esélyünk a győzelemre, bár itt a különbségek nem annyira szembetűnőek, sokkal szorosabb [a mezőny]. Az embernek [ugyanakkor] könnyebb dolga van, ha a megfelelő motoron ül. Nem akarom azt mondani, hogy ha Marc felül egy Ducatira, akkor verhetetlen lesz, de úgy vélem, ő lenne a referencia.”
Bradl szavait az eredmények is alátámasztják, hiszen a világbajnoki tabella első három helyezettje egyaránt Ducatit vezet, ráadásul Bezzecchi a tavalyi változatot használja. Az első hatban öt, míg az első tízben hat olyan versenyző található, aki a bolognaiak motorján ül, miközben a sokak által még mindig a legjobbnak tartott Márquez mindössze 15 egységet gyűjtött, és az összetett tizenkilencedik pozícióját foglalja el.
Vajon mekkora szerepe lesz Valentino Rossinak a márka feltámasztásában, vagy épp egy nem várt szereplő veszi ismét hóna alá a márkát? Ezeket a kérdéseket feszegettük.
A nyári uborkaszezon legnagyobb kérdései talán Marc Márque, és Pedro Acosta, valamint a Yamaha jövője körül keringenek. Előbbi kettő esetében egyre csak szaporodnak a pletykák, de mivel a Dorna nem engedi gyarapítani a rajtrácsra felsorakozó motorok számát, a KTM keze szüntelen duplahurokban remeg.
Jelen esetben mi most mégis inkább a Yamaha közelmúltjában, illetve jelenében történt, és a közeljövőben várható eseményekre próbálunk reflektálni, hiszen egy sikeres fordulat akár megmentheti a japán motorgyártó jövőjét, és azt a több mint hatvan évet, amit eddig a motorsportba fektetett. A jelenkori MotoGP átalakult világában két kiemelkedően fontos tényező lehet: az egyik a végsebesség, karöltve a motorerővel, a másik pedig az aerodinamika. Köztudott, hogy a japán gyártó mindkét fronton alaposan szenved. Ettől függetlenül ugyan értek el részsikereket, és bizonyították már korábban, hogy akár gyors blokkot is képesek faragni, valamiért a komplett csomag eddig nem állt össze. Ha alaposan megvizsgáljuk a számokat, megfigyelhetjük, hogy az eddig szinte végig szenvedő Quartararo és a futamok jelentős hányadán diadalmaskodó Bagnaia végsebességei között néhány alkalommal szinte elhanyagolható különbséget tapasztaltunk, a futamok végeredménye ezzel szemben teljesen mást mutatott.
A Yamaha gyengeségeit többen a sornégyes blokk számlájára írták, ugyanakkor ezen felvetésnek komoly alapokat mégsem tulajdoníthatunk, hiszen, ha megnézzük a Suzuki tavalyi szezon végén bemutatott elképesztően erős és kiegyensúlyozott dominanciáját, megállapíthatjuk, ebben az elrendezésben is van potenciál, felesleges lehúzni a klotyón. Sokkal inkább a japán gyártók lépéshátrányát érdemes górcső alá venni, ahogy ezt nemrég megtettük már a Honda esetében is.
Így nem volt véletlen az sem, miszerint lehetőségként felmerült, hogy kedvezményeket és szabad tesztlehetőséget biztosítanak a japán gyártóknak, mert végeredményben mindenki érdeke, hogy a sorozatban maradjanak. Jelenleg viszont úgy tűnik, a technikai szabályzat ezt nem teszi lehetővé, azért sem, mert az elmúlt évben, valamint az idei szezonban szerzett dobogós helyezések, győzelmek a sikertelenséget ilyen formában nem merítik ki.
Ezek alapján pedig úgy tűnik, abból kell főzniük továbbra is, ami jelenleg rendelkezésre áll, mégis hiszem, hogy a mérnökök zsenialitásával és egy fokozott odafigyeléssel sikerülhet a talpra állas. De vajon hogy néz ki mindez a stratégiában, egy esetleges forgatókönyvben?
Franco Morbidelli gyatra tavalyi teljesítménye után mindenki azt gondolta, 2023 végén lecserélik az olaszt, így nem volt meglepő, amikor a Yamaha tavasszal bejelentette, hogy újabb tesztlehetőséget biztosít a török fenoménnak, Toprak Razgatlıoğlunak. A próba ezzel szemben felemásra sikeredett, a Yamaha-főnök, Lin Jarvis pedig nagyon diplomatikusan, ugyanakkor egyértelműen jelezte, nem győzte meg a világbajnok teljesítménye, és nem erőltetné az átigazolást. Razgatlıoğlu MotoGP-szereplését háttérszerződései is tovább bonyolították, hiszen menedzsere és mentora, Kenan Sofuoğlu megdönthetetlen kapcsolata a Red Bull-lal egyértelműen ellehetetlenítette az üzleti modellváltást. A Yamaha minden bizonnyal nem engedett volna a pénzt szállító Monster kötelezettségeiből, míg Sofuoğlu teljes utánpótlásprogramjának egy jelentős részét az osztrák központú vállalat finanszírozza, ez a szakadék pedig áthidalhatatlan. Ez volt talán az a fordulópont, amikor az esetleges váltásról Kenan Sofuoğlu is megszólalt, és próbálta úgy formálni a dolgokat, hogy védence maradjon a Superbike kategóriában.
Razgatlıoğlu tesztje aligha sikerült jól (Fotó: MotoGP Media)
Ettől függetlenül, vagy pont ezzel együtt elgondolkodtató volt Lin Jarvis állásfoglalása és szinte elhatárolódó magatartása, amely megfelelően érzékeltette, a professzionális sport világában még egy Razgatlıoğlu szintű motorosnak is el kell viselnie az erős kritikát, még akkor is, amikor adott esetben az nem indokolt, vagy éppen túlzó. Része a modern kori sportdiplomáciának. Hiszen bármennyire is csűrjük-csavarjuk a nyilatkozatot, az angol vezető burkoltan elmondta, a török lassú volt, és véleménye szerint nagyon nehézkes lenne számára az átállás.
Jarvis akkor úgy fogalmazott, egyértelműen Morbidellivel szeretnék folytatni 2024-ben, amennyiben az képes javulni. Azonban erre az olasz már úgy reagált – nem kizárva azt sem, hogy megorrolt Razgatlıoğlu tesztlehetőségére –, ő viszont közel sem biztos benne, hogy maradni szeretne a japán gyártóval.
Mondhatnánk azt is, hogy a japánok tökön rúgták magukat, de ettől ez a játszma sokkal összetettebb, és a valóság is. Úgy tűnik, jelen pillanatban jót tett a Yamahának az idő és a várakozás, hiszen a nyári szünet előtt egyértelmű fejlődést tapasztalhattunk, és nem kizárt az sem, hogy a szezon második felében akár a dobogóra is visszatérhetnek. Ezzel párhuzamosan pedig továbbra is folynak a találgatások a jövőbeli versenyzők kilétét illetően.
Morbidelli sorsa továbbra is kérdéses (Fotó: MotoGP Media)
Nagyjából tényként kezelhetjük, hogy a Yamahának szüksége lenne további két motorra a rajtrácson, egyrészt az extra bevétel, másrészt az extra adatszerzés érdekében, ehhez viszont nagykövetükkel, Valentino Rossival kellene dűlőre jutni. Persze nem véletlen Rossi szerepe a gyárban, és a felkérés sem, úgy, hogy közben az olasz csapata Ducatit használ. Diplomáciai üzenet volt ez már akkor is, és egyben egy burkolt jelzés, mely talán arra vonatkozik, ez esetben ők kérnék az olasz segítségét, tekintettel az elmúlt évekre és a közös sikerekre. Ha ez a forgatókönyv teljesül, Rossi csapata 2024 után Yamahára válthatna, de mindezt akkor kellene meglépnie, amikor a legjobb szatellitcsapatként versenyzője, Marco Bezzecchi szinte a világbajnoki címért harcol. Tény, a Ducati könnyedén találhat Rossi helyére valakit, Rossi részéről pedig óriási bátorság lenne a váltás, ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy épp ez a váltás finomítana a jelenleg kialakult Ducati-fölényen, hiszen így az olaszok veszítenének két motort, a Yamaha pedig kapna még kettőt. Ugyanakkor, ha a Dorna véletlenül mégis enyhítene a szabályrendszeren, és rajthoz állhatna plusz két motor, ismét új megvilágításba kerülne minden.
Ugyanakkor felröppentek néhány hete azok a hírek is, amelyek arról szólnak, hogy az ivatai gyár leszerződtetné jövőre Álex Rinst. Elsőre talán meghökkentő, másodikra kicsit sem, hiszen a spanyol az egyetlen, aki tavaly versenyképes tudott maradni a sornégyes Suzukival a végsőkig, egyértelműen klasszis teljesítményt mutatott, és ha a megszerzett tapasztalatait valaki hasznosíthatja, az egyértelműen a Yamaha, és nem a Honda.
Ezzel meg is lennénk, gondolhatjuk, az egyetlen kérdés, hogy a Yamaha vezetési struktúrája vajon változhat-e a jövőben. Egyértelmű, hogy Lin Jarvis Fabio Quartararót preferálja, és próbálja kiemelni, ami nem csoda, tekintve a francia világbajnoki címét, ugyanakkor sokan úgy vélik, a Yamahánál eltöltött harminc év után a britnek lassacskán ideje lenne nyugdíjba vonulnia. Ez pedig szintén átírna mindent. Jarvis kora hivatalosan megsaccolhatatlan, bizonyos források szerint a hatvanas éveiben jár, és japán munkajogi szabályokat tekintve lassan eléri a nyugdíjkorhatárt. Ezzel viszont ismét zsibongó méhkassá változna a HR-osztály az olasz központban, és talán nem kizárt, hogy az első CV épp a Suzuki távozása miatt munka nélkül maradó Livio Suppótól érkezne. Ez szintén nem tűnik rossz opciónak, és talán egyértelmű is lenne, ha nem érkezett volna egy hír minap a Formula 1 háza tájáról.
Jarvis esetleges távozása mindent megváltoztathat (Fotó: MotoGP Media)
Az Alpine csapat bejelentette, hogy a motorsportfeladatok teljes felügyeletére új pozíciót hoztak létre, és a szerepet Bruno Famin kapta, aki ezt megelőzően az FIA szakembere volt. Famin közvetlenül a nagyfőnök, Laurent Rossi alá tartozik majd, és neki kell jelentenie.
Ezzel viszont teljes mértékben átalakul az Alpine struktúrája, és az egyre kevesebb szerepet kapó, sportigazgatóként kezdett, jelenleg sportágazati fejlesztési felelős pozíciót betöltő Davide Brivio minden bizonnyal tovább gyengül. Így nem tartom kizártnak, hogy az olasz szakember – aki egykor a Yamaha topmenedzsere volt, és Rossi titkos szerződését is tető alá hozta, majd személyes menedzsere lett, legutóbb pedig a Suzuki visszatérését és mennybe menetelét segítette – ismét visszatér a kétkerekűek világába, és ezek után erősen gyanítható, hova. Persze ez már a feltételezések hatványozott többszöröse, önöket pedig lassan az őrületbe kergetem, de az uborkaszezon a gondolatok szabadon engedéséről szól.
A legnagyobb kérdés Brivio esetleges érkezésével csak az lehet, hogy az olasz vajon Valentino Rossihoz vagy saját felfedezettjéhez, a Suzukit nyerő motorrá alakító Álex Rinshez lenne lojális, de ha tippelhetek, utóbbit választanám.
És ezzel minden bizonnyal élete egyik legjobb döntését hozhatná, mely egyáltalán nem zárná ki annak a lehetőségét sem, hogy egykori védencével szövetséget kötve ismét egy nagy, győzelmeket rendszeresen szállító alakulattá avanzsálhatná a japán gyártót, melynek renoméja, valljuk be, megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha a jelen nem éppen csillog fényesen.
A motokrosszosok a csehországi Loketben álltak rajthoz az Európa-bajnokságon, de Brnóban, és Romániában is letették a névjegyüket az Akadémia fiataljai.
A múlt hétvégén tartott FIM Motokrossz Junior Világbajnokság után ezúttal egy Eb-döntő várt a csehországi Loketben az Akadémia két tehetségére, Pergel Bencére és Katona Áronra. Áronnak csak úgy, mint a VB-n, itt is sikerült megnyernie a kvalifikációs edzést az EMX85-ös kategóriában, de a folytatás sajnos nem a legjobban sikerült az ajkai versenyző számára. Technikai hiba miatt már az első körben fel kellett adnia az első futamot, a másodikban pedig a rajt utáni tömörülés, és egy elcsúszás miatt meg kellett elégednie a 24. hellyel.
A kétüteműek között versenyző Pergel Bence sikeresen kvalifikálta magát az Eb-döntőjébe, miután a 65 motoros közül a 7. időt motorozta csoportjában. A 35 fokos kánikulában tartott első futamon Bencének a 30. hely környékéről sikerült két Európa-bajnoki pontot csípnie, miután a 19. helyen intette le a kockás zászló. A vasárnap tartott második futamon már őszi idő fogadta a mezőnyt, Bence pedig nagyszerű rajtot vett: a második helyen fordult el, de egy hullámsoron rosszul fogott talajt, és a leakadt lábfeje elrepedt, így végül kiállni kényszerült a versenyből. Mielőbbi jobbulást kívánunk számára!
A gyorsasági szakágban három HMA versenyző is rajthoz állt az Alpok-Adria bajnokság csehországi futamain. Az SST600-as kategóriában kettős győzelmet szereztek az Akadémia versenyzői Brnóban, miután Molnár Gergőnek sikerült megnyernie mindkét futamot Görbe Soma előtt. Számadó Máté pedig a Supersport 300-as géposztályban nem talált legyőzőre, miután csak úgy, mint a Pannónia-ringen, Brnóban is utolérhetetlen volt a versenytársak számára.
Kovács Zoltán ezúttal egyedül képviselte a HMA Supermoto szekcióját a kakucsi bajnoki futamokon, miután legnagyobb vetélytársa és mentora, Surányi Balázs ezúttal nem állt rajthoz a hétvégén. Vetélytársa hiányát kihasználva végül mindkét futamot magabiztos győzelemmel abszolválta.
Liszka Roland Noel Romániában állt rajthoz ezúttal, a Ditrocks hard enduro keretein belül. Az Expert kategóriában versenyző ifjú tehetségnek kimondottan jól kezdődött a hétvége, miután a pénteki prológon a leggyorsabbnak bizonyult. A szombati napon 90 km szakasz teljesítése után Roland továbbra is az élen állt, a vasárnapi nap folyamán pedig egy kisebb technikai hiba hátráltatta, de így is sikerült a nagyon előkelő második helyen befutnia a nap végén a nemzetközi mezőnyben.
A MotoGP bejelentette, hogy az augusztus elején esedékes Brit Nagydíjtól kezdve változik a kvalifikáció rendje. Ennek értelmében mostantól csak az eddig második edzésnek nevezett tréning sorrendje határozza meg, hogy szombaton melyik tíz versenyző kezd rögtön a Q2-ben.
A nyári szünet után változik a hétvége formátuma a MotoGP-ben. Persze nem kell eget rengető módosításokra gondolni, sőt, egy normál hétvégén ennek minimális hatása van. A királykategória bizottsága ugyanis megszavazta, hogy a péntek délelőtti gyakorlást szabadedzéssé minősítik, így annak sorrendje nem számít bele abba, hogy ki jut be automatikusan a Q2-be.
Erről már a nyári szünet előtti hétvégéken is szó volt, de akkor a Ducati megvétózta a döntést. A változtatást a pilóták kezdeményezték, mondván, így már az első 45 percben is maximális tempót kell motorozniuk, és ezt felesleges kockázatnak érezték. Aleix Espargaró meg is jegyezte, hogy furcsának találja az olasz gyártó döntését, mivel az ő motorosaik is a változtatás mellett voltak.
Mostanra azonban a csapatok egyhangúlag megszavazták a módosítást, így az a MotoGP bizottsága elé került. Ennek tagjai, azaz Carmelo Ezpeleta (Dorna vezérigazgatója), Paul Duparc (FIM sportigazgatója), Hervé Poncharal (IRTA elnöke) és Biense Bierma (MSMA főtitkára) Jorge Viegas (FIM elnöke), Carlos Ezpeleta (Dorna sportigazgatója), Mike Trimby (IRTA alapítója, az ülés titkára), valamint Corrado Cecchinelli (MotoGP technológiai igazgatója) jelenlétében úgy határoztak az elektronikus ülésen, hogy azonnali hatállyal módosítanak a szabályokon, vagyis mindez már a Brit Nagydíj augusztus 4-e és 6-a között esedékes hétvégéjén életbe lép.
Ennek értelmében az eddig első edzés néven futó eseményt átnevezték első szabadedzésre, és az itt elért idők semmit nem befolyásolnak közvetlenül. Az eddigi második edzés esetében okafogyottá vált a minőségjelző, és pusztán edzés lesz a neve. Ellentétben a szombati gyakorlással, ahol odakerül a „második” szó a szabadedzés elé.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az időmérő előtt csak a péntek délutáni edzésnek lesz tétje, és az itt kialakult sorrend fogja meghatározni, hogy ki jut be már aznap a Q2-be. A biztonság mellett ennek a fejlesztések szempontjából is lehet némi jelentősége, hiszen így a délelőtti tréninget a gyártók nyugodtabban használhatják kísérletezésre.
Ami viszont a végeredményre való hatását illeti, az legfeljebb minimális. Normál, azaz száraz hétvégén ugyanis szinte kivétel nélkül annyi pilóta javított a második edzésen, hogy a tíz leggyorsabb motoros egyaránt akkor futotta meg legjobb idejét. Ennélfogva komoly jelentősége csak akkor lesz a szabályváltoztatásnak, ha az eső miatt péntek délután rosszabbak a körülmények, mint délelőtt.
Bár még csak tanulmányként mutatták meg az XSR 900-ra épített félidomos sportmotort, vélhetően még idén találkozhatunk a szériaváltozattal is.
Nem zörög a haraszt, szól a mondás. És időről időre felbukkannak rajzok és pletykák az MT09 alapjaira épülő sportmotorról. Mert egy könnyű, nem túl erős sportmotor manapság olyan, mint a falusi a rasszizmus: nincs, de igény az vóna’ rá. A vágyott R9-re még sajnos várnunk kell, de vélhetően egy retro változat addig is némileg pótolni fogja az űrt. A hétvégén ugyanis Niall Mackenzie-vel a nyergében debütált az XSR 900 DB40, ami minden bizonnyal az XSR 900 GP előfutára.
Fotó: Yamha Motor
A DB40 a Deltabox öntött alumínium hídváz negyven éves jubileumára utal. Először a TZR 250-es kétütemű verseny-replikán debütált ez a megoldás, ami utána gyakorlatilag évtizedekre meghatározta a japán motorgyártást – ezért is hajaz a fejidom a TZR-re. Bár showbike-ként beszélnek róla, az idom és a mögötte lévő konzolok is meglepően kidolgozottak, csupán a lyukas villahíd nem illik a képbe.
Fotó: Yamaha Motor
Az alapját adó XSR a viszonylag hosszú tengelytáv ellenére is meglepően jól fordul, a mérges 120 lovas háromhengeres pedig egyébként is iparági sztenderdet képvisel. Ebben a formában egy igazán használható és látványos utcai motor lehetne, illetve a pályanapok szépségkirálynője is egyben. Remélhetőleg az őszi kiállítások egyikén már a szériaváltozat lesz a reflektorfényben.
Álvaro Bautista úgy véli, Marc Márquezen nemcsak fizikai, hanem lelki sebeket is ejtett az elmúlt évek kálváriája. A Superbike-világbajnokság címvédője hozzátette, szerinte honfitársa vezetési stílusa már nem működik a MotoGP-ben.
Marc Márquez optimistán vágott neki ennek a szezonnak, hiszen azok után, hogy tavaly negyedszer is megműtötték a felkarját, úgy tűnt, hogy teljesen rendbe jött fizikailag. Az idény azonban eddig rémálomszerűen alakul számára: az eddigi nyolc futamból háromszor kiesett, ötször pedig el sem tudott indulni, így csupán 15 ponttal rendelkezik, amit a sprintversenyeken gyűjtött össze.
Márquez helyzete nyilvánvalóan nagy érdeklődésre tart számot, így már sokan elmondták a véleményüket. A legtöbben a Hondát okolják, hogy túlságosan gyenge a motor, és a nyolcszoros világbajnoknak túlságosan sokat kell kockáztatnia. Álvaro Bautista mindezt nem tagadja, de kicsit más szempontból világította meg az elmúlt időszakot honfitársa kapcsán.
„Nehéz, mert kívülről soha nem lehet mindent látni, ami történik – nyilatkozta a Superbike-világbajnokság címvédője. – Szerintem amikor ennyi időt kell a pályán kívül tölteni, és annyi műtéten esik át az ember, az lelki sebeket hagy, még akkor is, amikor azt hiszi, hogy teljesen felépült. A fizikai állapot egy dolog, a mentális szempont pedig egy másik. Márquez rendkívül tehetséges, de a jelenlegi helyzetben nem lehet csak erre támaszkodni.”
Kétségtelen, hogy Álex Rins váratlan austini győzelmét leszámítva mások sem tudtak csodát tenni a Hondával, sőt, sokszor Márquez hozza ki a motorból azt, amit mások nem tudnak. Bautista szerint azonban nem csupán arról van szó, hogy a japán gyártó jelentősen visszaesett, hanem a MotoGP általánosságban is sokat változott, amíg a 30 éves pilóta lábadozott.
„Technikai szempontból sincs a legjobb helyzetben, a Honda nem teszi lehetővé számára, hogy úgy vezessen, ahogyan szeretne – fogalmazott a Superbike-vb listavezetője. – Azt is gondolom, hogy a vezetési stílus megváltozott a MotoGP-ben az aerodinamika és az elektronika miatt. Minden akkor kezdődött, amikor Marc megsérült. Amikor visszatért, teljesen más MotoGP-vel találta szemben magát, másképp, kevésbé agresszívan [kellett] vezetni. Láthatjuk, hogy most kevesebbet csúszkálnak. Marc mindig agresszív, de látható, hogy a vezetési stílusa már nem működik.”
Márquez ugyan a 2010-es évek közepétől a végéig uralta a királykategóriát, de Bautista szerint a változások őt is érinthetik, nem beszélve az egyéb tényezőkről. „A dolgok változnak, és versenyzőként az embernek alkalmazkodnia kell – folytatta. – Marc tehetsége megkérdőjelezhetetlen, de visszatért, és a motorok nem olyanok, mint amilyenekhez hozzászokott, úgyhogy másképpen kell vezetni. Mentálisan szintén nincs a legmagasabb szinten. Számos tényező játszik szerepet.”
Az előző hétvégén rendezték a Goodwoodi Sebességfesztivált, ahol a motorversenyzés korábbi és jelenlegi nagyságai is ott voltak. Ennek megfelelően a közönség jó néhány motort láthatott.
A hétvégén zajlott a motorsport egyik legnépszerűbb eseménye, a Goodwoodi Sebességfesztivál. A rendezvényről a legtöbbeknek alighanem az autók jutnak eszükbe, és ez nem véletlen, hiszen számos négykerekű gép felvonult a négy nap során. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni, hogy a kétkerekűek is képviseltették magukat mind a versenyzők, mind a motorok terén.
A csütörtöki nap legemlékezetesebb pontja alighanem Pol Espargaró szereplése volt, aki először ült motoron nézők előtt azóta, hogy a Portugál Nagydíj második edzésén súlyosan megsérült. Rajta kívül a jelenlegi mezőnyből három tesztpilóta, Michele Pirro, Mika Kallio és Lorenzo Savadori húzhatta meg a gázkart. A régiek közül Randy Mamola és Kenny Roberts Jr. Pattantak motorra, és majdnem egyszerre értek át a célvonalon a két Suzukival. Rajtuk kívül az amerikai exversenyző fia, a 2014-es Moto2-es Brit Nagydíjon részt vevő Dakota is vezetett egy LCR Hondát.
A következő napon eleredt az eső, de a főszereplőket ez sem akadályozta meg abban, hogy szórakoztassák a közönséget. A fent felsoroltak közül mindenki újra motorra ült, rajtuk kívül pedig színre lépett néhány korábbi világbajnok. Az 500 köbcentis géposztály 1993-as győztese, Kevin Schwantz a bajnoki Suzukijával jelent meg, de a királykategória 1987-es győztese, Wayne Gardner, valamint honfitársa, Casey Stoner is ott volt. Utóbbi a 2008-as, 1-es rajtszámú Ducatijával szerepelt.
A last run up the hill and a wave goodbye at the famous balcony! 👋
Szombaton és vasárnap pedig már a jelenlegi mezőny több állandó tagja is szerephez jutott. A Ducatitól Francesco Bagnaia és Enea Bastianini, a KTM-től Brad Binder és Augusto Fernández, az Apriliától Miguel Oliveira és Raúl Fernández szórakoztatta a közönséget. A korábbi legendák közül pedig Giacomo Agostini, Mick Doohan, Freddie Spencer és Àlex Crivillé is motorra ült.
Álex Márquez elmondta, Gigi Dall’Ignának, a Ducati Corse vezérigazgatójának hozzáállása megdöbbentette, amikor megérkezett az olasz gyártóhoz. A spanyol versenyző méltatta a motorját, de egy gyengeséget azért megemlített.
Álex Márquez az idei szezonra nemcsak csapatot, hanem gyártót is váltott, és három év után elhagyta a Hondát. A 27 éves motoros a Ducatihoz, illetve azon belül a Gresinihez igazolt, és bár többször is dobott el pontokat bukásával, a váltás így is bejött számára. A spanyol versenyzőnek még a sprintfutamokat nem számítva is több pontja van nyolc forduló után, mint amennyit tavaly egész idényben gyűjtött.
A MotoGP világán belül többé-kevésbé közmegegyezés, hogy a Ducati jelenlegi sikereinek legnagyobb letéteményese a gyártó versenyrészlegét irányító Gigi Dall’Igna. Nem véletlen, hogy Márquez is az ő nevét említette meg, amikor arról kérdezték, hogy mi lepte meg a leginkább az olasz gyártónál. A kétszeres világbajnok ugyanis olyasmit tapasztalt, amit a Hondánál nem.
„Gigi Dall’Igna és csapata az összes edzés után végigmegy minden egyes Ducati-versenyzőn – nyilatkozta aDAZN műsorában. –Mindig három van. Igazából ez lepett meg a legjobban, amikor megérkeztem. Mondták nekem [hogy ez a szokás], és a valenciai teszten a bokszban háromszor is megtörtént a nap folyamán. Ez sokkolt, ötleteket adott és segített nekem.”
Márquez számára kifejezetten jól indult a szezon. Már a portimãói ötödik helye is dicséretre méltó, de Argentínában robbantott igazán nagyot. A spanyol versenyző Termasban megszerezte pályafutása első pole pozícióját a MotoGP-ben, majd felállhatott a dobogóra. Bár a Gresini csak a Ducati tavalyi motorjait használja, a háromszoros MotoGP-dobogós így is azt érzi, hogy a versenygép szinte minden területen erős.
„A Ducati elég sok jó tulajdonsággal rendelkezik, nem tudok csak egyet kiemelni – fogalmazott. – Az egész csomagjuk, ahogyan irányítják, ahogyan dolgoznak, amit a motor nyújt, általánosságban minden jó. Azt mondanám, hogy nincs gyenge pontjuk, Talán kanyarodásnál kicsit jobban küszködünk, de a többi [területen] nagyon jó, mind a fékezés, mind a kigyorsítás, mind a stabilitás szempontjából. Tudni kell, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a helyzetből. Szerintem ez nemcsak a motorról vagy nemcsak az elektronikáról szól, hanem arról, hogyan kombináljuk az erőforrásban lévő erőt az elektronikával, és hogyan visszük át azt a hátsó kerékre.”
Márquez úgy érkezett meg a királykategóriába, hogy előtte mindkét kisebb géposztályban megszerezte a világbajnoki címet. A Hondánál eltöltött időszaka aztán csalódást keltő volt, hiszen azok után, hogy a 2020-as Francia és Aragóniai Nagydíjon egyaránt a második helyen ért célba, még csak dobogóra sem állhatott. A Gresini versenyzője ugyanakkor hangsúlyozta, ez már így is jóval több, mint amiről gyerekként álmodott.
„Mindig azt mondtam, hogy ha bajnok leszek a MotoGP-ben, hazamegyek – jelentette ki. – Mindent megtettem volna, azonban már most sokkal többet tettem, mint amennyit [valaha is] elképzeltem. Végül is, amikor az ember kicsi, el sem tudja képzelni, hogy két bajnoki címet szerez, futamokat nyer, és dobogóra áll. Szóval már most sokkal többet értem el, mint amiről kiskoromban álmodtam.”
